Aichholzert és társait eredetileg teljesen más érdekelte. Egy teljes, sík, egyenes élű gráf különböző formáinak számát akarták meghatározni bizonyos csomószám esetén. 1, 2 és 3 csomót tartalmazó gráfok esetében mindig csak egyetlen forma létezik. 4 pontot tartalmazó gráf esetében található először két forma. Az egyikben a 4 csomó egy konvex négyszög sarkain helyezkedik el, a hat él pedig a síkidom négy oldalát és két átlóját adja. A két átló egy pontban keresztezi egymást. A másik forma esetében 3 csomó és a köztük húzott élek háromszöget képeznek, a negyedik csomó pedig ennek a belsejében van. Ekkor az összesen hat lehetséges él sehol sem keresztezi egymást.
Nagyobb csomószám esetén ez a szám gyorsan növekszik. 10 pontnál már 14 millió gráf lehetséges. Aichholzer csoportja ezek mindegyikét szisztematikusan rendszerezte, és ennek mintegy melléktermékeként kimutatta, hogy a kereszteződési pontok legkisebb lehetséges száma 62, ami a 14 millió közül csak két különböző gráfnál lehetséges. Minden más forma több kereszteződési pontot tartalmaz.
![]() |
Síkgráfok |
A siker felbátorította őket, és módszerüket a 11 csomót tartalmazó gráfra is alkalmazták. Ennél több mint kétmilliárd különböző gráfot találtak, és felfedezték, hogy a kereszteződési szám 102. Ezzel az eredménnyel módszerük lehetőségei kimerültek. Tizenegynél nagyobb csomószám esetén a lehetséges gráfok száma már akkora, hogy szisztematikus feltárásukra a világ legnagyobb teljesítményű számítógépével sincs lehetőség. Aichholzer és csoportja ezért finomított módszerén, és eleve kizárhatóvá tett jelentős számú olyan formát, melyben a kereszteződési szám a minimálisnál magasabb. Csakhogy még a maradék vizsgálathoz is olyan nagy teljesítményű számítógépre volt szükség, amilyet a grazi egyetem nem tudott beszerezni.
2004-ben Aichholzer ezért életre hívta a "Rectilinear Crossing Number Project"-et, melynek keretében ki-ki az interneten keresztül bocsáthatja a program rendelkezésére komputerének számítókapacitását. A projekten immár hétezer-ötszáz számítógép dolgozik a világ nyolcvan országában. A kutatás közel volt a sikerhez. A következő két évben sikerült a kereszteződési számot 12-17 csomót tartalmazó gráfokban meghatározni: ez 12 esetében 153, 13-nál 229, 14-nél 324, 15-nél 447, 16-nál 603 és 17-nél 798. Sajnos ez még korántsem volt elegendő olyan egyenlet felállításához, melynek segítségével bármilyen számú csomó esetén megállapítható a kereszteződési szám. Végül azonban ez is sikerült: Aichholzer olyan egyenleteket fejlesztett ki, melyekkel meghatározható a kereszteződési számok alsó határa. A 19 és 21 csomóból álló gráfoknál olyan példákat talált, melyeknek kereszteződési száma pontosan megegyezett az alsó határral. 19 csomó esetében ez a szám 1318, 21 csomó esetében pedig 2055. Végül tavaly decemberben a matematikus-team világszerte tízezer processzor napi kapacitásával meghatározta a kereszteződési számot a 18 csomóból álló gráfnál: ez 1029. Januárban az eredményt számításokkal is ellenőrizték.