Mészáros Ernő

A lakható bolygó

II. A különleges összetételű légkör

1. ábra

A Föld légkörének speciális összetétele akkor is szembeötlő, ha a szomszéd bolygók légkörével vetjük össze (1. ábra). A. táblázat megkönnyíti ezt az összehasonlítást.

A táblázatból a különbségek is világosan kitűnnek. Mind a nagy, mind a kis légköri nyomással rendelkező Vénusz, illetve Mars légkörét elsősorban szén-dioxid építi föl. A Vénusz a Naphoz kb. 28 %-kal közelebb van, mint a Föld. Ráadásul a nagy mennyiségű szén-dioxid jelentős üvegházhatást okoz, ami a hőmérséklet emelkedéséhez vezet. Becslések szerint ha a Föld a Naphoz csupán 6 %-al közelebb lenne, akkor bolygónkon is olyan pokoli hőmérséklet és nyomás lenne, mint amilyet az élet nélküli Földre vonatkozó adatok mutatnak. Ha a Vénuszon és a Földön a szénmolekulákat összeszámolnánk, akkor meglepően hasonló értéket kapnánk. A Vénuszon azonban a szén a légkörben, mint szén-dioxid van jelen, míg a Földön elsősorban az üledékes kőzetekben található karbonátok formájában. Az eltérést a hőmérséklet különbsége (és a bioszféra) okozza. 300 ^oC-nál magasabb hőmérsékleten ugyanis a szén-dioxid, alacsonyabban a karbonát a szén egyensúlyi formája.

A földi légkörben lévő molekuláris oxigén a bioszféra terméke. A növények, mint ismeretes, a Nap energiáját felhasználva vízből és szén-dioxidból fotoszintézissel szénhidrátokat állítanak elő. Az oxigén jelenléte alapvető jelentőségű: oxidációval (égéssel) lehetővé teszi az energiatermelést. Így az állatok és az ember légzéssel és szénhidrátok felvételével visszanyerik azt az energiát, amelyet a növények a napenergiából felhasználtak. Másrészt az oxigén részt vesz az elhalt élő anyag elbontásában - arról már nem is beszélve, hogy az ember az energiát a fa, illetve fosszilis tüzelőanyagok elégetésével termeli.