Benkó Sándor

A jazz a 20. század zenekultúrájában

VI. A klasszikus zene hatása a jazzre

A jazz sokat vett át a klasszikus zene értékeiből, és egyben nagy hatást gyakorolt a század klasszikus zenéjére. A két műfaj átjárhatóvá vált. Jasha Heifetz ragtime átirataitól alig néhány év telt el Bartók Béla Kontrasztok című művéig, melynek klarinétszólamát a swing zene klarinétos királya, Benny Goodman játszotta. A jazz Louis Armstrong utódjaként emlegetett sztárja, Wynton Marsalis már mindkét zenei formában egyenrangúan kiemelkedő egyéniség, ami jól reprezentálja a jazz műfajának és a klasszikus zenének az egymásra találását.

21. ábra

Sokan állítják, hogy a ragtime korai fejlődésére nagy hatással volt Liszt Ferenc. Az is vitathatatlan, hogy a francia zeneszerző, Claude Debussy művei nagy hatást gyakoroltak a 20. század zenei fejlődésére, és ezen belül a jazz alakulására is. Debussy a harmóniavilág és a zenei struktúra eredeti rendszerét fejlesztette ki, művészete sokak szerint korának impresszionista és szimbolista festészetének és irodalmának eszméit tükrözte.

22. ábra

Goodman nagyon ambiciózus, egyúttal tökéletességre törekvő klarinétos volt. Addig fejlesztette technikáját, amíg vitathatatlanul ő lett a swing korszak legnagyobb tudású jazz klarinétosa. Méltán érdemelte ki a swing királya elnevezést.
Goodman a harmincas évek végétől egyre jobban érdeklődött a klasszikus zene iránt, számos művet maga rendelt. A hazánkban is jól ismert Kontrasztok című darab megírására Benny Goodman 1939-ben (az Amerikában élt hegedűművész, Szigeti József közvetítésével) kérte fel Bartók Bélát. 1940 tavaszán Bartók amerikai hangversenykörúton járt, és a három zseniális művész ekkor vette lemezre a híres kompozíciót.

23. ábra

24. ábra