Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Muhari Eszter
A távozás feltételeiről próbálnak meg tárgyalni a szereverdonyecki Azot vegyi üzemben körülzárt ukrán erők, de értésükre adták, hogy feltétel nélkül kell letenniük a fegyvert - közölte Rogyion Mirosnyik, a csak Oroszország által függetlennek elismert "Luhanszki Népköztársaság" moszkvai nagykövete péntek délutáni Telegram-bejegyzésében.
Mirosnyik szerint az ukrán katonák gondolkodási időt kértek. Az állította, hogy a visszavonulási útvonalaikat elvágták.
A diplomata bejegyzése szerint a vegyi üzemben polgári lakosok is vannak, de számuk egyelőre nem ismert. Néhányuknak közülük sikerült kapcsolatba lépni a hozzátartozóikkal, akiknek elmondták, hogy óvóhelyen tartózkodnak.
Mihail Mizincev vezérezredes, a humanitárius reagálásért felelős oroszországi tárcaközi koordinációs
Ukrán katonák minden házért és utcáért megharcolnak Kelet-Ukrajna egyik kulcsfontosságú városában, Szeverodonyeckben, közölte egy regionális kormányzó.
Szerhij Haidai luhanszki kormányzó azt mondta, hogy az ukrán erők megtartották ellenőrzésük alatt a Szeverodonyeck város szélén lévő ipari területet, és néhány más szakaszt is ellenőrzésük alatt tartanak.
Az elmúlt hetekben az orosz offenzíva fókuszában Szeverodonyeck, a donbászi ipari régióban található Luhanszk tartomány közigazgatási központja állt
Boris Johnson miniszterelnök utasította minisztereit, hogy "minden tőlük telhetőt" tegyenek meg annak érdekében, hogy az orosz erők által az ukrajnai harcok során elfogott és halálra ítélt két britet szabadon engedjék.
Aiden Aslin és Shaun Pinner áprilisban esett fogságba Mariupolban a kikötővárosért folytatott harcok során.
Mindkettőjüket bűnösnek találták "zsoldos tevékenységben és a hatalom átvételére és az alkotmányos rend megdöntésére irányuló cselekmények elkövetésében", de családjaik azt állítják, hogy az ukrán hadsereg részeként jogszerűen harcoltak, és hadifogolyként kellene őket kezelni.
Magyarország területére 2022. június 10-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6055 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5491 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 1419 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. június 10-én 77 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal. (ORFK)
A brit védelmi minisztérium szerda reggel azt közölte, hogy Szeverodonyeckben intenzív utcai harcok folynak, melynek során mindkét fél katonái nagy számban esnek el. Mint írják, Oroszország tüzérségi és légi erőkkel hevesen támad, így próbálja megtörni az ukrán védelmet.
Azt is közölték: Moszkva az 1960-as évekbeli 5 és féltonnás hajóelhárító rakétákat is használ szárazföldi célpontok ellen, ami miatt jelentős lehet a járulékos kár és a civil áldozat. A brit védelmi minisztérium szerint az oroszoknak fogytán vannak a pontosabb, korszerűbb rakétáik.
A budapesti Orosz Kulturális Központban lépett fel Valentina Lisitsa amerikai-ukrán állampolgárságú, világhírű zongoraművésznő. A koncert a budapesti orosz nagykövetség szerint annak ellenére széles közönséget vonzott és nagy sikert aratott, hogy – mint írják – ukrán diplomaták előzőleg, jegyzékben távolmaradásra szólították fel más országok budapesti diplomáciai testületeit, még azokat is, amelyek egyébként nem voltak a meghívottak listáján.
„Ez a PR-kampány csak fokozta az érdeklődést az esemény iránt” – olvasható az orosz diplomáciai képviselet Telegram-csatornáján, ahol felidézték azt is, hogy Lisitsa június 3-án fellépett volna a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon, ám a színház az ukrán nagykövetség nyomására lemondta az előadást.
A mostani koncerten Liszt Ferenc, Szergej Prokofjev, Szergej Rahmanyinov és Pjotr Csajkovszkij művei hangzottak el.
A kijevi születésű Valentina Lisitsa azért „nemkívánatos" az ukránok számára, mert többször is fellépett a Donbászban: tavaly decemberben Luhanszkban, nemrég pedig Mariupolban adott koncertet.
Az ukránok szerint keleten jelenleg elsősorban tüzérség harcok folynak, és ebben a fegyvernemben Kijev hátrányban van az oroszokhoz képest.
„Most minden attól függ, hogy a Nyugat mit ad nekünk" – fogalmazott Vagyim Szkibitszkij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője a Guardiannek.
A Guardian szerint Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta NATO-országok több mint 8 milliárd dollár értékű katonai felszerelést ajánlottak fel Ukrajna számára,ebből 4,6 milliárd dolláros „tétel" származik az Egyesült Államoktól. Az EU 2 milliárd eurót ajánlott fel.
A kikötőváros ukrán polgármestere, Vagyim Bojcsenko a BBC ukrán nyelvű műsorában arról beszélt, hogy a városban kolera, vérhas és más fertőző betegség terjedése fenyeget.
A koleraveszélyre a brit védelmi minisztérium is figyelmeztetett, miután az ENSZ jelentése szerint a város infrastruktúrájának nagy része megsérült vagy megsemmisült, és az ivóvíz szennyvízzel keveredett.
Mariupolban korábban már voltak járványkitörések.
A Századvég júniusi felmérése szerint a magyarok 83 százaléka a béke érdekében mielőbbi tárgyalást és kompromisszum elérését sürgeti az orosz–ukrán háborúban, ugyanakkor a döntő többség úgy látja, hogy az érintett felek nem a békekötésben érdekeltek.
A kutatás szerint a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről kedvezőtlenül vélekedők aránya májusról júniusra 65-ről 68 százalékra nőtt,Joe Biden amerikai elnök esetében 62-ről 64 százalékra emelkedett. A Vlagyimir Putyinról negatív véleményt megfogalmazók tábora a vizsgált időszakban nem változott, májusban és júniusban egyaránt a megkérdezettek 72-72 százaléka tartozott ebbe a csoportba.
A magyarok 83 százaléka szerint Orbán Viktor miniszterelnök inkább a béke megteremtésének oldalán áll.
Az ukrán főügyészség szombaton közölte, hogy további 24 gyermek haláláról szerzett tudomást Mariupolban. Szerintük legkevesebb 287 gyermek vesztette életét az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta, és több mint 492-en megsebesültek. A hivatal hozzátette: a számok nem véglegesek, továbbra is vizsgálódnak.
Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója, Olekszij Aresztovics tájékoztatott, hogy hozzávetőlegesen tízezer ukrán katonai halt meg az ukrajnai háború kezdete óta. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter pedig a közelmúltban száz körülire tette a naponta harcban elesett ukrán katonák számát.
A TASZSZ orosz hírügynökség szerint az elmúlt három évben több mint 800 ezren igényeltek egyszerűsített úton orosz állampolgárságot a kelet-ukrajnai területeken. A folyamodványok mindössze szűk egy százalékát utasították el – írta a hírügynökség a moszkvai belügyminisztériumra hivatkozva.
Szombaton Zaporizzsjában is elkezdtek orosz útleveleket osztogatni. Az okmányok birtokosai teljes jogú orosz állampolgárok lesznek – mondta el Vlagyimir Rogov, az orosz hatóságok egyik tagja. Hozzáfűzte: több mint hetvenezren igényelték az útlevelet a térségben.
Az EU bíróságához fordult pénteken az RT France francia nyelvű, orosz állami finanszírozású hírcsatorna, miután adásait felfüggesztették az Európai Unióban a Moszkva elleni uniós szankciók értelmében. Az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanács szerint a Szputnyik és az RT hírcsatornák az orosz hatóságok állandó ellenőrzése alatt állnak, és fontos szerepet játszanak az Ukrajna elleni katonai agresszió előmozdításában.
Az RT France tulajdonosa, a Moszkva által finanszírozott ANO-TV Novosti az uniós bírósághoz intézett keresetében arra hivatkozott, hogy a műsorszórás felfüggesztése sérti a véleménynyilvánítás szabadságát és ellentétes az uniós joggal. Jogi képviselője szerint a tanács nincs arra felhatalmazva, hogy elhallgattasson egy európai médiumot,és a 116 újságírót foglalkoztató RT France „nem Moszkva propagandaeszköze".
A franciaországi újságírók országos szövetsége cenzúrának minősítette a Szputnyik és az RT elleni uniós szankciókat, emellett május végén a holland újságírók szövetsége is pert indított az Európai Unió Bíróságán a RT és a Szputnyik orosz tévécsatorna uniós betiltása ellen, mivel véleményük szerint a döntés sérti az európai polgárok információszabadsághoz való jogát.
Kirill, Oroszország pátriárkája egy donbászi gyermekek támogatására szervezett, moszkvai jótékonysági kosárlabda-mérkőzés résztvevőinek küldött üzenetében szombaton reményét fejezte ki az Oroszország és Ukrajna közötti „ellentétek” leküzdésével kapcsolatban.
Az ortodox pátriárka sajtószolgálata szerint Kirill úgy fogalmazott: reméli, hogy „az orosz és az ukrán nép Istentől kapott évszázados egysége (...) segíteni fog legyőzni minden felmerülő megosztottságot és ellentmondást, a tartós és igazságos béke érdekében.”
Kijevbe látogatott Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton, hogy Ukrajna európai uniós csatlakozási kérelméről tárgyaljon a helyi hatóságokkal. Szeretné megvitatni az ukrán kérelem tisztázatlan kérdéseit Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Denisz Smihal kormányfővel.
Az Európai Bizottság várhatóan jövő pénteken közzéteszi értékelését arról, hogy javasolja-e a tagjelölti státuszt Ukrajna számára. Az ajánláshoz valószínűleg reformkötelezettségek kapcsolódnának, egyebek között a jogállamiság javítása és a korrupció elleni küzdelem területén.
Ursula von der Leyen már másodszor látogatott Kijevbe az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta. Ukrajna márciusban nyújtotta be tagfelvételi kérelmét az Európai Unióhoz.
Az orosz erők nagy pontosságú rakétákkal megsemmisítették a külföldi zsoldosok egyik állomáshelyét a harkovi területen, Andrejevka közelében – közölte Igor Konaszenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője szombaton.
Az altábornagy szerint az ukrán fegyveres erők kilenc bázisát, valamint Luhanszkban a rakétavetős egységek öt tüzelőállását is eltalálták, továbbá megsemmisült egy Buk-M1 föld-levegő rakétarendszer is a donyecki Minkovka közelében.
Ukrajna minden szükséges intézkedést megtesz a halálra ítélt külföldi katonák megmentése érdekében – közölte szombaton az ukrán Rada biztonsági és védelmi bizottságának egyik képviselője, Fedir Veniszlavszkij. Mint elmondta, az ukrán védelmi minisztérium, valamint a fogolycserékkel foglalkozó hírszerzési főigazgatóság is dolgozik azon, hogy megmeneküljenek.
Mint ismeretes, a brit Aiden Aslint és Shaun Pinnert áprilisban, Mariupolban fogták el a heves harcok során. Mindkettőjüket bűnösnek találták „zsoldostevékenységben és a hatalom átvételére, a Donyecki Népköztársaság alkotmányos rendjének megdöntésére irányuló cselekmények" elkövetésében. A két brit állampolgár mellett a marokkói Saaudun Brahimot is halálra ítélték.
Irina Verescsuk ukrán miniszterelnök-helyettes az esettel kapcsolatban úgy fogalmazott: „valami azt súgja" neki, hogy „így vagy úgy, előbb vagy utóbb ezt a három katonát kicserélik".
Boris Johnson brit miniszterelnök pénteken utasította minisztereit, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a két elfogott brit szabadon bocsátása érdekében.
Joe Biden amerikai elnök szerint Volodimir Zelenszkij „nem akarta meghallani", amikor az amerikai hírszerzés arra figyelmeztetett, hogy Oroszország invázióra készül Ukrajna ellen.
Zelenszkij szóvivője, Szergej Nyikiforov Biden megjegyzésére reagálva emlékeztetett, hogy az ukrán elnök az invázió előtt megelőző szankciókat kért Oroszország ellen, de Ukrajna partnerei „nem akarták meghallani". Elmondta: Zelenszkij annak idején három-négy telefonbeszélgetést folytatott Joe Bidennel, akivel megosztották nézeteiket és helyzetértékelésüket.
„Ezért a 'nem akarta meghallani' kifejezés valószínűleg pontosításra szorul" - mondta Nyikiforov.
Mihajlo Podoljak, Zelenszkij tanácsadója szerint Ukrajna megértette, hogy Oroszország inváziót tervez ellene - csak a támadás mértéke volt számukra kétséges. Azt is mondta, hogy miközben Ukrajna 100 napig ellenállt az „agresszornak", a kulcsfontosságú országok nem állították meg Oroszországot.
A Donyecki Népköztársaság külügyminisztériuma szombaton azt közölte, hogy egy dél-koreai állampolgárságú zsoldos tárgyalását készítik elő, amelyre hazájában fog sor kerülni.
Az Ukrajna oldalán harcoló férfi a hírek szerint hazaszökött, miután „kiábrándult azokból az eszmékből, amelyekért az ukrán fegyveres erők harcolnak” - olvasható a közleményben.
Ukrán katonai tisztségviselők szerint a hadsereg lassan kifogy a lőszerből, miközben intenzív tüzérségi harcban állnak az orosz erőkkel. A déli frontvonalon fekvő mikolajivi terület kormányzója, Vitalij Kim szerint az orosz hadsereg sokkal erősebb.
A kormányzó sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy gyorsítsák fel a nagy hatótávolságú fegyverek és lőszerek szállítását Ukrajnának. „Európa és Amerika segítsége nagyon-nagyon fontos" - mondta.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Ukrajna katonai hírszerzésének helyettes vezetője, Vagyim Szkibickij hasonló nyilatkozatot tett a Guardiannek pénteken.
Vezessen be az EU egy sor újabb szankciót Oroszországgal szemben - követelte szombaton Kijevben, Ursula von der Leyen Európai Bizottság-vezetővel közös sajtótájékoztatóján Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Szerinte szankciókat kell kivetni azokra a vállalatokra, amelyek valamilyen módon segítik az orosz államot, akár katonai téren, „akár az ukrán demokrácia megfojtásában" – mondta, hangsúlyozva: az EU-nak teljesen fel kell hagynia az orosz energiaforrások felhasználásával is.
Vasárnap nyit meg a moszkvai Puskin téri McDonald's helyén az új orosz gyorsétterem. Az orosz tulajdonos több változtatást is végrehajtott, a dizájn több ponton is változott, így például mindenhonnan eltűnt a jellegzetes arany M betű.
Akár 30 ezer ember fogadására is fel vannak készülve a nyitónapon a moszkvai üzletben.
A hálózat új nevét egyelőre nem hozták nyilvánosságra, a cég szerint ezen még gondolkoznak.
A finn hatóságok szombaton megtagadták a Hizmet mozgalom tagjainak kiadatását Törökországnak, amit Ankara feltételként támasztott az ország NATO-csatlakozásához – írja a lenta.ru a finn igazságügyi minisztérium képviselőjére hivatkozva.
A lap értesülései szerint Helsinki Törökország június 8-án megfogalmazott tíz követeléséből hétnek tett eleget, köztük két ember kiadatásának. Azonban azt állítják nem álltak kapcsolatban az Ankara által terroristának tartott Fethullah Gülen „Hizmet" prédikátor mozgalmával.
Recep Tayyip Erdongan török elnök korábban tett bejelentése arról számolt be, hogy továbbra is megvétózza, hogy Finnország és Svédország csatlakozzon a NATO-hoz. Szerinte az észak-atlanti szövetség a biztonságot hivatott előmozdítani, nem pedig a terrorizmus terjedését. A török külügyminiszter is megerősítette, hogy Svédország és Finnország terrorfenyegetéssel kapcsolatos álláspontja az egyetlen oka annak, hogy a NATO-ba való belépésüket megvétózták.
A nyugati országok egyre "kimerültebbek" az ukrán helyzet miatt, ez pedig a Kijevhez intézett üzenetekben is egyre gyakrabban megmutatkozik.
Emmanuel Macron francia elnök nemrég azt mondta, dolgozni kell azért, hogy Oroszországot megnyugtassák, és minél higgadtabban kell kezelni a kialakult helyzetet. Vannak olyan felvetések, hogy Ukrajnának talán fel kellene adnia bizonyos területeket - mondta az Ukrajna 24 tévécsatorna adásában.
A teljes cikkünk ITT olvasható.
A Ria Novosti értesülései szerint a Koksokhim nevű vegyi üzem közelében történt robbantás Donyeckben. Jelenleg a helyszínen hatalmas, gomba alakú füst gomolyog.
A spanyolok bocsánatot kértek, amiért azt ígérték Ukrajnának, hogy Leopard 2A4 típusú tankokat küldenek - írja a Business Insider.
A lap szerint a spanyolok elismerték, hogy ezzel az ígérettel felesleges feszültséget keltettek. Mint ismert, Madrid korábban többször is hangsúlyozta, hogy készek tankokat küldeni Ukrajna számára, a németek és más nyugati országok viszont tiltakoztak ez ellen.
