Sárkány István naplója

 

Hajnali 1 órakor indultunk tovább megváltozott útiránnyal Abadanba, Iránba. Kietlen sivatag felett repültünk át. Az ember itt még nem tudott életet teremteni. Homokhegyek kapcsolódtak egymásba, nyomott, tompa színű minden. 2 és fél óra az eltérés a mi időszámításunkhoz (8-fél 11) képest. Azt mondják az itt élők, hogy most hideg van (+25 fok). kis szellő lengedez, ami kissé enyhíti a váratlan meleget.

Az étteremben csak Coca-Cola van. Néhányan megkóstolják, de nincs nagy sikere.

Karacsiba érkeztünk 2, illetve itteni 6 órakor délután. Itt találkoztunk az első géppel elutazottakkal. Náluk késés van, és a városba se mehettek be, mert tüntetés készül Egyiptom mellett, az angolok ellen. Az idő erősen borúsra fordult, de a korai sötétedés is hozzájárult a nyomasztó színhez. Abadan -Karacsi út derűs időben volt, tisztán látható volt a kietlen sivatag vagy a tenger és a rajló pontocskának látszó hajók. Káprázatos és mégis nyomasztó színek. Az életnek - a néhány hajót kivéve - semmi nyoma.

Sok változás, újdonság, emberben, területben, földrészben, de a fő gondolat - "mi van otthon?". Éjszaka repülünk tovább. 11 órás út állott előttünk a következő megállóig - Bangkok. Sok ezer km-t hagytunk magunk mögött és magunk alatt. Csodálatos, csillagos ég alatt repültünk. Hajnalban láttuk, hogy a felhők is milyen alattunk vannak.