Mészáros Ernő

A lakható bolygó

IV. Lemeztektonika

A 6370 km sugarú Föld réteges szerkezetű. A legbelső, a legnehezebb földi elemekből álló magot a köpeny borítja. A köpeny felső részén helyezkedik el az asztenoszféra (a felszíntől lefelé haladva kb. 100 km-nél mélyebben), amit megolvadt képlékeny anyag alkot. Az asztenoszféra fölött helyezkedik el a litoszféra, ennek felső, 10-40 km-es rétegét nevezzük földkéregnek. A litoszféra hatalmas lemezekből áll, amelyek mozognak, csúsznak az alattuk fekvő asztenoszférán. A lemezek mozgásának sebessége elérheti az 1 cm/év értéket. A lemezek mozgását, az ún. nagy földi dinamikát az óceáni hátságoknál feláramló forró magma hozza létre, amelynek szétáramlása a lemezeket mozgásra készteti. Ebből a szempontból a legismertebb az Atlanti-óceáni hátság, amelynek egyes részei (pl. Izland) kiemelkednek az óceánok vizéből.

3. ábra

4. ábra

5. ábra

Bár vulkanikus tevékenység az óceáni hátságoknál is megfigyelhető, vulkánok és földrengések elsősorban a lemezek találkozásakor keletkeznek, amikor az egyik lemez a másik alá süllyed. Két óceáni lemez találkozásakor bármelyik a másik alá süllyedhet, egy óceáni és egy szárazföldi lemez találkozásakor mindig az óceáni lemez bukik alá. Ha viszont két kontinentális lemez ütközik, akkor hatalmas gyűrődések, hegységek keletkeznek, mint például az Alpok és a Himalája, amelyek a földtörténet nem is olyan távoli időszakában az európai és afrikai, illetve az indiai és eurázsiai lemezek összeütközésekor keletkeztek. A lemezek mozgása miatt a múltban változott a szárazföldek elhelyezkedése (3-5 ábra). Ugyanakkor a szárazföldek területének összege változatlan maradt.