Meglepő és a dolog zsenialitását bizonyítja, hogy amit 30 évvel ezelőtt kitaláltak, még ma is milyen jól szolgálja a világot. Hisz az internet-technológia alapjai alig-alig változtak ez alatt az idő alatt. Sok új alkalmazást fejlesztettek ki rá, de a mai hálózat működésének alapjai ugyanazok, mint 30 esztendeje. Pedig a számítógépek, a hardver, a szoftver, a távközlési technológiák mennyit változtak közben! Ezen elgondolkodva önkéntelenül is felmerül a kérdés: csakugyan olyan szédületes sebességgel fejlődik a számítástechnika, ahogy azt a fogyasztói társadalomban el akarják velünk hitetni? A válasz bizony nem egyértelmű.
Kanyarodjunk vissza az internet történetéhez. Az igazság az, hogy kezdetben ezt a hálózatot nem is "Internet"-nek, hanem ARPANET-nek hívták. ARPA volt ugyanis a neve az amerikai védelmi minisztérium kutatásszervezési ügynökségének. A 80-as években, amikor a katonai forgalmat biztonsági okokból leválasztották erről a hálózatról, az ARPANET-ből jött létre a hadsereg hálózata: a MILNET és a polgári célú hálózat: az internet.
Fontos kiemelni azt, hogy az internet-technológiát nem üzleti célból, és nem is üzleti célokra hozták létre. Fejlesztését nem cégek végezték, hanem akadémiai intézmények a maguk céljára. Az internet nagyon sokáig, mintegy 20 éven át nem keltette fel az üzleti világ érdeklődését. 1993-ig megmaradt szinte tisztán akadémiai, vagyis a felsőoktatást és a kutatást szolgáló rendszernek. Ekkor azonban történt valami, amitől nagyot fordult a világ. De ne szaladjunk előre!
A vasfüggöny lehullása után nem sokkal, 1990-ben az internet már Magyarországra is elérkezett. Elsőként nálunk is az egyetemek és kutatóintézetek kapcsolódtak hozzá létrehozva a magyar felsőoktatási és kutatási hálózatot. Az első kereskedelmi internet-szolgáltató hazánkban csak 1995-ben jelent meg.