Véletlen-e, hogy vagyunk?

Bizonyítja-e a Coli baktérium ostorának motorja Isten létét? A tudományt vonja-e kétségbe, aki az evolúcióelméletet tagadja? Mit mondjanak a biológiatanárok az élet keletkezéséről diákjaiknak? Ehhez hasonló dilemmák felvetésére került sor a Mindentudás Egyeteme (ME) őszi szemeszterének második klubbeszélgetésén október 26-án, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházának Kistermében. A diskurzus során a közönség is igen aktívnak bizonyult.

Tasi István

Tasi Istvánt
intelligens tervezésDarwin

Fábri György ezután azt feszegette, vajon feltétlenül köze van-e a világ teremtettségének kérdéséhez a darwini elmélet elfogadásának vagy tagadásának.
A kérdésre Kampis György reagált, aki elmondta, a tudomány eleve nem foglalkozik olyan kérdésekkel, hogy honnan származik a világ, így a két dolognak nincs köze egymáshoz. Bizonyos mértékig a tudomány támogatja a duplex veritas elméletét, mely megkülönbözteti a hitet és a racionális megismerő tudást. A tudományfilozófus hozzátette: véleménye szerint az evolúcióellenesség nemcsak biológia- vagy darwinizmus-ellenességet jelent, hanem tudomány- és tudásellenességet is. - Ezek a programok azt mondják: ne gondolkodj. Természetesen a tudós nem tévedhetetlen, a tudomány viszont - paradox módon - tendenciájában az, hiszen ha téved, előbb-utóbb kiigazítja magát. A magyarázat igényét azonban semmiképpen nem lehet elhagyni.

Tasi István, Kampis György, Jeszenszky Ferenc, Pléh Csaba, Fábri György

- Abban, amit mondtál, van egy rejtett dogma: nevezetesen az, hogy a jelenleg ismert természeti törvények alapján a világ minden jelensége megmagyarázható - szállt vitába Jeszenszky Ferenc. Igaz, hogy a tudománynak így kell vizsgálnia a világot, azonban ez csak egy feltételezés, melyet állandóan függőben kell tartanunk. Véleményem szerint annak, hogy az Egyesült Államokban ez a kérdés ennyire kiéleződött, szociológiai, jogi, politikai okai vannak, amelyek visszavezethetők az amerikai alkotmány egyes számú kiegészítésére, amely kimondja, hogy az állam semmilyen vallási intézményt nem hoz létre. A jogászi értelmezés ebből azt hozta ki, hogy állami iskolákban nem szabad vallási tanokat hirdetni. Ez olyan, szélsőséges megítélése a kérdésnek, amely lehetetlenné teszi a normális vitát. Azt gondolom, messzemenő vulgarizálása a kérdésnek, hogy itt tudósok és vallásosok állnak szemben egymással. A dolog ennél sokkal komplikáltabb.