Hámori József a Magyar UNESCO Bizottság elnöke

A Magyar UNESCO Bizottság Hámori József agykutató professzort, az ME volt előadóját választotta elnökévé. Interjú.

A közelmúltban zajlott le a Magyar UNESCO Bizottság közgyűlése, ahol Hámori Józsefet újraválasztották elnöknek. Ennek kapcsán kérdeztük Hámori Józsefet, az MTA alelnökét a Bizottság munkájáról és elnöki terveiről.

Hámori József

UNESCO

A mostani elnökválasztó ülés egyúttal az UNESCO Magyarország közgyűlése is volt, melyet kétévenként tartanak meg. A közgyűlés valójaban a szellemi elit tagjaiból áll, részben egyetemi emberekből, részben pedig a kulturális és művészeti élet képviselőiből. Ez azért fontos, mert a Magyar UNESCO Bizottság olyan civil szervezet, ahol az elnöktől lefelé mindenki társadalmi munkában látja el a feladatát. A munkát öt albizottság feladatai köré csoportosíthatjuk. Az albizottság munkájában a közgyűlési tagok éppúgy részt vesznek, mint azok, akik nem is tagjai a közgyűlésnek. Az albizottságok adhatnak továbbá informatikai, oktatási és kulturális segítséget egy-egy kérdésben. Működtetjük továbbá az Európai Folklór Intézetet is Hoppál Mihály vezénylete alatt, ezt közösen finanszírozzuk a párizsiakkal. Tehát nagyon sokféle a tevékenységet végez a Bizottság.

Ide tartozik többek között a Világörökség honi részének kezelése, a világörökségi helyekkel kapcsolatban, melyeket azért szavazott meg a párizsi központ, mert méltók lehettünk rá. Próbálunk újabb világörökségi helyeket is felvétetni, és javasoljuk is ezeket Párizsnak. Ilyen például a Komáromi erőd, mely közös világöröksége lehetne a szlovákoknak és a magyaroknak.

Fontos továbbá a Szellemi Világörökség program, melyet hasonlóképp kiemelten kezelünk. Ennek keretén belül említeném meg Bartók és Kodály munkásságát a népdalgyűjtéssel és annak feldolgozásával kapcsolatban. A Magyar UNESCO Bizottság feladatának tekinti ezen kiemelkedő eredmények szellemi ápolását is. Ezeket a célokat szem előtt tartva adtunk ki a közelmúltban olyan CD-ROM-ot, amely Bartók algériai gyűjtéseit foglalja össze, illetve egy DVD-t, ami Kodály életművét mutatja be. Ennek megjelentetését erre az évre, a Kodály-évre tervezzük.

Milyen pályázati lehetőségek állnak a kutatók rendelkezésre?
- Elsősorban helyi, belső pályázatokat írunk ki, azokon a középiskolákon, egyetemeken, az úgynevezett UNESCO-tanszékeken keresztül, akikkel kapcsolatban állunk. Kisebb támogatást tudunk nyújtani ezeknek a helyeknek, melyből időnként lehet kutatási tevékenységre is fordítani. A Bizottság azonban nem arról nevezetes, hogy a pénzügyi feltételeket garantálja. A végrehajtásra váró feladatokra, projektekre mi magunk is próbálunk szponzorokat szerezni, nemcsak Magyarországról, hanem külföldről is. Előfordul továbbá, hogy egy-egy támogatásra váró tervet benyújtunk a Párizsi bizottsághoz, ahonnan szintén várhatunk hozzájárulást.

Ilyen szempontból erőteljes közvetítő szerepet tölt be a szervezet, mely az egyetemekkel és a kutatóhelyekkel egyaránt tartja a kapcsolatot. Itt említeném meg a harmadik éve tartó "Alaptudományok Nemzetközi Programját" (IBSP), melynek pontosan az a feladata, hogy az egyetemeken vagy az akadémiai intézetekben folyó alapkutatásokat az UNESCO szempontjából összefogjuk és bátorítsuk.

Mennyire reagál az itthoni Bizottság a párizsi célkitűzésekre?
- Három témában mindenképp. Egyrészt a fenntartható fejlődés terén, melyre egy külön albizottsági rendszerünk is van. Másrészt a szellemi értékek védelmében született párizsi elvekhez ugyancsak csatlakoztunk, és hasonlóképp a kulturális sokszínűség védelmében. Ezeken a területeken mi pozitívan reagáltunk a párizsi elvekre és megpróbáljuk az itteni kormányszervezeteket ugyancsak arra bátorítani, hogy minél előbb ratifikálják az ezzel kapcsolatos egyezményeket.

Forrás: MTA