Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök napi videóüzenetében ezúttal azt emelte ki, hogy Kijevben fogadta Charles Michelt, az Európai Tanács elnökét, és úgy látja, az EU Ukrajnának tett konkrét segítő lépései, az elindított uniós csatlakozási folyamat, valamint a háború utáni újjáépítés előkészítése mind-mind egy újabb lépéssel közelebb visz a békéhez. Zelenszkij emlékeztetett: mindenki számára az elsődleges prioritások között szerepel az ukrán mezőgazdasági termékek exportjának újraindítása, és annak megakadályozása, hogy Oroszország energiaforrásokkal zsarolja Európát.
Az ukrán elnök szerint a konkrét fegyveres ellenállás mellett azon is dolgoznak, hogy minden orosz tisztviselő, aki támogatja a háborút, szankciós választ kapjon a demokratikus világtól. Úgy fogalmazott: az orosz államot a terrorizmus támogatójaként, az Orosz Fegyveres Erőket pedig terrorista szervezetként kell elismerni.
Zelenszkij minden tárgyaláson hangsúlyozza, hogy a szankciókra nem öncélként van szükség, hanem gyakorlati eszközként, amellyel Oroszországot a béke keresésére ösztönözheti. Ugyanezt várja az Európai Unióban előkészítés alatt álló hatodik szankciócsomagtól is, hogy az az orosz katonai gépezet és az orosz állam egésze számára valóban fájdalmas legyen.
Ukrajna keleti és déli részén továbbra is a lehető legsúlyosabb a helyzet. A megszállók nem adják fel, hogy egy új, nagyszabású offenzívával próbáljanak legalább némi győzelmet aratni maguknak. Legalább olyasmivel, amivel "etetni" tudják propagandistáikat - fogalmazott videóüzenetében az ukrán elnök. Azt mondta, őszintén hálás vagyok minden védőnek, Ukrajna összes fegyveres erejének, minden városunknak, minden közösségnek, amely ellenáll a betolakodóknak. Azoknak, akik kitartanak és harcukkal túlzás nélkül megmentik az ukrán államot.
A maximálisnál többet teszünk, hogy biztosítsuk hadseregünk fegyverellátását. Minden nap diplomatáink, képviselőink és én személyesen a hét minden napján, 24 órában dolgozunk minden lehetséges csatornán – hivatalosan és nem hivatalosan – a segélyek kézbesítésének felgyorsítása érdekében - összegezte a helyzetet Volodimir Zelenszkij.
"Örömmel mondhatom, óvatos optimizmussal, hogy partnereink kezdték jobban megérteni igényeinket. Hogy pontosan mire van szükségünk és mikor. Nem hetek, nem egy hónap múlva, hanem azonnal. Most, amikor Oroszország igyekszik fokozni támadásait."
Miközben a keleti fronton egyre intenzívebb harcok folynak, a felszabadult ukrajnai városokban lassan visszatér a normálishoz közeli élet. 934 település már felszabadult. Az ukrán rendőrség 435 településen kezdte újra a munkát. 431 településen kezdte meg működését az önkormányzat. 361 településen indult meg a humanitárius parancsnokságok munkája. Fokozatosan állítják helyre a közúti infrastruktúrát, a villany-, gáz- és vízellátást, újraindul az egészségügy és az oktatás.
A legnagyobb veszélyt a megszállók által telepített aknák, valamint a fel nem robbant lövedékek jelentik. Sok időbe, sok erőfeszítésbe kerül mindet semlegesíteni. Az ukrán elnök épp ezért azt kérte a felszabadult településekre visszatérőktől, hogy legyenek nagyon óvatosak. Ne lépjenek be a még nem ellenőrzött területre, és ne menjenek az erdőkbe.
David Malpass, a Világbank elnöke "emberi katasztrófára" figyelmeztetett, mivel az élelmiszerárak meredeken emelkednek Ukrajna orosz inváziója nyomán. A Covid-19-járványhoz hasonlóan az élelmiszerválság is a világ legszegényebb embereit érintené a legjobban, mert „kevesebbet esznek, és kevesebb pénzük lesz bármi másra, például iskoláztatásra".
A BBC-nek adott interjújában Malpass azt mondta, hogy a globális élelmiszerkészletek történelmi mércével mérve nagyok, és van elegendő élelmiszer a világon ahhoz, hogy mindenkit megetessenek – de be kell vezetni egy folyamatot, hogy az élelmiszer eljuthasson a leginkább rászorulókhoz.
A Világbank vezetője aggodalmának adott hangot, hogy a fejlődő országok nem képesek törleszteni a maguk előtt görgetett, egyre nagyobb adósságállományukat az élelmiszer- és energiaárak emelkedése közepette.
Garri Kaszparov orosz sakknagymester szerint helyes döntés volt az orosz és fehérorosz teniszezők Wimbledonból való kitiltása. A hosszú ideje Putyin-kritikus sakklegenda a BBC World Newsnak nyilatkozva azt mondta, a sport és a politika összefonódik, és az orosz vezető szereti a sportot, "mint minden diktátor előtte".
"Remélem, sikerül felépülnünk presztízsünk és becsületünk elvesztése után, de ennek Putyin után kell megtörténnie."
Egy, az AP-nek név nélkül nyilatkozó amerikai tisztségviselő azt mondta, hogy Joe Biden amerikai elnök csütörtök délelőtt beszédet fog tartani a Fehér Házban, amelyben részletezi terveit, hogy a kormányzat milyen további katonai segítséget nyújtson Ukrajnának.
Az új, várhatóan 800 millió dolláros csomag nehéztüzérséget és lőszereket tartalmaz majd az ukrán erők számára a kelet-ukrajnai Donbasz régióért folytatott csatában.
Az ukrán emberi jogi biztos azzal vádolta meg a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy Ukrajnában "összehangoltan" dolgozik Oroszországgal, a szervezet ezt a vádat tagadta.
Ludmilla Deniszova elutasította az ICRC múlt havi bejelentését, miszerint az oroszországi dél-rosztovi régióban fiókot kíván nyitni az ukrán menekültek megsegítésére, akiket Kijev szerint erőszakkal kitoloncoltak Oroszországba.
„A Nemzetközi Vöröskereszt nem teljesíti a megbízatását, ebben biztos vagyok" – mondta Denisova szerdán az ukrán televízióban, miután találkozott az ICRC ukrán kirendeltségének vezetőjével – írja az AFP.
Az ENSZ adataira hivatkozva Denisova elmondta, hogy a háború során mintegy 550 ezer ukránt, köztük 121 ezer gyereket vittek Oroszországba, Kijevnek azonban nincs információja arról, hogy kik ezek az emberek, és hol tartják őket. "Hol vannak? Szűrőtáborokban? Ideiglenes létesítményekben?" – kérdezte Denisova. Orosz kollégájától és az ICRC-től is segítséget kért, hogy információkat szerezzenek ezekről a menekültekről, hogy Ukrajna megkönnyíthesse a hazatérésüket, de választ nem kapott.
Az ICRC határozottan elutasította Kijev vádjait. „Az ICRC soha nem segít kitelepítések megszervezésében vagy végrehajtásában. Nem támogatnánk semmilyen olyan műveletet, amely ellentétes lenne az emberek akaratával és a nemzetközi joggal" – áll a szervezet AFP-nek adott nyilatkozatában.
Ukrajna készen áll arra, hogy diplomáciai úton megoldja Mariupol helyzetét és a civilek evakuálásának kérdését, és azt javasolta, hogy az ostromlott városban tartsanak egy „különleges tárgyalási fordulót" Oroszországgal. Mihajlo Podoljak ukrajnai tárgyaló és elnökhelyettes közölte: minden feltétel nélkül ülnének tárgyalóasztalhoz.
Mivel szerdán kudarcot vallott a civilek Mariupolból való evakuálására irányuló újabb kísérlet, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arra figyelmeztetett, hogy „Mariupolban egyre romlik a helyzet", több ezer katona és civil rekedt a városban.
Az amerikai Institute for Study of War szerint Oroszország szerdán kisebb nyereséget ért el az Ukrajna elleni inváziójában. A megszálló erők részben elfoglaltak két kulcsfontosságú frontvárost keleten: Rubizsnét és Popasznát. Jelentősebb területi áttörés még nem történt, de az orosz csapatok továbbra is támadásban vannak Harkov és Herszon régiókban.
Az orosz hadművelet akkor ér véget, amikor a NATO felhagy az ukrán területekről Oroszország fenyegetésével – mondta Alekszej Poliscsuk, az orosz külügyminisztérium magas rangú tisztviselője a Tassz orosz állami hírügynökségnek.
„A különleges hadművelet akkor ér véget, ha teljesülnek a feladatok. Ezek között szerepel Donbasz békés lakosságának védelme, Ukrajna demilitarizálása és nácitlanítása, valamint az ukrán területről az Oroszországot érő fenyegetések felszámolása a NATO-országok részéről" – mondta Poliscsuk. A diplomata hozzátette, a művelet "a tervek szerint fut", és "minden célját el fogják érni".
Ramzan Kadirov csecsen vezető szerint még ma orosz kézre kerül az azovstali acélgyár
"Még ma ebédidő előtt, vagy közvetlenül utána az orosz csapatok irányítása alá kerül az Azovstal" - mondta egy csütörtök kora reggeli hangüzenetben Kadirov - írja a The Guardian.
Az Országos Rendőr-főkapitányság szerint Magyarország területére 2022. április 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 5133 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5322 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett
A beléptetettek közül a rendőrség 475 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől április 20-án 333 ember, köztük 147 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A különvonatokkal Kőbánya felső vasútállomásra érkező menekülteket buszokkal vitték a BOK Csarnokba. Fővárosi és vidéki szálláshelyeken 21 ember, köztük 10 gyermek elhelyezését és odaszállítását az együttműködő hatóságok oldották meg.
A Five Eyes nevű titkosszolgálati szövetség - melynek tagjai az Egyesült Államok, Kanada, Új-Zéland, Nagy-Britannia és Ausztrália - szerint Oroszország kibertámadásra készülhet azon országok ellen, akik Ukrajnát támogatják. A Five Eyes szerint a támadással kormányokat, az infrastruktúrát és vállalkozásokat vehetnek célba már létező hackercsoportok, amelyek közül többen már kifejezték támogatásukat az orosz kormány felé. Ezért a Five Eyes azt kéri az Ukrajnát támogató országoktól, hogy erősítsék meg védelmüket a lehetséges támadások ellen - írja a The Guardian.
A brit védelmi minisztérium szerint május 9., a Győzelem napja miatt erősítik az ukrajnai offenzívát. Oroszországban ilyenkor a második világháború végére emlékeznek, amikor a Szovjetunió legyőzte a náci Németországot, ezért fontos lehet az orosz vezetésnek, hogy nagy sikereket tudjon felmutatni az ilyenkor rendezett ünnepségek idejére. Az orosz csapatok Donbasz régióra koncentrálnak, és Kramatorszk felé vonulnak. A várost, illetve Ukrajna keleti részét több rakétatámadás érte a napokban - írja a BBC.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes szerint négy busszal sikerült civileket evakuálni Mariupolból humanitárius folyosókon keresztül szerdán. Mára is vannak evakuálási tervek az ostromlott városból, azonban a körülmények miatt lehet, hogy ez nem fog megvalósulni - írja a The Guardian.
Több mint 5 millió ember hagyta el Ukrajnát a háború kezdete óta az ENSZ szerint. Rajtuk kívül körülbelül 7 millió ember hagyta el az otthonát, de még Ukrajnán belül tartózkodnak - írja a Sky News.
Oroszország bejelentette, hogy az azovstali acélgyár kivételével elfoglalták Mariupolt. Az acélgyárat még körülbelül 2000 ukrán katona védi. Az Interfax hírügynökség azt írja Szergej Sojgu orosz védelmi miniszterre hivatkozva, hogy az acélgyárat blokád alá helyezik. Szerinte a helyzet Mariupolban nyugodt, és 1478 ukrán katona már megadta magát az oroszoknak, akik előkészítik a várost a civilek visszatérésére. A miniszter azt is mondta, hogy Oroszország több mint 142 ezer civilt evakuált Mariupolból. Vlagyimir Putyin elnök is gratulált a miniszternek a sikeres művelethez, és ő adta parancsba azt is, hogy nem kell lerohanni az acélgyárat. Az ukrán fél nem erősítette meg a hírt - írja a The Guardian.
A háztartási vegyszereket és higiéniai termékeket gyártó Procter & Gamble (P&G) arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna ellen indított háború miatt elrendelt szankciók, pénzügyi korlátozások és ellátási problémák miatt nem lesz képes fenntartani üzleti tevékenységét Oroszországban, ahonnan kivonulhat - közölte a Reuters a cég képviselőire hivatkozva.
A teljes hírt itt olvashatja.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes felhívást tett közzé a Telegramon, amiben minél előbb egy humanitárius folyosó nyitását kéri az azovstali acélgyárból az oroszoktól. Azt írta, még körülbelül 1000 civil és 500 sérült katona tartózkodik az acélerőműnél, akiket még ma evakuálni kell - írja a The Guardian.
Luhanszk kormányzója, Szerhij Hajdaj szerint a régió 80%-a már orosz kézen van. A háború előtt a régió 60%-a ukrán vezetés alatt állt - írja a Sky News.
Kreminna felett már átvették az irányítást, jelenleg két várost, Popasnaját és Rubezhnojét támadják.
"Egyelőre csak részben foglalták el ezeket a városokat, nem jutottak be a központba" - írta a kormányzó a Telegramon.
Szerdán 267, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK Csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton - közölte csütörtökön honlapján Budapest Főváros Kormányhivatala. Az éjszakát 70-en töltötték a létesítményben.
A csaknem 4400 négyzetméter alapterületű BOK Csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve - olvasható a közleményben.
A MÁV kihelyezett nemzetközi jegypénztárat üzemeltet a tranzitponton, ahol a menekülők átvehetik szolidaritási jegyüket.
A tranzitpontról továbbutazók számára a Keleti és a Nyugati pályaudvarokra, valamint a Liszt Ferenc Repülőtérre különbuszokkal biztosítják az eljutást, a Magyarországon maradóknak pedig segítenek a szállás megoldásában - írták.
Harkov polgármestere, Ihor Terehov jelentette be, hogy erősen bombázzák a városát az oroszok. Harkov lakosságának 30 százaléka már elmenekült, körülbelül 1 millió ember maradt ott - írja a The Guardian.
Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter nemrég egy találkozó során beszámolt Vlagyimir Putyinnak arról, hogy az orosz hadsereg "felszabadította" Mariupol városát. A csapatok viszont továbbra sem vették be az ukrán ellenállás utolsó védelmi bástyáját, az Azovstal gyárat, ahol katonák mellett jelentős számú civil is tartózkodhat - számolt be róla a Lenta.
A teljes hírt itt olvashatja.
Mette Frederiksen dán miniszterelnök további fegyverszállítmányokat ígért Ukrajnának csütörtöki hivatalos kijevi látogatásán, amelyen Pedro Sanchez spanyol kormányfővel együtt vesz részt - jelentette a TV2 dán televíziócsatorna csütörtökön.
Mette Frederiksen nem szolgált további részletekkel sem a fegyverek típusával, sem a szállítás időpontjával kapcsolatban.
A dán és a spanyol miniszterelnök kijevi látogatásának elsődleges célja, hogy támogatásukról biztosítsák Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt - erősítette meg mindkét kormányfő titkársága.
A dán miniszterelnöki hivatal hozzátette: a felek a "háborús bűnök és más emberi jogi jogsértések" miatti lehetséges vádemelésekről is tárgyalni fognak.
Mariupolt már gyakorlatilag elfoglalták az oroszok. Luhanszk régió 80%-a már orosz irányítás alatt áll Luhanszk kormányzója szerint. Oroszország kelet-ukrajnai hadművelete az elmúlt 24 órában kisebb győzelmeket hozott.
A teljes hírt itt olvashatja.
Egy orosz bíróság 11 millió rubelre (47,1 millió forintra) bírságolta a Google amerikai óriáscéget, amiért nem törölte az ukrajnai konfliktusról szóló hamisnak ítélt információkat és az ukrán "szélsőjobboldali" csoportok által készített YouTube-videókat - jelentette a TASZSZ.
Az orosz távközlési felügyelet a hónap elején közölte, hogy lépéseket tesz a Google megbüntetésére a YouTube-on terjesztett "hamis videók" miatt,és korábban már figyelmeztette az amerikai vállalatot, hogy bírságra számíthat, ha nem tesz eleget a kötelezettségének.
A Google egyelőre nem reagált a döntésre.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint a Google azért kapta a bírságot, mert az orosz hatóságok szerint pontatlan adatok terjesztéséhez járul hozzá az ukrajnai orosz veszteségekről és a civil áldozatokról, valamint nem törli az ukrán szélsőjobboldali csoportok, így az ukrán Nemzeti Gárdába integrált, eredetileg szélsőséges, neonáci és ultranacionalista paramilitáris szervezetként alapított Azov ezred tartalmait.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy vélekedett, hogy az Azovstalban körülzárt "nacionalisták" semmiképp sem fogják megzavarni a békés élet újraindítását a "felszabadított" Mariupolban. Rámutatott, hogy még mindig megvan a lehetőségük a megadásra.
Az orosz védelmi tárca vezetője szerint egyébként az üzem területén több mint kétezer fegyveres tartózkodik, miután 1478-an közülük már megadták magukat. Azt mondta, hogy az ukrán fegyveresek és a külföldi zsoldosok létszáma Mariupol bekerítésekor 8100 körüli lehetett. A Kommerszant az ostrom lemondásával kapcsolatban utalt rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette: Kijev nem fog tárgyalni Moszkvával, ha megölik a Mariupolban maradt ukrán katonákat.
Peszkov azt mondta, hogy Moszkva várja Kijev válaszát az ukrán félhez eljuttatott megállapodástervezetre. A szóvivő Zelenszkijnek arra a kijelentésre, hogy ő még nem látta az orosz dokumentumot, értetlenségét fejezte ki, hogy miért nem kapott jelentést róla az ukrán elnök.
Ukrajna közzétette a legfrissebb listát az orosz veszteségekről. Szerintük eddig 21 ezer orosz katona halt meg a háború kezdete óta - írja a Sky News.
Oroszország a kölcsönösség elve alapján elrendelte a területén működő lett, litván és észt konzulátusok bezárását és távozásra szólította fel a képviseletek alkalmazottait - közölte csütörtökön az orosz külügyminisztérium.
A moszkvai diplomáciai tárca bekérette Lettország, Litvánia és Észtország nagykövetét és közölte velük, hogy Szentpéterváron bezárja a három balti állam főkonzulátusát, Pszkovban pedig a lett konzulátust és az észt konzulátusi irodát.
Korábban ebben a hónapban Lettország és Észtország két-két orosz főkonzulátus bezárását rendelte el az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború miatt, Litvánia pedig távozásra szólította fel az orosz nagykövetet.
Az orosz külügyminisztérium a nagyköveteknek határozott tiltakozását fejezte ki a klaipedai és a liepajai, illetve a daugavpilsi és narvai orosz főkonzulátus, valamint a tallinni orosz nagykövetség tartui konzuli részlegének bezárása miatt, amit barátságtalan intézkedésnek minősített.
Moszkva válaszlépéseit a kölcsönösség elvével indokolta, valamint azzal, hogy a balti országok hatóságai katonai segítséget nyújtanak a "kijevi rezsimnek", valamint "fedezik az ukrán nacionalisták által a Donyec-medencei és ukrajnai békés lakosság ellen elkövetett bűncselekményeket".
Iryna Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes közölte, hogy két tisztet, nyolc katonát és kilenc civil szabadult ki orosz hadifogságból.
Azt nem közölte, hogy Ukrajna hány orosz hadifoglyot adott át cserébe. Ez volt a hatodik fogolycsere az ukrán-orosz háború február 24-ei kezdete óta.
Az International Organisation for Migration szervezet legfrissebb adatai szerint április eleje óta Ukrajnában újabb 600 ezer ember kényszerült elhagyni eredeti lakhelyét és Ukrajnán belül máshova menni - írja a Sky News
Az április 1. és április 17. közötti időszakra vonatkozó legfrissebb adatokkal kiegészítve az Oroszországgal vívott háború február végi kezdete óta összesen 7,7 millióra emelkedett a számuk.
Ez azt jelenti, hogy a teljes ukrán lakosság mintegy 17 százaléka hagyta el eredeti lakhelyét és az ország más részeire menekült, többségük nő.
Több mint felük arról számolt be, hogy nem jut elég élelmiszerhez.
Az ENSZ szerint eddig további mintegy ötmillió ember menekült el Ukrajnából.
Németország számára nincs tabu az Ukrajnának biztosított harckocsik és egyéb fegyverzetek terén - jelentette ki Annalena Baerbock, Németország külügyminisztere Eva-Maria Liimets észt külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján csütörtökön Tallinnban.
Annalena Baerbock újságírói kérdésekre válaszolva elmondta: Németország jelenleg vizsgálja, hogy a rendelkezésére álló Marder páncélozott szállító harcjárműveknek és a Leopard harckocsiknak milyen karbantartásra van szükségük ahhoz, hogy azokat Ukrajna rendelkezésére bocsáthassák.
Hozzátette, hogy az ukrán csapatoknak külön kiképzésre volna szükségük az ilyen fejlett hadfelszerelések szakszerű használatához, Berlin azonban kész finanszírozni e képzéseket is.
Egymilliárd eurót biztosítunk (Ukrajna számára), hiszen nem csak a következő napokkal és hónapokkal kell számolnunk, hanem a következő évekkel is Ukrajna védelmét, a jövőbeli szabad Ukrajnát illetően - fogalmazott a német külügyminiszter.
Oroszország ma délután kibővítette azoknak a listáját, akiknek megtiltják az országba való beutazást a Nyugat által bevezetett szankciókra válaszul.
A kitiltott személyek listájára most Kamala Harris amerikai alelnök, Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója és John Kirby, a Pentagon szóvivője is felkerült - írja a Sky News
Összesen 29 amerikai tisztségviselő és újságíró szerepel a nemkívánatos személyek között.
Hollandia kétszáz katonával akar részt venni a NATO Romániában létesítendő harccsoportjában - tudatta csütörtökön a bukaresti védelmi minisztérium (MAPN).
A felajánlásról szóló okiratot Roelof van Ees, Hollandia bukaresti nagykövete adta át Vasile Dincu román védelmi miniszternek.
A találkozón az orosz-ukrán háború kapcsán mindkét fél kifejezte együttműködési készségét az európai béke és biztonság helyreállítására és a "partneri" Ukrajna támogatására. Dincu méltatta a holland katonák szerepvállalását azon az amerikai-román közös szervezésű, Rapid Falcon 22 elnevezésű nemzetközi hadgyakorlaton, amelyet március elején rendeztek több dobrudzsai helyszínen (Romániának a Duna és a Fekete-tenger által határolt keleti térségében).
A hivatalos bejelentést megelőzően a román lapok a New York-i székhelyű Aviation Analysis című lap értesülésére alapozva már megírták, hogy Hollandia annak a 11. légideszant dandárnak az ejtőernyőseivel vesz részt a NATO francia parancsnokság alatt Romániában felállítandó harccsoportjában, amely a Rapid Falcon 22 hadgyakorlaton is részt vett.
Az amerikai lap szerint a holland katonák küldetése elvileg egy évre szól, és nyáron foglalják el új állomáshelyüket az erdélyi Nagysinken, ahol korában is jártak terepszemlén. Egy 85 tagú csapat várhatóan már májusban megérkezik, hogy előkészítse a tábort.
Megdöbbenését fejezte ki Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és dán hivatali partnere, Mette Frederiksen az orosz hadseregnek tulajdonított atrocitások miatt a Kijev melletti Borogyanka településen tett csütörtöki látogatása alkalmával.
"Lesújtó (Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) háborújának rémtetteit és szörnyűségeit látni Borogyanka utcáin. Nem fogjuk magára hagyni az ukrán népet" - írta Sánchez a Twitteren.
A spanyol miniszterelnök újabb 200 tonnányi, a dán kormányfő pedig további csaknem 83 millió eurónyi katonai segélyt helyezett kilátásba Ukrajnának.
A spanyol miniszterelnök közölte azt is, hogy Spanyolország a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) fel fogja kérni az esetleges orosz háborús bűncselekmények kivizsgálására, sőt, saját nyomozói csapatot is küld Ukrajnába.
Frederiksen a dán TV2 televízió újságíróinak nyilatkozva elmondta, hogy a mostani felajánlással a skandináv ország katonai támogatása 134 millió euróra emelkedett.
Dánia ezenkívül kész támogatni további szankciókat Oroszország ellen, és további fegyvereket küldeni - tette hozzá.
Frederiksen mindemellett szólt a civilekkel szembeni "brutális túlkapásokról" is.
A két kormányfő Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel is tárgyalt Kijevben.
Újabb segélyszállítmányt indít Kárpátaljára az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központja, a Katolikus Karitász pedig öt kisbusznyi tartós élelmiszert és gyógyszert küld a térségbe az ukrajnai háború miatt létrehozott ingyenkonyhák támogatására.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Szent Erzsébet Karitász Központjának kilenc kisteherautóból, kisbuszból álló konvoja péntek hajnalban indul Kárpátaljára.
Az MTI-t arról tájékoztatták, hogy a segélyszállítmányt a szervezet munkatársai, önkéntesek - köztük két pap és két diakónus - kísérik, összesen 18-an.
A szállítmányt és a kísérőit csütörtök este a budapesti Szent István-bazilikában, szentmisén áldották meg.
A Katolikus Karitász öt kisbusznyi élelmiszert és gyógyszert indít Barabásról Munkácsra, Aknaszlatinára és Kőrösmezőre, az újabb adománnyal kárpátaljai ingyenkonyhákat támogatnak.
Az MTI-hez eljuttatott közleményükben azt írták, a háború kitörésétől kezdve segítenek a menekülteknek a határ menti barabási menekültponton, valamint Kárpátalján a menekültszállásokon, a kórházakban, az ingyenkonyhákon, az árvaházakban, de segítenek a magukra maradt kisgyermekes családoknak és időseknek is.
Hozzátették: újabb segélyszállítmányukkal - amely öt kisbusznyi tartós élelmiszerből, gyógyszerből és vitaminokból áll - a Munkácsi Karitász által működtetett konyhákat támogatják.
Kiemelték, a 13 ingyenkonyha fenntartása már eddig sem volt könnyű feladat, most azonban a tartós élelmiszerek megnövekedett árai miatt szinte lehetetlenné vált.
Az Egyesült Államok további 800 millió dollár értékű katonai segélyt küld Ukrajnának, hogy ezzel segítse a kelet-európai ország küzdelmét az orosz erők elleni harcban - jelentette be csütörtökön Joe Biden amerikai elnök, a Fehér Házban elmondott beszédében.
Az elnök szerint a segélyt "közvetlenül a szabadság frontvonalába" küldik. "Putyin arra számít, hogy elveszítjük a érdeklődésünket, (...) a nyugati egység megroppan, de ismét be fogjuk bizonyítani, hogy téved" - fogalmazott. "Minden amerikai adófizető, fegyveres erőink minden tagja büszke lehet arra, hogy (...) segítettünk visszaverni az orosz agressziót Ukrajnában" - tette hozzá Biden.
Az amerikai védelmi minisztérium (Pentagon) közlése szerint a mostani segítség várhatóan többek között 72 darab nehéztüzérségi ágyút, ugyanennyi, a vontatásukra használható járművet, 144 000 tüzérségi töltényt, és több, mint 121 darab Phoenix Ghost nevű taktikai drónt tartalmaz majd.
Egy magasrangú amerikai védelmi tisztségviselő a héten arról számolt be az újságíróknak: mind amerikai, mind európai szakemberek segítenek kiképezni az ukrán erőket, hogy használni tudják azokat a nehéztüzérségi ágyúkat, amelyekkel képesek lesznek akár 30 kilométeres távolságban lévő célpontokat is eltalálni.
Biden szerint az Egyesült Államok által küldött fegyverek is "nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Ukrajna meg tudta akadályozni Oroszországot abban, hogy elfoglalja az országot".
