Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök éjszakai videóüzenetében úgy fogalmazott: a Lviv, Szumi és Csernyihiv régiókat ért keddi rakétacsapások, a luhanszki régióban történt légicsapások az orosz hadsereg kísérletei voltak, hogy kompenzálják a keleti és déli fronton elszenvedett kudarcaikat. Az elnök a rakétatámadásokat is sikertelennek nevezte, mert szerinte az ország légvédelme egyre erősebb. Azt nem részletezte, hogy milyen arányban semlegesítették az orosz rakétákat, illetve a célba jutott eszközök hol és milyen pusztítást végeztek.
Továbbra sem tisztázott a több száz ukrán katona sorsa, akik a mariupoli Azovstal acélműben megadták magukat, és akiket átszállították az oroszok által ellenőrzött területre. Ukrajna védelmi miniszterhelyettese azt mondta, hogy fogolycsere keretében kicserélik őket, de egyes orosz tisztviselők kedden azt mondták, hogy bíróság elé állíthatják, és akár ki is végezhetik őket.
Kedd este hét ukrán katonákat szállító autóbusz hagyta el a kikötővárosban található Azovstal üzemet és érkezett meg Donyeckbe, az oroszok által ellenőrzött Olenivka város egykori börtöntelepére – jelentette a Reuters.
Oroszország tömeges meghódolásnak nevezte az Azovstal hadműveletét, az ukrán hadsereg szerint az acélgyárat védő katonák „elvégezték harci feladatukat", és most az életük megmentése a fő cél „Ukrajnának élve van szüksége az ukrán hősökre" – mondta az elnök, Volodimir Zelenszkij.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy 265 ukrán harcos adta meg magát az Azovstal üzemben, köztük 51 súlyosan sérült katona, akiket a kelet-ukrajnai, orosz ellenőrzés alatt álló területen lévő novoazovszki kórházakba szállítanak. Az nem derült ki azonnal, hogy hány ukrán katona maradt az üzemben.
Az orosz törvényhozók kedden azt a tervet terjesztették elő, hogy az Azov-ezred harcosait „náci bűnözőknek" nyilvánítsák, akik nem vehetnek részt semmilyen fogolycserében. Eközben az orosz főügyész hivatala arra kérte az ország Legfelsőbb Bíróságát, hogy nyilvánítsa az egységet "terrorista szervezetté", ezzel próbálva megakadályozni, hogy harcosait hagyományos hadifogolyként kezeljék.
Ukrajna és Oroszország is elismerte, hogy a béketárgyalások jelenleg szünetelnek, amiért egymást hibáztatják.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) európai vezetője 226, az ukrán egészségügyi rendszer elleni támadás kivizsgálását kérte, amiben legalább 75 embert meghalt és 59 megsebesült. Hans Kluge azt mondta, hogy minden harmadik betegnek problémái vannak a gyógyszerekhez való hozzáféréssel, a konfliktusövezetben minden ötödiknek volt szüksége pszichológiai segítségre. A szexuális erőszakok száma is növekszik, és fennáll a kolerajárvány kockázata.
A Sky Newsnak nyilatkozó Michael Clarke védelmi elemző szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nyilvánvalóan nem akarja meghirdetni a mozgósítást, mert az kudarcnak tűnhet, de hacsak nem hozza létre a mozgósítás valamilyen formáját, egyszerűen nincs elég csapata, hogy túljusson a donbászi patthelyzeten.
Az elemző úgy látja, hogy a nyáron vagy kora ősszel jöhet el ez az állapot. "Oroszország annyival nagyobb, mint Ukrajna, hogy ha mozgósítja, be tudná indítani ezt a nagyon nem hatékony gőzhengert. Nem hatékony, régi és nagyon rosszul van irányítva, de nagy" - fogalmazott Michael Clarke.
Egy, az orosz hadsereg által hátrahagyott belga juhászkutya most az ukrán csapatokat segíti Mikolajiv régióban.
A Bucks nevű kutya kevesebb mint egy hónap alatt megtanulta az ukrán parancsokat, és most az ország nemzeti gárdájánál fog szolgálni.
Emmanuel Macron francia elnök azt mondta ukrán kollégájának, hogy országa a következő napokban fokozza a fegyverszállítást Ukrajnába – áll az Élysée-palota közleményében. A Volodimir Zelenszkij elnökkel folytatott telefonbeszélgetés során Macron azt mondta, Franciaország kész válaszolni Ukrajna további segítségkérésére.
Ukrajna déli parancsnoksága szerint május 17-én
megsemmisítettek két orosz lőszerraktárt Herszon régióban,
Pjatihatok és Sztyepanovka közelében - írja a Kyiv Independent.
Ezek az első felvételek a britek által szállított Brimstone rakétákról, amiket az oroszok ellen vetnek be keleten. A videón két harckocsi kilövése látható.
Magyarországra kedden az ukrán-magyar határszakaszon 5181 ember lépett be, míg a román-magyar határszakaszon belépők közül 4047-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek - közölte az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) szerdán az MTI-vel.
A beléptetettek közül a rendőrség 327 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Nekik fel kell keresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A tájékoztatás szerint az ukrajnai háború elől menekülve 297 ember, köztük 135 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Tegnap több mint 250 katonát szállítottak el a mariupoli Azovstal acélgyárból. A katonák öt busszal érkeztek az orosz kézen lévő Novoazovszk városába, ahol a sérültek orvosi ellátást kapnak, hét busszal pedig az oroszok által ellenőrzött Olenivka város újonnan megnyílt börtönébe mentek - írja a Sky New.
A Kreml közölte, hogy a foglyokkal a nemzetközi normák szerint fognak bánni. Ukrajna bejelentette, hogy fogolycserét akar.
A legfrissebb napi jelentés szerint a tegnapi napon 685 robbanószerkezetet hatástalanítottak Ukrajnában a tűzszerészek az Ukrán Állami Sürgősségi Szolgálat állítása szerint. Azt írják, a háború kitörése óta 110 593 robbanószerkezetet hatástalanítottak.
Délután 16.30-kor evakuációs vonat indul Pokrovszkból Lvivbe. Szerhij Haidai, Luhanszk kormányzója szerint továbbra is az a cél, hogy az országon belül megpróbáljanak menekülési útvonalakat biztosítani az emberek számára.
Az Azov Zászlóalj óvodák és iskolák épületeit használta laktanyák felszerelésére, és az „Aidar" zászlóalj tagjai is olyan helyeken szerelnek fel lőállásokat, ami valós veszélyt jelent a civil lakosságra, állítja az orosz védelmi minisztérium, akik vizsgálatot is kértek az ügyben. Az orosz védelmi minisztérium azt is állítja, hogy a Dnyipropetrovszk régióban az ukrán erők a kórházakban a személyzetet és betegeket emberi pajzsként tartják fogva. Közleményük szerint a nyomozó bizottság rögzíti ezeket az információkat és vizsgálják az incidensek körülményeit.
Oroszország többször is tagadta, hogy civilek és civil infrastruktúra célpontjai lettek volna a háború során.
Az orosz védelmi minisztérium szerint a mariupoli Azovstali acélműben rekedt közel 1000 ukrán katona megadta magát.
Az ukrán hadsereg és az Azov zászlóalj 694 harcosa adta fel magát az elmúlt 24 órában.
A minisztérium szerint összesen 959-en adták fel magukat az elmúlt napokban. Az acélműből távozókat orosz ellenőrzés alatt álló területre viszik.
Az ukrán hatóságok nem közöltek friss információkat arról, hány katona hagyta el ma az Azovstalt.
Kedden 202, az ukrajnai háború elől menekülő embernek segítettek a budapesti BOK csarnokban nyitott humanitárius tranzitponton.
Az éjszakát 73-an töltötték a létesítményben
- közölte Budapest Főváros Kormányhivatala szerdán a honlapján
A mintegy 4400 négyzetméter alapterületű BOK csarnokban kulturált körülmények között várakozhatnak a menekülők. Az éjjel-nappal nyitva tartó tranzitponton ételt, italt, orvosi ellátást, tisztálkodási lehetőséget, utazásszervezést, gyereksarkot, internetelérhetőséget biztosít számukra a kormány a karitatív szervezetekkel és önkéntesekkel együttműködve - olvasható a közleményben.
Az oroszok az elmúlt 24 órában 28-szor mértek csapást Donyeck régióra, amiben 52 épületet semmisült meg, tudatta az ukrán rendőrség. Egy ember meghalt és három gyerek megsérült a jelentésük szerint.
Az elmúlt 24 órában az ukrán rendőrség 36 támadást regisztráltak Luhanszki régióban. A jelentésük szerint sérültek és halottak is vannak, de további információt nem közöltek.
Nem történt előrelépés az Ukrajnával folytatott béketárgyalások kapcsán, Kijev nem hajlandó a tárgyalások folytatására - közölte Oroszország.
A tárgyalások nem haladnak előre, és megjegyezzük, hogy az ukrán tárgyaló felek teljes mértékben elzárkóznak a folytatástól - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Az Interfax hírügynökség tegnap Andrij Rudenko orosz külügyminiszter-helyettesre hivatkozva azt írta, hogy Oroszország és Ukrajna "semmilyen formában" nem tárgyal, Kijev pedig "gyakorlatilag kilépett a tárgyalási folyamatból".
Ukrajnába az elmúlt 24 órában 37 ezren érkeztek, köztük 33 ezren ukránok, míg az országot 31 ezren hagyták el. Az Ukrainska Pravda ukrán híroldal szerint ez már a nyolcadik nap, amikor többen lépnek be Ukrajnába, mint ahányan elhagyják azt. Az UNHCR szerint a háború kezdete óta több mint 6 millió ember hagyta el Ukrajnát.
Vadim Shishimarint azzal vádolják, hogy megölt egy 62 éves, fegyvertelen civilt Ukrajnában napokkal a háború kezdete után, amiben bűnösnek vallotta magát. Ezért élethosszig tartó börtönbüntetésre számíthat. Az ukrán ügyészség szerint az orosz katonák által elkövetett háborús bűnök ügyében több ezer per várható. Oroszország ugyanakkor tagadja, hogy katonái civileket gyilkoltak volna meg.
Kedden 35 francia, 24 olasz és 27 spanyol diplomatát utasított ki Oroszország. Az elmúlt hónapokban több mint 300 orosz diplomatát küldtek el európai országokból.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint nem folytatódnak a béketárgyalások Ukrajnával, és valószínűleg azután sem fognak, hogy a sebesült ukrán katonák előző nap elhagyták az acélgyárat. Szerinte annak, hogy az Azovsztalnál ukrán katonák "megadják magukat és leteszik a fegyvert, csak egy értelmezése lehet". Azt is hozzátette, hogy az ukrán félen nem látják azt, hogy hajlandóak lennének folytatni a tárgyalásokat.
Eddig 1288 holttestet találtak a kijevi régióban a háború kezdete óta - közölte a régió rendőrfőnöke. Többségük valószínűleg civil.
Ukrajnai menekülteket segítő központot hoz létre Budapesten az Ökumenikus Segélyszervezet, a június második felében megnyíló intézményben természetbeni adományokkal látják el a rászorulókat, valamint információs, jogi, integrációs és lelki segítséget is nyújtanak.
Az Ökumenikus Segélyszervezet szerdai, az MTI-nek küldött közleményében azt írta, nemzetközi szinten is jelentős ukrajnai humanitárius szerepvállalásuk mellett Magyarországon is fontos résztvevői a menekülteket segítő munkának. Ahhoz, hogy az Ukrajnából Magyarországra érkező bajbajutottakat még hatékonyabban segíthessék, összetett támogatást nyújtó menekültközpontot hoznak létre Budapest belvárosában.
Ismertették: a tervek szerint június második felében megnyíló központ - miközben természetbeni adományokkal (élelmiszerekkel, higiénés eszközökkel, ruhával, gyermekápolási eszközökkel) látja el a rászorulókat, információs, jogi, integrációs és lelki segítséget is nyújt.
A központ kiemelt tevékenysége a hosszú távú segítségnyújtás lesz azoknak, akik Magyarországon tervezik a jövőjüket - írták. Hozzátették: az oktatáshoz, az egészségügyi ellátáshoz jutás, a munkavállalás elősegítése, valamint a felnőttképzés mellett a gyermekek gondozásában és a nyelvtanulásban is segítenek majd.
A segélyszervezet munkatársai és önkéntesek külön figyelmet fordítanak a kísérő nélküli kiskorúak, a fogyatékkal élők és az idősek támogatására. A felnőtteknek és a gyermekeknek is szerveznek közösségi, illetve közösségépítő szabadidős és szemléletformáló programokat, hangsúlyt helyezve a tehetséggondozásra és a társadalmi integráció elősegítésére is.
A központ megvalósítását a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda 1,5 millió dollárral (543 millió forinttal) támogatja.
Olaszország határozottan támogatja Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba, és kész felgyorsítani a belső folyamatokat, hogy a két ország minél előbb beléphessen az észak-atlanti szövetségbe - jelentette ki Mario Draghi olasz kormányfő szerdán Rómában.
"A NATO-csatlakozási kérelem benyújtása világos válasz Ukrajna orosz lerohanására és arra a fenyegetésre, amelyet az az európai béke és a kollektív biztonságunk szempontjából jelent - mondta Draghi újságíróknak, miután Sanna Marin finn kormányfővel tárgyalt az olasz fővárosban.
Finnország és Svédország szerdán nyújtotta be hivatalos felvételi kérelmét a NATO-ba. Törökország - amelynek támogató szavazata elengedhetetlen a kötelezően konszenzussal történő felvételhez - egyelőre elutasítja a két ország belépését. Recep Tayyip Erdogan török elnök egyebek mellett azzal vádolja Finnországot és Svédországot, hogy megtagadja a "terrorszervezetek", így a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) tagjainak kiadatását.
"Egyes kérdéseket még rendezni kell, de meg szeretnénk arról bizonyosodni, hogy minden NATO-tagállam minél előbb ratifikálja a csatlakozásunkat" - hangsúlyozta Sanna Marin a tárgyalás után. A finn kormányfő, aki nem említette a csatlakozást megvétózni kívánó Törökországot, újságírók előtt kijelentette: a tagság gyors ratifikálása lesz a jelenlegi szakaszban a legjobb biztonsági garancia Finnország és Svédország számára.
Ramzan Kadirov csecsen vezér nemrég közösségi oldalán beszélt az egyre gyakrabban felmerülő orosz mozgosítás lehetőségéről.
A teljes hírt itt olvashatja.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán javasolta a parlamentnek a hadiállapot újbóli meghosszabbítását Ukrajnában - hozta nyilvánosságra az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A törvényjavaslatot az államfő már beterjesztette a parlamentnek, de szövege egyelőre nem érhető el a törvényhozás honlapján. A hírportál emlékeztetett arra, hogy február 24-én, az Oroszország által Ukrajna ellen elindított teljes körű háború első napján vezették be az egész országra kiterjedő hadiállapotot Ukrajnában. Ezt követően az elnök kezdeményezésére már két alkalommal - márciusban és áprilisban - harminc-harminc nappal meghosszabbították a hatályát, s most május 25-ig van érvényben.
Kijev legfrissebb, szerdai összesítése szerint eddig hozzávetőlegesen 28 300 orosz katona esett el, mintegy ezer került fogságba. Az ukrán erők megsemmisítettek 202 orosz repülőgépet, 167 helikoptert, 13 hadihajót, 1251 harckocsit, 3043 páncélozott harcjárművet, 586 tüzérségi és 91 légvédelmi rendszert, valamint 199 rakéta-sorozatvetőt.
Az Európai Bizottság szerdán ismertette terveit Ukrajna újjáépítésének segítésére, s ennek keretében makroszintű európai uniós pénzügyi támogatást javasolt Kijev javára egy 9 milliárd eurót elérő összegű kölcsön formájában 2022 folyamán.
Brüsszeli közleményében a testület kiemelte: jelentős pénzügyi erőfeszítésre lesz szükség Ukrajna háborús károkat követő újjáépítéséhez. Miközben Oroszország folytatja háborúját, még nem lehet tudni, hogy összességében milyen szükségletekkel jár majd Ukrajna újjáépítése, azonban már most fontos elkezdeni megtervezni a nemzetközi erőfeszítés fő építőelemeit. Az Európai Unió készen áll arra, hogy kivegye a részét az ukrajnai alapvető szolgáltatások fenntartásában, a humanitárius szükségletek kezelésében és a leglényegesebb megsemmisített infrastruktúrák helyreállításában - írta az uniós javaslattevő és végrehajtó szerv.
A bizottsági terv szerint egy nemzetközi koordinációs platform jönne létre, amelyet az Európai Bizottság és az ukrán kormány közösen irányít. A platform összefogná a támogató partnereket és szervezeteket, köztük az uniós tagállamokat, más két- és többoldalú partnereket és a nemzetközi pénzügyi szervezeteket. A platform által jóváhagyott, igényfelmérésen nyugvó újjáépítési terv szolgálna alapul ahhoz, hogy az Európai Unió és a többi partner meghatározza a finanszírozásra kiválasztott kiemelt területeket és az egyedi projekteket. A platform koordinálná a finanszírozási forrásokat és felhasználásuk optimalizálása érdekében a rendeltetésüket, valamint nyomon követné a terv végrehajtása terén elért eredményeket.
Jelentős hangsúlyt kapnak a jogállamisági reformok és a korrupció elleni küzdelem, az uniós éghajlat-, környezetvédelmi és digitális szakpolitikákkal és normákkal összhangban álló beruházások pedig segíteni fogják Ukrajnát abban, hogy megerősödve és ellenállóbban épüljön újjá az orosz támadások okozta pusztításból - közölték.
Az újjáépítési terv előmozdítására a bizottság egy új pénzügyi eszköz létrehozását is javasolta, amely vissza nem térítendő támogatások és hitelek kombinációjából állna. Igazodna azokhoz a kihívásokhoz, amelyeket Ukrajna újjáépítése és az európai integráció felé vezető úton való támogatása jelent, továbbá olyan egyedi irányítási struktúrával rendelkezne, amely biztosítja Ukrajna teljes körű szerepvállalását - tette hozzá az Európai Bizottság.
Az Egyesült Államok a NATO-ban együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal annak érdekében, hogy éberek maradjanak a közös biztonságot érő fenyegetésekkel szemben - jelentette ki Joe Biden amerikai elnök szerdán közzétett nyilatkozatában.
"Melegen üdvözlöm és határozottan támogatom Finnország és Svédország történelmi jelentkezését a NATO-ba, és már várom, hogy együtt dolgozhassunk az Egyesült Államok Kongresszusával és NATO-szövetségeseinkkel azon, hogy Finnország és Svédország minél hamarabb a történelem legerősebb védelmi szövetségének tagjává váljon" - olvashatóak Biden szavai az elnöki hivatal washingtoni közleményében.
Az elnök szerint a két észak-európai ország "fontos döntést hozott" a NATO-tagsággal kapcsolatban, hiszen a katonai szervezet "egymilliárd ember biztonságát garantálja Európában és Észak-Amerikában". Nyilatkozatában Biden méltatta az "alapos és inkluzív demokratikus folyamatokat", amelyek megelőzték a döntést mindkét országban.
Nyilatkozatában Biden az Egyesült Államok "régi, rendíthetetlen partnereiként" utalt Finnországra és Svédországra, akik "tovább erősítik a védelmi együttműködést a NATO-szövetségesek között". Az amerikai elnök leszögezte, hogy az új tagokkal együtt "az Egyesült Államok ezentúl is fenntartja jelenlétét a Balti-tenger térségében", és "együtt fog működni Finnországgal és Svédországgal annak érdekében, hogy éberek maradjanak a közös biztonságot érő fenyegetésekkel szemben, és szembenézzenek az agresszióval".
Hangsúlyozta, hogy örömmel fogadja Sauli Niinistö finn államfőt és Magdalena Andersson svéd miniszterelnököt csütörtöki látogatásuk során Washingtonban, ahol "tovább tárgyalhatnak NATO-jelentkezésükről és Európa biztonságáról".
Ismét megkezdte munkáját az Egyesült Államok nagykövetsége szerdán Kijevben, ahonnan az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított teljes körű háború miatt evakuálni kellett az amerikai diplomatákat - jelentette be Daniel Langenkamp, a diplomáciai képviselet szóvivője a Reuters hírügynökségnek nyilatkozva.
"Hivatalosan is újraindítjuk a munkát" - mondta a szóvivő az UNIAN ukrán hírügynökség beszámolója szerint. Elmondása szerint első körben csupán néhány diplomata kezdi meg a tevékenységét Kijevben a külképviselet személyzetéből. A nagykövetség fölé szerdán kitűzték az amerikai zászlót.
Christina Queen ideiglenes ügyvivő nagykövet és néhány amerikai diplomata már május 8-án megérkezett az ukrán fővárosba. A külképviselet akkori sajtóközleményében kiemelték, hogy a nagykövetség visszatérését a nácizmus felett aratott győzelem napjára időzítették.
A Jevropejszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az amerikai diplomaták április 26-án tértek vissza Ukrajnába, de akkor még a harcoktól megkímélt, biztonságosabb nyugati országrészben lévő Lvivbe. Korábban jelezték, hogy május végéig készülnek visszatérni a fővárosba, de még ezt is attól tették függővé, miként alakul a biztonsági helyzet Kijevben.
