Sárkány István naplója

 

Hajnalban elindult az első csoport. A hátra maradottak közül a birkózók és vízilabdázók edzésre mentek Prágába, a többi kevés marad Nymburgban.

A magyar rádió már működik. A különböző nemzeti adóállomásokról hallott hírek csak fokozták a tájékozatlanságot. Az olimpiára kéne gondolni, erről hallani azonban a legkevesebbet. Háború vagy béke... ez a legnépszerűbb és legalaposabban boncolgatott téma. Sotornik csehszlovák tornászvilágbajnokkal találkoztam. Csodálkozva üdvözöltem, tudva, hogy a csehek már elutaztak. Szomorúan közölte, hogy őt nem válogatták be a csoportba, és Provok sem utazott el vállsérülése miatt. Sotornik mondta, hogy a nyugatnémet csapat sem utazik ki az olimpiára, hanem csak a Bantz és Dickhut vesznek részt az egyéni versenyben. Mégis helyes lett volna a férfi csapat kiküldése. Feltétlen a 4-6. között végzett volna, és esetleg néhány helyezést is el lehetett volna érni egyes szereken. Női tornában ez ideig nincs lemondás. Úgy látszik, ez az olimpia a tornában erősen a női nem felé tolódott el.

Este Gulyásné férje, aki a ruhaszállítmánnyal beszemtelenkedte magát Csehszlovákiába, adott élénkségre alkalmat felháborító pimaszságával. Erőszakoskodott, hogy vigyék ki az olimpiára. Körbejárt, és próbált többeket kihasználni, hogy támogassák a kiküldetését. Aki ellene volt - mindenki - azok közül többel gorombáskodott. Amit és ahogy tette, a szemtelenség és erőszakoskodás csúcsa volt.