Robbanások, felgyújtott épületek - egyre intenzívebbek a harcok Ukrajnában
2022. július 15. 04:30
Az ukrán elnök szerint Oroszország jelenti a legnagyobb terrorveszélyt a világban. Volodimir Zelenszkij éjszakai videóüzenetében emlékeztetett: egyetlen, Vinnicja elleni rakétatámadásban 23 ember halt meg, köztük három tíz éven aluli gyerek. Az áldozatok száma pedig tovább nőhet, mert több tucat embert eltűntként tartanak nyilván, a kórházba szállítottak között pedig súlyos sebesültek is vannak.
"És ha valaki rakétatámadást indítana egy dallasi vagy drezdai egészségügyi központ ellen, ne adj Isten, mi lenne annak a neve? Nem terrorizmusnak hívnák?" - tette fel a kérdést az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij szerint mihamarabb be kell vezetni egy speciális kompenzációs mechanizmust, amelynek segítségével a világ minden országában el kell kobozni minden orosz vagyont és pénzeszközt, és azt az orosz terror áldozatainak kárpótlására kell irányítani.
"Feltétlenül szükséges a lehető leghamarabb olyan korlátozásokat bevezetni az orosz energiaexporttal szemben, amelyek nem teszik lehetővé, hogy a terroristák a nemzetközi közösség terhére fedezzék költségeiket" - mondta az ukrán elnök.
Az ukrajnai háború hosszabb lesz, ha az Egyesült Királyság továbbra is fegyverekkel látja el Zelenszkij elnök haderejét – mondta a londoni orosz nagykövet a Sky Newsnak. Andrej Kelin szerint az Egyesült Királyság által szállított fegyvereket most civilek ágyúzására használják a kelet-ukrajnai Donbász régióban.
Még júniusban Ben Wallace brit védelmi miniszter azt közölte, hogy Nagy-Britannia több mint 20 nagy hatótávolságú, 155 mm-es kaliberű fegyvert vásárol és újít fel, hogy Ukrajnába küldje, de nem tudni, hogy leszállították-e ezeket a fegyvereket, illetve hogy használják-e azokat az ukrán erők.
Egyelőre nem kerültek elő sem túlélők, sem újabb holttestek, így az ukrán állam katasztrófavédelmi szolgálata szerint továbbra is 39 embert eltűntként keresnek Vinnicjában.
23 ember, köztük három gyerek meghalt, és további 66-an megsebesültek, miután orosz rakéták polgári épületeket és egy kulturális központot találtak el a közép-ukrajnai Vinnicja városában. A kórházban ápolt sebesültek közül 34 ember állapota súlyos. A háború frontvonalaitól távol fekvő Vinnicja elleni támadás csütörtökön délelőtt történt, amikor az utcák tele voltak emberekkel.
Orosz támadást jelentettek Nikopol közelében, Dnyipropetrovszk megyében. Jevhen Jevtusenko, a város katonai adminisztrációjának vezetője arra szólította fel a lakosságot, hogy maradjanak menhelyeken vagy otthonaikban. Nikopol a Dnyeper túloldalán található, az oroszok által megszállt Zaporizzsja atomerőművel szemben.
Vadim Szkibitszkij, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője szerint az ukrán kormány fegyverszünetet igyekszik kialkudni és humanitárius folyosót nyitni a Donyeck megyei Szvjatohirszk barlangkolostorból érkező zarándokok és más civilek számára. Az orosz csapatok folyamatos ágyúzása ellenére mintegy 100 szerzetes nem hajlandó elhagyni a kolostort, amely az Orosz Ortodox Egyház ukrán ágához tartozik. Szvjatohirszk városát orosz csapatok irányítják, de a kolostor a Sziverszkij-Donyec folyó túloldalán ukrán ellenőrzés alatt áll.
A német Rheinmetall fegyvergyár szóvivője azt mondta, hogy jelenleg 30 Marder gyalogsági harcjárművet modernizálnak, hogy felkészítsék őket a cserére, de a számukat könnyedén 100-ra tudják növelni. A Rheinmetall egy csereprogram keretében a járműveket átadja más országoknak, amelyek aztán a Németországgal kötött megállapodás keretében saját fegyvereiket szállíthatnák Ukrajnának. A Rheinmetall vezérigazgatója, Armin Papperger azt mondta, hogy a Marder járművek tervezett értékesítését hamarosan jóváhagyja a német kormány.
2022. július 14-én az ukrán-magyar határszakaszon 7445 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6225 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 295 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást. Az ukrajnai háború elől 2022. július 14-én 68 ember, köztük 22 gyermek érkezett Budapestre vonattal. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket - közölte az ORFK.
Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere szerint Oroszország ukrajnai háborúja jelenti a legnagyobb veszélyt a globális gazdaságra. Oroszország képviselőinek „nincs helyük" a G20-országok balin tartott találkozóján – mondta, hozzátéve, hogy továbbra is szorgalmazza szövetségeseit az orosz olaj árplafonjának megállapítására, amely szerinte „korlátozná Putyin bevételét".
Ukrajna infrastrukturális minisztere, Olekszandr Kubrakov az Oroszországgal, Törökországgal és az ENSZ-szel folytatott tárgyalásokat követően kijelentette, hogy Kijev „határozottan egy lépéssel közelebb van" ahhoz, hogy megállapodás szülessen a fekete-tengeri kikötőin keresztül történő gabonaexportról. Törökország korábban bejelentette, hogy megállapodást köt Ukrajnával, Oroszországgal és az ENSZ-szel, amelynek célja az Oroszország által blokkolt ukrán gabonaexport újraindítása.
Vlagyimir Putyin aláírta az Oroszország által „külföldi ügynöknek" tekintett egyénekre vagy szervezetekre vonatkozó intézkedések szigorítását, valamint egy új törvényt, amely egyenlővé teszi a disszidálást a hazaárulással. A december 1-jén életbe lépő új törvényjavaslat kiterjeszti a „külföldi ügynök" fogalmát azokra, akikről úgy ítélik meg, hogy „külföldi befolyás alá" kerültek, vagy külföldről támogatásban részesültek, nem csak külföldi pénzből.
A Háborúkutató Intézet (ISW) szerint Oroszország „önkéntes mozgósításba" kezdett a katonai létszámhiány kezelésére. Az amerikai székhelyű agytröszt legutóbbi elemzése szerint a Kreml valószínűleg megparancsolta az orosz régióknak, hogy alakítsanak önkéntes zászlóaljakat az oroszok Ukrajna elleni inváziójában való részvételre, ahelyett, hogy Oroszországban részleges vagy teljes mozgósítást hirdettek volna.
Legalább tíz robbanást hallottak a városban, a város polgármestere felszólította a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
A város a luhanszki régióban van orosz ellenőrzés alatt, áldozatokról egyelőre nincs jelentés.
Orosz és oroszbarát luhanszki szakadár erők azt állítják, hogy csapataik behatoltak a donbaszi Sziverszk külvárosába - közölte a brit védelmi minisztérium. A britek szerint Sziverszk biztosítása után
valószínűleg Bakhmut lesz a következő célpont.
A Háborús Tanulmányok Intézete szerint Oroszország valószínűleg
nagyobb offenzívát készít elő a Szlovjanszk-Sziverszk-Bakhmut vonal mentén.
Mint ahogy korábbi bejegyzésünkben írtuk, legalább tíz robbanást hallottak ma kora reggel Mikoljaivban. Vitalij Kim polgármester azt írta, a város két legnagyobb egyetemét érte rakétatalálat.
Az ukránok egy napraforgóolaj-fimomítót gyújtottak fel – közölte Petro Andrjuscsenko, a már orosz kézen lévő Mariupol polgármesterének tanácsadója. Andrjuscsenkó szerint Mariupolban erősödik az ukrán ellenállás.
Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy a szankciók feloldása nem garantálja az oroszországi gázellátást, de még kiszolgáltatottabbá teszi Németországot Moszkva zsarolásával szemben.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) új jelentése részletezi az orosz katonák által Ukrajnában április 1. és június 25. között elkövetett erőszakos cselekményeket. A jelentés több, különösen brutális esetet is feltárt, köztük a gyermekek előtt elkövetett nemi erőszakot és csoportos nemi erőszakot, családtagok kivégzését és civilek kínzását, amelyek mindegyike emberiesség elleni bűncselekménynek minősül.
Hanna Maliar védelmi miniszterhelyettes tegnap jelentette be, hogy Ukrajna a háború végéig nem fogja nyilvánosságra hozni a katonai veszteségek hivatalos számát.
Találat ért egy iskolát az éjszaka Szinelnikovszkij körzetben, jelentette be Valentin Reznyicsenkó, a régió katonai vezetője.
Az Európai Unió a következő szankciócsomagjában az orosz aranyexportot veszi célba, és igyekszik "lezárni a kivezető utakat" azok előtt, akik megkerülik a korábbi csomagokat - közölte pénteken egy uniós biztos.
Az EU meg fogja vizsgálni, hogy "hogyan lehetne szankciórendszert bevezetni az aranyra, amely fontos exportcikk Oroszországból" - mondta Prágában Maros Sefcovic, az Európai Bizottság helyettes vezetője.
A háború óta az oroszok 17 614 csapást hajtottak végre Ukrajna ellen – mondta Jevgenyij Jenin belügyminiszter-helyettes. Elmondása szerint
ezek közül mintegy 300 katonai létesítményekre, a többi pedig polgári infrastruktúrára irányult.
Paul Urey-t orosz szeparatisták fogták el áprilisban, a tájékoztatás szerint a férfi a fogdában meghalt. A donyeckiek szerint a férfi harcolt, a nyugati média szerint viszont humanitárius segélymunkás volt. Halálának pontos okát nem közölték, azt írták, halálát krónikus betegségei okozták.
Polgári létesítményeket ért támadás a harkovi régióban – írta a Telegramon Oleg Szinyehubov, a régió kormányzója. Szinyehubov azt írta a rakéták iskolákat találtak el, de áldozatok nincsenek. Moszkva korábban tagadta, hogy civil célpontokat támadnának. (The Guardian)
Az orosz védelmi minisztérium állítása szerint tegnap Kalibr nagy pontosságú tengeri rakétákkal mértek csapást a város egy katonai létesítményére. Az oroszok szerint az épületben éppen az ukrán légierő parancsnokságának megbeszélése zajlott külföldi fegyverszállítókkal. A csapás következtében a találkozó résztvevői megsemmisültek – állítják.
A The Guardian azt írja, több mint 70 ember továbbra is kórházban van a közép-ukrajnai városra mért csapás után, amely legalább 23 ember, köztük három gyermek halálát okozta.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök "nyílt terrorcselekménynek" nevezte a vinnyicai orosz támadást.
A Vinnyica elleni rakétatámadás Putyin jóváhagyott katonai akciója, stratégiája volt - mondta Mihajlo Podoljak, az ukrán tárgyalócsoport vezetője és Zelenszkij egyik legfontosabb tanácsadója.
Podoljak szerint az oroszok azért támadják a békés ukrán városokat, mint Vinnyica, Kremencsuk, Csasziv Jar és Harkov, hogy az ukránokat mindenáron békére kényszerítsék. (The Guardian)
Az orosz hatóságok azzal vádolják Ukrajnát, hogy megtámadta a brjanszki régiójukat. Az északkelet-ukrajnai határral határos orosz régió kormányzója, Alekszandr Bogomaz azt mondta, hogy egy villanyvezetéket ért találat, de áldozatok nincsenek. Ukrajna egyelőre nem reagált a friss vádakra.
Az ukrán hadsereg már 44 települést tisztított meg a Herszon területén az orosz csapatoktól - jelentette Dmytro Butriy, a régiós katonai közigazgatásának vezetője csütörtökön.
Négyre emelkedett a Mikolajiv városát ért orosz rakétacsapás miatt megsérültek száma - közölte Hanna Zamazejeva, a regionális tanács vezetője.
Legalább 10 rakéta csapódott be ma reggel, ami két egyetemet és lakóépületeket rongáltak meg - írta Zamazejeva a Telegramon. Hozzátette, hogy a sebesültek között nem voltak gyerekek. A sebesülteket kórházba vitték.
Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter biztos benne, hogy
Ukrajna több HIMARS rakétavetőt fog kapni, köztük 300 kilométeres hatótávolságú változatot.
Bebizonyítjuk az Egyesült Államoknak, hogy precízen és kifinomultan tudjuk használni, így több és nagyobb hatótávolságú rakétavetőket kapunk - mondta a miniszter a Financial Timesnak.
Ukrajna májusban szenvedte el a legnagyobb harci veszteségeket – mondta Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter a BBC-nek.
A halottak száma akkor naponta elérte a 100-at, a sebesülteké pedig a 300-400-at.
Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ között a hét elején Isztambulban folytatott tárgyalások után közel van a megállapodás, amelynek célja Ukrajna fekete-tengeri gabonaexportjának újraindítása – közölte az orosz védelmi minisztérium.
A minisztérium szerint Moszkva javaslatai az ukrán gabonaexport újraindításának módjára vonatkozóan nagyrészt támogatást kaptak a tárgyalófelektől, és „a fekete-tengeri kezdeményezéssel" kapcsolatos munka hamarosan befejeződik.
A szerdai tárgyalásokat követően Hulusi Akar török védelmi miniszter azt mondta, hogy Oroszország, Ukrajna, Törökország és az ENSZ a jövő héten írja alá a megállapodást.
A következő négyoldalú találkozó előzetes időpontja július 20. vagy 21. - jelentette a Ria orosz állami hírügynökség. A török védelmi minisztérium szerint ugyanakkor a következő találkozó időpontja még nem világos. (The Guardian)
Az orosz elnök leváltotta az űrkutatási vállalat elnökét, utódja Jurij Boriszov eddigi miniszterelnök-helyettes lett. Egy másik pénteki rendeletében Jurij Boriszov helyére Gyenyisz Manturov eddigi kereskedelmi és ipari minisztert nevezte ki miniszterelnök-helyettesnek - írja a RIA Novosztyi.
Manturov pénteken bejelentette: Moszkva nem tervezi az oroszországi külföldi tulajdonú vállalatok államosítását, és azt is hangsúlyozta, hogy Oroszország képes lesz kiépíteni a szükséges gázszállítási infrastruktúrát ahhoz, hogy az egész országot önállóan ellássa földgázzal.
Az orosz hadsereg átcsoportosítja erőit egy Sziverszk elleni offenzívára, megpróbál előrenyomulni Szoledar, Bahmut és Szlovjanszk felé, továbbá erősíti légvédelmét a hátországban – írja az MTI.
Az ukrán vezérkar péntek reggeli harctéri helyzetjelentéséből az Ukrajinszka Pravda azt emelte ki, hogy a Donyec-medencében az ukrán katonák több irányban - Kodema, Bilohorivka településeknél, Szpirne és Versina közelében, valamint Vogyanénél - visszaverték az orosz csapatok támadásait.
A Donyecki Népköztársaság ombudsmanja, Darija Morozova pénteken a Telegramon bejelentette, hogy a július 10-én fogságban elhunyt brit állampolgár, Paul Urey zsoldosként harcolt az ukránok oldalán, ennek ellenére megfelelő orvosi ellátásban részesült. Halálának oka több krónikus betegség és stressz volt – tájékoztatott Morozova.
Elmondása szerint a donyecki hatóságok a nemzetközi szervezeteket és az Egyesült Királyság hivatalos képviselőit is értesítették Urey fogságáról, de semmilyen reakciót nem kaptak. „A britek még a fogolycsere lehetőséget is figyelmen kívül hagyták és nem biztosították a Nemzetközi Vöröskereszten keresztül a szükséges orvosi ellátást sem" – áll a jelentésben.
Az ombudsman szerint Urey hivatásos katona volt, aki Afganisztánban, Irakban, Líbiában és Ukrajnában is harcolt, valamint zsoldosokat toborzott és képezett ki az ukrán csapatok számára. A férfit még áprilisban fogták el, amikor megpróbált áttörni egy, a donyecki erők által ellenőrzött ponton.
Egy 39 éves huszti nőt azzal gyanúsítanak, hogy az interneten tagadta Oroszország Ukrajna elleni agresszióját és az ország egyes területeinek ideiglenes megszállását.
A Karpat.in.ua azt írja: az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerint Tetjana Pop a közösségi oldalakon és az orosz tévécsatornákon „segítette az ellenséget".
A brit külügyminisztérium berendelte Oroszország londoni nagykövetét, Andrej Kelint, hogy „mélységes aggodalmát" fejezze ki Paul Urey halála miatt – írja a The Guardian. A férfi, aki börtönben halt meg, a britek szerint segítő önkéntesként tevékenykedett Donyeckben, a Donyecki Népköztársaság szerint viszont hivatásos katonaként működött.
Liz Truss brit külügyminiszter nyilatkozatában így fogalmazott: Oroszországnak teljes felelősséget kell vállalnia Urey halála miatt.
Importtilalmat javasolt az orosz aranyra az Európai Bizottság pénteken. A testület kezdeményezte a kettős felhasználású technológiára vonatkozó exportellenőrzés megerősítését és az uniós eszközbefagyasztásra vonatkozó jelentéstételi kötelezettség szigorítását is.
Az új csomag az MTI szerint azt is megerősíti, hogy az uniós szankciók semmilyen módon ne irányuljanak a harmadik országok és Oroszország közötti mezőgazdasági termékek kereskedelmére, illetve tisztázza egyes pénzügyi és gazdasági szankciók pontos hatályát.
A pénteken előterjesztett csomag számos rendelkezést pontosít, hogy erősítse a szereplők jogbiztonságát és tagállamok általi végrehajtást, továbbá
összehangolja az uniós szankciókat szövetségesei és partnerei szankcióival.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint az orosz offenzíva töretlenül folytatódik Ukrajna ellen, ezért van szükség a szankciók hatékonyabb, szigorúbb végrehajtására. Hozzátette, hogy
a bizottság a szankciók 2023 januárjáig történő meghosszabbítását javasolja.
Josep Borrell, az EU kül-és biztonságpolitikai főképviselője úgy véli, „az EU-szankciói kemények és kemény hatást gyakorolnak". Bejelentette, hogy a testület további, a Kremlhez közel álló személyeket javasol felvenni az uniós szankciós listára.
A bizottság javaslatát a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak is jóvá kell hagynia.
Hosszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter pénteken arról biztosította Ukrajnát, hogy a teheráni vezetés nem fog drónokat szállítani Oroszországnak. Az erre vonatkozó amerikai állítások alaptalanok voltak, és inkább minősíthetők Joe Biden amerikai elnök Izraelben tett útja előtti propagandafogásnak- mondta Amirabdollahián ukrán hivatali partnerével, Dmitro Kulebával folytatott beszélgetésében.
Az iráni diplomácia vezetője, akit az IRNA helyi hírügynökség idézett, mindemellett hangsúlyozta, hogy Teherán mindig is diplomáciai megoldást sürgetett az ukrajnai válság rendezésére.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó hétfőn arra hívta fel a figyelmet, hogy értesüléseik szerint Irán több száz drónt küldhet Oroszországnak, köztük olyanokat, amelyek fegyverrel is felszerelhetők. Hozzátette, hogy Irán már július közepétől megkezdheti az orosz erők kiképzését ezeknek a drónoknak a használatára.
Oroszország szankciókat vezetett be a japán parlament 384 képviselőjével szemben, mellettük több mint hatvan további japán állampolgárnak is megtiltják a belépést az országba - jelentette be az orosz külügyminisztérium pénteken Moszkvában. A beutazási tilalom a japán kabinet több tagjára is vonatkozik – írja az MTI.
A minisztérium által kiadott nyilatkozatban úgy fogalmaznak,
az intézkedéseket azok ellen vezették be, akik "barátságtalan, oroszellenes álláspontot vettek fel".
Tokió, csatlakozva az Egyesült Államokhoz és több európai országhoz, számos szankciót vezetett be Oroszország ellen az Ukrajnára mért orosz támadások miatt, ezek között szerepel Vlagyimir Putyin orosz elnök és több orosz törvényhozó vagyonának befagyasztása is.
Ukrajna védelmi minisztere, Olekszij Reznyikov bejelentette: megérkezett az országba az első M270-es rakéta-sorozatvető. Reznyikov azt írta a Twitteren: az M270-es „jó társasága lesz" a HIMARS-nak a harctéren.
„Köszönjük partnereinknek (...) Nincs kegyelem az ellenségnek" – zárta a tweetet.
Az M270-es, 430 km-es hatótávolságú MLRS (Multiple Launch Rocket System) fegyverek gyártása 2003-ban fejeződött be.
Észtország megtiltaná a fegyvertartást a területén élő orosz és fehérorosz állampolgároknak - derült ki Kaja Kallas észt kormányfő új kormányának pénteken Tallinnban aláírt koalíciós megállapodásából.
Az 1,3 milliós Észtország lakóinak hozzávetőleg negyede orosz anyanyelvű, sokan közülük észt állampolgársággal is rendelkeznek. A fehéroroszok száma azonban alig egy százalék.
"Az Oroszországi Föderáció és Fehéroroszország állampolgárainak kiállított fegyvertartási engedélyeket érvényteleníteni fogják, továbbiakat pedig nem fognak kiadni" - idézett az észt közszolgálati rádió a koalíciós szerződésből.
Lauris Läänemets leendő belügyminiszter megerősítette az erre vonatkozó terveket. Mint mondta, az elképzelés megvalósítása a szükséges törvénymódosítások miatt több hónapot is igénybe vehet.
Az észt fegyvertulajdonosok egyesülete március elején javasolta a fegyvertartási törvény módosítását, hogy csak észtek, illetve más uniós és NATO-tagországok állampolgárai juthassanak fegyverhez, illetve lőszerhez.
A csütörtöki vinnicjai rakétatámadás valójában arra a katonai célpontra irányult, ahol az ukrán fegyveres erők külföldi fegyverszállítókkal találkoztak - közölte az orosz védelmi minisztérium pénteken.
Jóllehet a pénteki orosz beszámoló szerint a Tisztek Házára mért támadás "a résztvevők megsemmisítéséhez vezetett", Ukrajna tagadja, hogy bármilyen katonai célpontot ért volna a rakéta.
A helyi hatóságok csütörtöki beszámolója szerint a támadásnak legalább 23 civil áldozata van, köztük három gyermek, akik közül a legfiatalabb négyéves volt. A rakéták az ukrán beszámolók szerint egy lakóépületbe, egy irodaépületbe és egy olyan kulturális központba csapódtak, amelyet veteránok számára alakítottak ki.
A halmozódó bizonyítékok ellenére az Ukrajnában zajló háború február végi kezdete óta Oroszoroszág következetesen tagadja, hogy civilek lakta térségeket vennének célpontba.
Az ENSZ szerint az Ukrajnára mért orosz támadásoknak valójában már több ezer civil áldozata van.
Az ukrán védelmi minisztérium szerint az orosz rakétatámadások 70 százaléka szándékosan "békés" ukrán városokat ér.
Oleksandr Motuzianyk, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője szerint az orosz rakétatámadások csupán 30 százaléka célzott eddig katonai célpontokat, a többi olyan "békés" városokat, mint Mariupol, Zaporizzsja és Mikolajiv.
A héten például a zsúfolt Vinnicja városközpontját érte rakétatámadás, amely 23 ember, köztük három gyermek halálát okozta - írja a The Guardian
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat(SBU) jelentése szerint az ukrán hadsereg két orosz gépet tett ártalmatlanná a Zaporizzsjai területen lévő Orikhiv és Stepove települések környékén.
A jelentés szerint a két orosz SZU-25-ös vadászgép támadó műveletet hajtott végre, amikor az egyiket lelőtte, a másikat pedig megrongálta az ukrán védelem.
Az ukrán kormányerők ellenőrizte területekre történő toloncolással fenyegetik a máskéntgondolkodókat a kelet-ukrajnai megszállt térségek Oroszország által beiktatott hatóságai - derült ki a dél-ukrajnai Zaporizzsjában és Herszonban kibocsátott rendeletekből.
Az indoklás szerint erre a közrend fenntartása, illetve a társadalmi-politikai stabilitás ellen irányuló veszélyek ellensúlyozása érdekében van szükség.
A kitoloncolás azokat fenyegeti, akik a többi között bírálják a kormányzati szerveket, Oroszország külpolitikáját, az orosz hadsereget, vagy a megszálló hatóságokat.
Szintén ilyen büntetésre számíthatnak a hatóságilag nem engedélyezett tüntetések résztvevői és a népszavazások, illetve az oktatás rendjének megzavarói.
Az orosz hadsereg február 24-én kezdődött hadművelete során kiterjedt térségeket vont ellenőrzése alá Ukrajna déli részén, ahol tüntetések törtek ki a megszálló hatalommal szemben, és több merényletet követtek el. A kijevi vezetés nemrég azt ígérte, hogy a nyugati fegyverekkel visszafoglalja Herszont és Melitopolt is.
Az ukrán erők által indított rakétacsapások az elmúlt hetekben több mint 30 orosz fegyverraktárat, logisztikai-ellátási központot semmisítettek meg, ezzel jelentősen csökkent Oroszország támadó potenciálja - közölte pénteken az ukrán védelmi minisztérium szóvivője.
Oleksandr Motuzianyk kiemelte az amerikai HIMARS rakétarendszerek szerepét a támadások végrehajtásában. Elmondása szerint a megsemmisített célpontok többségére ezzel mértek csapást - írja a The Guardian