Tudományos, vagy csak annak látszik?

Alighanem ezt a kérdést tették fel legtöbbször a IV. Budapesti Szkeptikus Konferencia hallgatói február utolsó hétvégéjén a Műegyetemen. Rövid ízelítő az izgalmas programból.

Bíró Tamás Sándor, a BME Fizikai Intézetének tudományos tanácsadója Miért 3, 10 és 26? címmel tartott sok irányba kitekintő előadást arról, miért olyanok a fizikai törvények, amilyenek. Először a címben szereplő számokról ejtett szót: mindenki tudja, hogy hagyományosan három dimenzióról beszélünk, ám egyes elméletek szerint a minimális dimenziószámnak tíznek, illetve huszonhatnak kellene lennie. Bíró egyszerű, ám megvilágosító erejű példáival bizonyította ezen alternatívák tarthatatlanságát vagy legalábbis megkérdőjelezhetőségét.

Előadásában Albert Einstein mindent kétségbe vonó szkepszise és Aquinói Szent Tamás közismert istenbizonyítékai egymás mellé kerültek. Utóbbit a newtoni mechanika törvényei látványosan cáfolták, amikor az angol tudós kimondta, hogy első mozgatóra nincs szükség, hiszen az energiamegmaradás kielégítően magyarázza a mozgást. Darwin, az evolúció atyja egyenesen a teremtés "céltalanságáról" értekezett, arra utalva, hogy nem kell felsőbb intelligenciát feltételezni a világ működőképességéhez. Miközben időről időre feltűnnek olyanok, akik például az univerzum finomhangoltságával kampányolnak eme felsőbb intelligencia léte mellett, érdemes lehet egy pillantást vetni arra, hogyan is születnek meg a fizikai törvények.

A megfigyelés és az általánosítás után az egyik, ha nem a legfontosabb fázis a kételkedés, vagyis a szkepszis beemelése a kutatásba: ez az a pont, amely segít abban, hogy a kutatók éleslátása ne homályosuljon el egy még oly tetszetős, nagyvonalú elméletet hallva sem. Szorosan összefügg mindezzel az előadás zárórészében elhangzott okfejtés arról, mit kellene tanítania a fizikának? Bíró Tamás Sándor kiemelte a fizikaoktatás élményszerűségét (gondoljunk csak vissza a Szabó Gábor professzor által tartott rendhagyó ME-előadásra, melyen látványos kísérletekkel igazolta, hogy a fizika igenis tud izgalmas lenni). A jó fizikatanár a gondolkodásra is ösztönöz azáltal, hogy diákjai a megfelelő kérdéseket teszik fel. A probléma meglátása is nélkülözhetetlen, s fontos annak tudatosítása, hogy nincsenek evidenciák. A matematika szerelmesei előtt aligha kell bizonygatni a formális megoldásokban rejlő szépséget, ám a fizikatanárnak is van abban felelőssége, hogy az e tárgyakat kevésbé kedvelőknek is megmutassa mindezt.

Az egésznapos konferencia résztvevői az előadások mellett izgalmas prezentációkon is résztvehettek, amelyeken például olyan népszerű, ám teljességgel tudománytalan "felfedezéseket" cáfoltak a BME oktatói, mint amilyen a nagy port kavart vízzel hajtott autó volt. A konferenciát a világ bármely pontjáról élőben követhették az érdeklődők az internetes közvetítésnek köszönhetően. Az előadások anyaga a közeljövőben elérhető lesz online a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) portálján.