Nádasdy Ádám

Ez mind nagyon szép, de ha azt kérdezzük, miért jelent meg a névelő, tehát miért történt ez a nyelvi változás, erre nem tudunk válaszolni. Gondolhatnánk arra, hogy talán szükség volt rá - de ez komolytalan válasz, hiszen a megtörtént tényt vetítené vissza önmaga okává. Nem tudnánk megindokolni, miért csak ekkor volt rá szükség, és miért nem hamarabb? És ha a magyaroknak szükségük volt rá, miért nem volt a cseheknek, ahol mindmáig nincs névelő? És más újításra nem lett volna szükség, csak pont erre? Be kell látnunk: a "szükség" nem értelmes válasz a nyelvészetben. A nyelvi rendszerek mind jók úgy, ahogy vannak, minden nyelven ki lehet fejezni mindent, csehül is a határozottságot (bár nincs névelő), magyarul is a nemeket (bár nincs nyelvtani nem), angolul is a tárgyat (bár nincs tárgyeset). Minden nyelv tökéletes rendszer, a nyelvben "szükség" soha nincs semmire, ugyanúgy, ahogy a kígyónak sincs szüksége lábakra. Azt sem mondhatjuk, hogy a névelő bevezetése mindig gazdagodást, finomodást hozott volna, hiszen a régebbi névelőtlen "Paradicsum" nem jelent se többet, se kevesebbet, mint a mai "a Paradicsom", lévén ez tulajdonnév.

Gondolhatnánk arra is, hogy a névelő idegen hatásra jött létre, de a tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen mélyreható változást a legritkábban tudnak egymásnak okozni a nyelvek. Egyébként is, a 15. században a magyarral érintkező nyelvek közül csak a németben volt névelő, és ekkor még a német hatás eléggé felszínes.

A névelő megjelenése tehát mélyreható mondattani változás volt, ám okát megjelölni nem tudjuk. Máig jól meglennénk nélküle. Az persze igaz, és minden nyelvre jellemző, hogy ha már megvan egy eszköz, akkor finom különbségtételekre használjuk fel, árnyalatokat fejezünk ki vele, mint a fenti két példában.

Az alaktani változásra hozzunk egy mai példát: az -ó/-ő végű melléknévi igenevek (látható, letölthető) többes száma a hagyományos -k helyett egyre inkább -ak/-ek:

régebbi: láthatók újabb: láthatóak
múlandók múlandóak
törlendők törlendőek
letölthetők letölthetőek

A változás szigorúan szabályos, mert nem bármely -ó/-ő végű szó kapja, csakis a melléknévi igenevek. Nincs tehát olyan, hogy *aratóak, *darálóak, *fejlesztőek, *seprőek, mert ezek már főnevek a mai nyelvben. Hogy miért következik be, és miért éppen most, arra ismét nincs értelmes magyarázat.