Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Bár még tartanak a harcok keleten és délen, de az ukrán vezetés már az ország újjáépítésére készül. A svájci Luganóban hétfőn kezdődik nemzetközi konferencia, aminek témája Ukrajna újjáépítése lesz. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is erről beszélt éjszakai videóüzenetében. Úgy fogalmazott: nemcsak helyre kell állítani mindent, amit a megszállók elpusztítottak, hanem új alapot kell teremteni Ukrajna számára. Ehhez kolosszális beruházásokra van szükség – milliárdokra, új technológiákra, a legjobb gyakorlatokra, új intézményekre és természetesen reformokra.
Valójában ez korunk legnagyobb gazdasági projektje Európában, és rendkívüli lehetőségeket rejt magában minden állam, minden vállalat számára, amelyet meghívunk Ukrajnába dolgozni - mondta az ukrán elnök.
Legalább hárman meghaltak és több tucat lakóépület megrongálódott vasárnap az oroszországi Belgorod városában – közölte a régió kormányzója, miután több robbantásról értesültek az ukrán határ melletti városban.
Vjacseszlav Gladkov szerint legalább 11 társasház és 39 családi ház sérült meg, köztük öt ház megsemmisült. Gladkov korábban a Telegram üzenetküldő alkalmazásban azt mondta: „Az incidens okait vizsgálják. Feltehetően működött a légvédelmi rendszer."
Volodimir Zelenszkij elnök tanácsadója elismerte, hogy Liszicsanszk – Ukrajna utolsó nagy bástyája a stratégiai fontosságú keleti Luhanszk tartományban – eleshet.
Rodion Mirosnyik, a Moszkva-barát Luhanszki Népköztársaság oroszországi nagykövete azt mondta az orosz televíziónak, hogy „Liszicsanszkot sikerült ellenőrzés alá vonni", de hozzátette: „sajnos még nem szabadult fel". Az orosz média videót mutatott be a luhanszki milícia felvonulásáról Liszicsanszk utcáin zászlókat lengetve és ujjongva – de az ukrán nemzeti gárda szóvivője, Ruszlan Muzicsuk azt mondta az ukrán tévének, hogy a város továbbra is ukrán kézen maradt.
"Most heves harcok dúlnak Liszicsanszk közelében, de szerencsére a város nincs körülvéve, és az ukrán hadsereg ellenőrzése alatt áll" - mondta Muzicsuk. Olekszij Aresztovics, Zelenszkij elnök tanácsadója azt mondta, hogy az orosz erők átkeltek a Sziverszkij-Donyec folyón, és észak felől közelítik meg a várost, de szerinte még sokesélyes a harcok kimenetele.
Az orosz állami média szerint az orosz védelmi minisztérium azt közölte, hogy erői megsemmisítették az ukrán hadsereg öt parancsnoki állomását Donbászban és Mikolajiv régióban. Három fegyverraktárat is megsemmisítettek a délkelet- ukrajnai Zaporizzsja régióban – idézték a minisztériumot.
A minisztérium közölte, hogy az orosz légierő csapást mért egy ukrán fegyver- és felszerelési bázisra az északkelet-ukrajnai Harkovban található traktorgyárban.
Az északi Harkov városában vasúti sínek és villanyvezetékek rongálódtak meg egy támadássorozatban. Áldozatokról nem érkezett jelentés.
Videón a rettegett csecsen alakulat, a Rosgvardia harcosai a részben lerombolt városháza előtt Liszicsanszkban.
Újabb részletek derültek ki, miután több robbanásról is beszámoltak az ukrán határhoz közeli oroszországi Belgorod városában. Legalább három ember meghalt, és több tucat lakóépület megrongálódott - közölte a régió kormányzója. 11 lakóház és 39 magánház sérült meg, köztük öt megsemmisült - közölte Vjacseszlav Gladkov kormányzó a Telegram üzenetküldő alkalmazáson. Legalább négy ember megsérült, ketten kórházba kerültek, köztük egy 10 éves fiú - mondta Gladkov. Ukrán részről nem kommentálták a híreket.
A közel 400 000 lakosú Belgorod az ukrán határtól mintegy 25 mérföldre északra fekvő Belgorod régió közigazgatási központja. Oroszország február 24-i inváziója óta számos jelentés érkezett Belgorod és más, Ukrajnával határos régiók elleni támadásokról, Moszkva Kijevet vádolja a csapások végrehajtásával. Ukrajna nem vállalta a felelősséget a korábbi támadásokért, de az incidenseket bosszúnak és "karmának" nevezte Oroszország inváziójáért.
Magyarország területére 2022. július 2-án 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6724 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5408 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 313 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. július 2-án 117 ember, köztük 71 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket. (Országos Rendőr-főkapitányság)
Az ukrán erők több mint 30 csapást mértek egy támaszpontra az oroszok által megszállt Melitopol városában - közölte a város száműzött polgármestere. A hírt a Sky News nem tudta ellenőrizni független forrásból. A csapások a dél-ukrajnai város egy olyan területét érték, ahol repülőtér van - jelentette a RIA orosz hírügynökség, de nem pontosították, hogy mit találtak el.
A Moszkva-barát szakadárok azt állítják, hogy ellenőrzésük alá vonták Liszicsanszkot, Ukrajna utolsó bástyáját a keleti Luhanszk tartományban. Az orosz média felvételeket mutatott az utcán masírozó, zászlókat lengető és éljenző luhanszki milicistákról. Az Ukrán Nemzeti Gárda szóvivője azonban azt mondta az ukrán televíziónak, hogy a város még mindig ukrán ellenőrzés alatt áll.
Mint ahogyan korábban már beszámoltunk róla, a belgorodi támadásról újabb részletek derültek ki.
Legalább három ember meghalt, és több tucat lakóépület megrongálódott.
Az alábbi felvételen a megdöbbentő pusztítás és a mentési munkálatok láthatóak.
Ahogy azt korábban írtuk, vita alakult ki Liszicsanszk helyzetéről. Az oroszbarát szakadárok azt közölték, ellenőrzésük alá vonták a várost, amit azóta Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter is megerősített Vlagyimir Putyin orosz elnöknek. "Teljesen mi irányítjuk a várost" - mondta.
Ezzel ellentétben Jurij Szak, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője azt nyilatkozta, hogy a harcok nem értek véget Liszicsanszkban, ahol "egy ideje nagyon feszült a helyzet".
Liszicsanszk az ukránok utolsó jelentős bástyája a stratégiai jelentőségű Luhanszk régióban.
Az ukrán hadsereg közölte a legfrissebb adatokat az orosz veszteségekről. Azt írták, hogy az elmúlt 24 órában 100 orosz katona halt meg, így összesen 35 970 katonát veszített el az orosz hadsereg a háború kezdete óta.
Ezeket az adatokat más források nem erősítették meg.
A világnak békére van szüksége, az ukrajnai válság megoldása a politikai vezetők bölcsességét teszi próbára - jelentette ki Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben mondott beszédében.
A katolikus egyházfő hangoztatta, továbbra is imádkozik, hogy béke legyen Ukrajnában és a világ egészében.Arra kérte a politikai élet és a nemzetközi szervezetek vezetőit, lépjenek fel azokkal az irányzatokkal szemben, melyek a konfliktust és a szembenállást erősítik.
"A világnak békére van szüksége, de nem olyan békére, amely fegyverkezési egyensúlyon alapszik, a kölcsönös félelemre épül: ez így nem jó, így visszalépünk hetven évet a történelemben" - mondta Ferenc pápa.
Kifejtette: "az ukrajnai válságnak kihívásnak kellett volna lennie, és ha van hozzá akarat, még az lehet a bölcs államférfiak számára, akik párbeszéddel jobb jövőt tudnak építeni az új generációknak. Isten segítségével ez mindig lehetséges, de a politikai, gazdasági és katona stratégiákról át kell térni egy globális béketervre. Az egymással háborúzó hatalmak között megosztott világ helyett az egymást tisztelő népek és civilizációk összetartó világára van szükség" - mondta Ferenc pápa.
Az apostoli palotának a Szent Péter térre néző ablakából, szokás szerint vasárnap délben elhangzott pápai beszédet csaknem tizenötezren követték a Vatikán közlése szerint.
Orosz rakétatámadás érte vasárnap a Donyec-medencében található Szlavjanszkot. A város polgármestere szerint ez volt az eddigi legnagyobb támadás, ami Szlavjanszkot érte a háború kezdete óta. Eddig legalább hat halálos áldozatról és tizenöt sérültről lehet tudni.
A szintén ukrán irányítás alatt álló Kramatorszkot is megtámadták vasárnap délután.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy interjúban azt nyilatkozta, hogy a kijevi vezetés tisztában van azzal, hogy el kell fogadniuk Oroszország követeléseit a békéhez. Azt is elmondta, hogy a nyugati országok egyre kevesebb energiát fordítanak arra, hogy enyhítsék a kialakult helyzetet.
"De mi nem kételkedünk abban, hogy előbb vagy utóbb, de győzni fog a józan ész. Az ukránoknak el kell fogadniuk a feltételeinket, és akkor eljöhet a fordulópont a tárgyalásokban. Ők pontosan tudják, mik azok, ha beleegyeznek, újra leülhetünk tárgyalni. Csak alá kell írniuk az egyezséget, aminek a nagy részéről már amúgy is megegyezés született" - mondta Peszkov.
Arra is reagált, hogy egy ideje sem Emmanuel Macron, sem Olaf Scholz nem hívta fel Vlagyimir Putyint. Szerinte elérkezett az a pillanat, amikor a nyugati országok nem tudják eldönteni, hova fog vezetni a háború.
"Ez azt jelenti, hogy a nyugati országok, Washington vezetésével, nem engedik, hogy az ukránok maguk gondolkodjanak és döntsenek a békéről" - mondta a Kreml szóvivője.
Mintegy 800 ezer ukrán vesztette el az otthonát az Oroszország által Ukrajna ellen február 24-én indított háború miatt - jelentette ki Olena Suljak ukrán parlamenti képviselő, a törvényhozás közigazgatási bizottságának alelnöke vasárnap, akinek szavait a kulturális minisztériumhoz tartozó Stratégiai Kommunikációs és Információbiztonsági Központ idézte Facebook-oldalán.
Az orosz megszállók több mint 15 millió négyzetméternyi ukrán lakást tettek tönkre. A legtöbb kár a lakásállományban Donyeck, Harkov, Kijiv és Csernyihiv megyékben keletkezett
- mutatott rá a politikus. Hozzátette, hogy eddig mintegy 220 ezren nyújtottak be kártérítési kérelmet lerombolt lakásuk miatt az államhoz.
Az ukrán hadsereg bejelentette, hogy elhagyták Liszicsanszk városát.
"A város további védelme végzetes következményekkel járt volna. Azt a döntést hoztuk, hogy visszavonulunk, hogy megóvjuk az ukrán védők életét" - írták vasárnap esti közleményükben.
Vlagyimir Putyin orosz elnök még hosszú ideig képes lesz folytatni az ukrajnai háborút - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár a CBS amerikai hírcsatornának adott, vasárnap közzétett interjújában.
"Úgy vélem, a háborúról már annak kezdete előtt egy évvel megszülethetett a döntés, talán még korábban, mert felkészült rá" - hangoztatta a német kancellár angolul nyilatkozva. "Ezért még nagyon hosszú ideig folytatni tudja a háborút" - tette hozzá.
A beszélgetést még a madridi NATO-csúcson rögzítették, de csak most tették közzé teljes terjedelmében.
Scholz az interjúban elismerte, hogy hibás döntés volt a múltban egyoldalú függőségbe kerülni az orosz energiahordozóktól. "Európa-szerte be kellett volna fektetnünk egy olyan infrastruktúrába, amely lehetővé tette volna számunkra, hogy egyik napról a másikra változtatni tudjunk a kínálaton" - mondta.
Ez olyan lecke, amelyet most megtanultak Európában. A Németország orosz energiáért fizetett kiadásait firtató kérdésre Scholz mindössze annyit mondott, hogy ez az összeg folyamatosan csökken. Hozzátette, hogy Putyin a szankciók miatt nem is tudja elkölteni a pénzt nyugati termékekere, így a többi között korszerű technológiákra.
Elemzések szerint Oroszország csak az ukrajnai hadművelete első száz napjában 93 milliárd euró bevételt ért el energiahordozók exportjával. Egy finn jelentés szerint Kínát követően Németország volt Oroszország második legnagyobb ügyfele 12,1 milliárd euró értékben vásárolva energiahordozókat.
Az ukrán csapatok vásárnap hajnalban hajtottak végre rakétatámadást az orosz Belgorod nevű határmenti város ellen. Az oroszok szerint 350 lakás sérült meg, több helyen is tűz ütött ki.
