Véletlen-e, hogy vagyunk?

Bizonyítja-e a Coli baktérium ostorának motorja Isten létét? A tudományt vonja-e kétségbe, aki az evolúcióelméletet tagadja? Mit mondjanak a biológiatanárok az élet keletkezéséről diákjaiknak? Ehhez hasonló dilemmák felvetésére került sor a Mindentudás Egyeteme (ME) őszi szemeszterének második klubbeszélgetésén október 26-án, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházának Kistermében. A diskurzus során a közönség is igen aktívnak bizonyult.

- Önök is úgy gondolják, hogy az evolúcióelmélet elleni támadás a tudomány elleni támadás? - tért vissza a Kampis György által megfogalmazott gondolatra Fábri György.
-Az élet kialakulásával kapcsolatban három alapvető álláspont létezik, és mind a három metafizikai - válaszolt Tasi István. A modern tudomány arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden dolog anyagi hatóokokra vezethető vissza. Létezik egy teista megközelítés, amely szerint a világ szellemi eredetű: az anyagot egy felsőbbrendű intelligencia alkotta meg, amelyből kialakulhatott az élet. A harmadik elgondolás szerint az anyagot és az életet is ez a felsőbbrendű intelligencia hozta létre. Én úgy látom, mindhárom legitim álláspont, az ember belső meggyőződése dönti el, melyiket választja.

- Nem értek egyet azzal, hogy az élet keletkezése metafizikai kérdés - vette át a szót Kampis György. - Az élet, amennyire tudjuk, molekulákból áll, semmi másból. Ha már itt tartunk, én azt gondolom, tíz éven belül létrehozzák majd az első mesterséges sejtet.
- Pedig itt valóban világnézetről van szó - vetette közbe Pléh Csaba. - Mert az intelligens tervezés hívei erre azt fogják mondani, hogy a mesterséges sejt létrehozása nem azonos a teremtéssel, hiszen ez az ember műve. Egyébként szerintem - bármennyire is szeretnénk úgy hinni, hogy nem így van - éppen ezek a viták mutatják meg, hogy a tudományos szemlélet is egyfajta világnézet.

Ismét Jeszenszky Ferenchez került a szó, aki arról beszélt, hogy az élet spontán keletkezése olyan valószínűtlen, mint hogy a teremben lévők közül mindenkinek ötöse legyen a lottón. - Nekem ezt soha nem tudták elmagyarázni úgy, hogy számomra meggyőző legyen.

- Akkor most hadd próbáljam meg én - felelte Kampis György, a teremben ülők derültségére. - Bár kicsi a valószínűsége az ötösnek, de a világban érdemes hármasra és kettesre is játszani. Az evolúció tényét és elméletét vitatni két különböző dolog. A tények vitatása a tudomány lerombolását jelentené.

Tasi István ez ellen azt vetette föl, hogy mivel pillanatnyilag nem tudjuk a magyarázatot az élet létrejöttének kérdésére, még az is elképzelhető, hogy épp a tudomány építése lehet az evolúcióelmélet érvényességének kétségbe vonása. Jeszenszky FerencEinstein példáját hozta fel, aki soha nem tudott megbékélni a kvantummechanikával, mert "egy olyan fizika, amely a determinizmus elvét kiküszöböli, számára egy misztikus valami". - Azt gondolom, nagyon óvatosnak kell lennünk azzal, hogy mi tudomány és mi nem az.

A beszélgetés utolsó szakaszához érkezvén a közönséghez fordult a házigazda, arra kérve a teremben lévőket, tegyék fel kérdéseiket az asztalnál ülő tudósoknak. Az első felszólaló azt vetette fel, hogy a természetben nemcsak anyag és energia létezik, hanem információ is, melyet a legegyszerűbb sejt is átad szaporodáskor. - Vajon honnan származott az első információ? - hangzott a kérdés.

- A sejt molekuláris reakciók hálózata, amelyekből információ jön létre - válaszolt Kampis György. - Miért ne lehetne, hogy a természet pont úgy hozza létre a molekuláris reakciókat, hogy abból egy sejt álljon elő?

A második kérdező a mesterséges sejt létrehozásának problémakörét feszegette. Ismét Kampis György reagált, elmondva, hogy a sejt megalkotásánál sokkal érdekesebb kérdés, mikor fogunk úgy tekinteni a mesterségesen megteremtett élőlényre úgy mint "társunkra". A tudományfilozófus azt is hozzátette: ma már jogi kérdésekről folyik a vita. A dilemmák között szerepel többek között az is: mit kell tennünk annak elkerülése érdekében, hogy a nanorészecskék világa "ámokfutásba kezdjen", és egy bennünket is leigázó evolúciót hozzon létre.

- Azt gondolom, mind a kreacionista, mind az evolucionista elméletből levezethető egyfajta "tanítás", amely az életgyakorlatunkat határozza meg - szerintem ez az igazi tétje a vitának - hangzott a következő felvetés a közönség soraiból.

- Ezzel egyetértek - mondta Pléh Csaba. - Az evolúciós szemlélet gyökeresen befolyásolja a humán foglalkozásokat. A darwini szemlélet alakította pszichoterápiák hisznek abban, hogy az ember kis lépésekkel alakítható.

Egy újabb néző emelkedett felszólalásra, aki azt vetette föl, hogy az evolúcióról szóló álláspontok különböző síkon mozognak: az egyik a tudomány, a másik a filozófia számára próbál valamit mondani, így aztán legfeljebb "udvariasan elbeszélhetnek egymás mellett".
- Azért a tudománynak is van világnézeti funkciója - válaszolt Kampis György -, hiszen sugall egy emberképet. Ez a kép azt mutatja, hogy magunkra vagyunk utalva. Ez persze felelősséget jelent a cselekvő ember számára - lehet, hogy sokaknak éppen ezért nem olyan szimpatikus.
Bár a közönség szemmel láthatóan akár még órákig is elvitatkozott volna a szóba került kérdésekről, az idő lejártához közeledvén Fábri György arra kérte az asztalnál ülőket, utolsóként próbálják megválaszolni azt a kérdést, hogy nézetük szerint a közoktatásban mit kellene kezdeni az evolúció/kreáció problematikájával.

Elsőként Pléh Csaba reagált, aki kifejtette: mivel a kreacionizmus vallásos elmélet, a közoktatási tárgyak része nem lehet. Jeszenszky Ferenc ezzel szemben úgy vélte, a kreacionizmus nem feltétlenül azonos a vallásossággal. - Úgy érzem, jobb lenne, ha az ifjúság látná, hogy a világban rengeteg vitatott kérdés van - magyarázta a fizikus.

- Ezzel elvi síkon egyetértek, de ebből nem következik, hogy tanítsuk a kreacionizmust, ugyanis ez nem tudomány - zárta mondandóját Kampis György. Utolsóként Tasi István szólalt meg, aki elmondta: ő úgy látja, hogy ebben a kérdésben máris érdemi vita zajlik a tudósok között, akik között számosan vannak, akik a tervezés gondolatát támogatják, ha pedig ez a vita a tudományos világban jelen van, akkor ennek meg kell jelennie az oktatásban is.