A Krímet támadták meg az ukránok, mindent elsöprő orosz válasz készül
2023. július 10. 04:29
Események
Ukrán tank a harkovi régióban
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
A Krímet támadták meg az ukránok, mindent elsöprő orosz válasz készül
Ukrán tank a harkovi régióban
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 502. napjáról.
Cikkünk folyamatosan frissül34 bejegyzés
Magyarország segít
Magyarország területére 2023. július 9-én az ukrán-magyar határszakaszon 6742 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7094 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Nagy-Britanniába érkezett az amerikai elnök
Nagy-Britanniába érkezett Joe Biden amerikai elnök, akit hétfőn fogad Rishi Sunak brit miniszterelnök és III. Károly király.
Joe Biden londoni érkezése előtt ritkán tapasztalható feszültség alakult ki a két szövetséges között, miután az Egyesült Államok pénteken újabb katonai segélyt jelentett be Ukrajna számára, és a csomagban ezúttal kazettás bombák is szerepelnek.
Az ENSZ 2008-ban betiltotta az ilyen típusú fegyverek használatát, és az erről szóló egyezményhez 123 ország csatlakozott, köztük Nagy-Britannia.
A demokraták sem egységesek a kazettás bombák ügyében
Számos amerikai politikus aggodalmának adott hangot a kazettás bombák Ukrajnába szállításának ügyében. Tim Kaine demokrata szenátor és Barbara Lee képviselő is felszólalt. Kaine azt mondta, hogy "valódi kétségei vannak", mert ez arra ösztönözhet más országokat, hogy megkerüljék a lőszert tiltó nemzetközi egyezményt. "Ez zöld utat adhat más nemzeteknek is, hogy valami mást csináljanak" - mondta a Fox Newsnak. Ugyanakkor elismerte, hogy Biden elnök "küzdött a kockázatokkal". "Nem fogják használni ezeket a lőszereket orosz civilek ellen" - mondta Kaine.
Barbara Lee szerint soha nem szabad kazettás bombákat használni, mert az átlép egy határt, amivel az Egyesült Államok elveszti "erkölcsi vezető szerepét".
A Fehér Ház megvédte a döntést, és kijelentette, hogy ez szükséges Ukrajna ellentámadásához.
Kifütyülték a fehérorosz teniszezőt Wimbledonban
Az ukrán Elina Szvitolina és a fehérorosz Victoria Azarenka egymás ellen játszott negyeddöntőt vasárnap este a wimbledoni teniszbajnokságon.
A közönség túlnyomórészt Szvitolina mögött volt végig, és fülsiketítő üvöltést produkált, amikor 2:1 arányban győzelmet aratott. Szvitolinát korábban kifütyülték a francia nyílt teniszbajnokságon, mert nem volt hajlandó kezet fogni orosz és fehérorosz ellenfelekkel.
Azarenka a meccs végén meg sem próbált kezet fogni ukrán ellenfelével, ehelyett egy intéssel ismerte el Szvitolina győzelmét, miközben elhagyta a pályát. Ezúttal ő kapott hangos hangos füttyszót. Valószínűleg a nézők elégedetlenek voltak a fehérorosz mozdulatával.
Melitopol és Berdjanszk felé tartanak az ukránok
A vezérkar tájékoztatása szerint az ukrán erők két irányba nyomultak előre Zaporizzsja délkeleti régiójában, Melitopol és Berdjanszk felé. A régió nagy része jelenleg Oroszország birtokában van, Melitopol városa pedig az elsők között került Moszkva kezébe az invázió kezdetekor.
Ukrajna a jelek szerint tett némi előrelépést ellentámadásának kezdete óta, de úgy gondolják, hogy a vártnál lassabban halad.
Zelenszkij nem érez nyomást a támadások felgyorsítására
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ABC Newsnak adott interjúban azt mondta, hogy nem érez nyomást az ellentámadás tempójának felgyorsítására. „Ma a kezdeményezés a mi oldalunkon áll" – fogalmazott. Nem vitatta azokat a híreket, amelyek szerint az ellentámadás kulcsfontosságú célja a krími határ elérése és Putyin tárgyalásokba taszítása. Azt mondta, hogy amint az ukrán erők elérik ezt a pontot, "nagyon valószínű, hogy Putyin kénytelen lesz párbeszédet keresni a civilizált világgal".
Zelenszkij az atomfegyverekről
Az ABC News-nak adott interjúban Zelenszkit a fehéroroszországi atomfegyverek lehetőségéről és a Wagner-csoport ottani tevékenységének kockázatáról is kérdezték. Az ukrán elnök azt mondta, kételkedik abban, hogy Putyin nukleáris fegyvert alkalmazna, és nem tart Wagner-támadástól Fehéroroszország felől. Sokkal inkább azt hangsúlyozta, hogy a Jevgenyij Prigozsin vezette Wagner-lázadás az orosz diktátor gyengeségéről árulkodik. "Van egy jel arra, hogy Oroszországban újabb lázadás, forradalom történhet" - mondta.
Több mint 170 civil halt meg Kijevben
170-nél is több civilt öltek meg az orosz támadások Ukrajna fővárosában – közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester. Az invázió kezdete óta több mint 400 lakóépület semmisült meg – tette hozzá.
Kijevet többször is orosz rakéták vették célba, a légitámadások többsége váratlanul, előzmények nélkül történt.
Moszkva eredetileg az ukrán főváros elfoglalását tervezte inváziója kezdetén, de nem járt sikerrel.
Ukrajna elismerte a kercsi híd elleni támadást
Ukrajna a jelek szerint elismeri a felelősséget a Krím-félszigetre vezető híd elleni tavalyi támadásért.
A kercsi hídon tavaly októberben történt robbanás, és Kijev mindeddig tagadta, hogy ő állna a támadás hátterében – bár ez nyílt titoknak tűnt.
Hanna Maliar ukrán védelmi miniszter-helyettes a Telegramon most azt mondta, hogy a hidat „az oroszok logisztikájának megszakítása érdekében" vették célba.
Sufniban készül Ukrajna olcsó, nagy hatótávolságú bombája
Egy Kijev melletti ipartelepen már tesztelik egy ukrán mérnökcsoport kreálmányát, a Trembita névre keresztelt „néprakétát". A hatótávolsága 140 km, 25 kg robbanóanyagot képes szállítani, és gázolajjal vagy benzinnel működik. 30 liternyi üzemanyaggal 30 percig képes repülni.
A hosszú alpesi kürtről elnevezett Trembita olcsó. Körülbelül 3000 dollárba kerül a rakéta megépítése, és további 7000 dollárba kerül a modern navigációs rendszerrel való felszerelése, ráadásul egy autó csomagtartójában is szállítható. Az ára töredéke az orosz hiperszonikus és cirkálórakéták, a Kinzsal és a Kalibr költségeinek, amelyek becslések szerint egyenként 1-2 millió dollárba kerülnek.
Személyes találkozóval tartják meg a jövő havi BRICS-csúcsot
Dél-Afrika elnöke, Cyril Ramaphosa azt mondta, hogy a jövő havi BRICS-csúcstalálkozót, amelyre Vlagyimir Putyin orosz elnök is meghívást kapott, nem online formában, hanem személyes részvétellel rendezik meg, annak ellenére, hogy az orosz vezető ellen elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság. „A csúcs előkészítése folyamatban van, és befejezzük a formátumról szóló megbeszéléseinket" – mondta Ramaphosa a kormányzó ANC konferenciájának küszöbén.
Dél-Afrika tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, így elvileg kötelessége letartóztatni Putyin orosz elnököt, ha az országba belép. Hónapok óta vitatéma Dél-Afrikában, hogy ezt a lépést megteszik-e vagy sem. Elemzők szerint Putyin maga oldhatja meg a problémát a legegyszerűbben azzal, ha valamilyen kibúvót találva ő maga csak online vesz részt a megbeszélésen.
A BRICS a Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika angol nevének kezdőbetűiből alkotott mozaikszó. A BRICS-országok a föld teljes lakosságának 40%-át, a világ GDP-jének 20%-át képviselik.
Kritikus infrastruktúrát aknáznak alá az oroszok Melitopolban
Az orosz erők megkezdték a kritikus infrastruktúra aláaknázását Zaporizzsja megye megszállt részein, amivel veszélyezteti a megszállt területek lakóit – jelentette Ivan Fedorov Melitopol polgármestere a Telegramon.
Azt írta, hogy az oroszok elaknásítottak egy vízvezetéket, amely ivóvízzel látja el a várost. Elmondása szerint az elektromos hálózatokat is aláaknázták, így a város áramellátása is sebezhetővé vált.
Fedorov azt is állította, hogy az orosz csapatok folytatják robbanóanyagokat helyeznek el a zaporizzsjai atomerőmű műszaki és géptermeiben.
Oroszország Zaporizzsját bombázta, többen meghaltak
Négyen meghaltak és 11-en megsérültek, miután Oroszország bombázta az ukrajnai Zaporizzsja régióban található Orikhiv egyik lakónegyedét humanitárius segélyosztás közben - közölte a Reuters hírügynökség hétfőn a régió kormányzója.
Jurij Malasko elmondta, hogy a meggyilkoltak között három nő és egy férfi volt, mindannyian 40 év körüliek. Hozzátette, Oroszország 36 célzott csapást mért a Zaporizzsja régió 10 településére.
Az állításokat független módon nem ellenőrizték.
Ukrajna előretört Bahmut déli részén
Az ukrán erők "határozott előrenyomulást" regisztráltak a keleti Bahmut város déli részén- közölte Hanna Maliar ukrán védelmi miniszterhelyettes.
Maliar egy Telegram-posztban azt mondta, hogy az északi szárnyon nem történt pozícióváltozás. További részleteket nem közölt – írja a The Guardian.
Kijev sikertelen támadása
Kijev július 9-én sikertelenül próbált meg S-200-as rakétákkal támadni krími, rosztovi és kalugai célpontokat. Az orosz védelmi minisztérium hétfőn közölte, hogy az összes rakétát megsemmisítették. Áldozatok nem voltak, károk nem keletkeztek – írja a TASZSZ.
Az orosz rakétahajók drónokkal lesznek felfegyverkezve
Az orosz haditengerészet összes kis rakétás hajóját idővel légi és tengeri drónokkal fogják felfegyverezni - mondta Renat Mistakhov, az Ak Bars Shipbuilding Corporation vezérigazgatója a RIA Novosztyinak.
"A drónok az új hajókon egymás mellett lesznek elhelyezve, indíthatók és felemelhetők lesznek. Intelligens módon a drónokat a hajó mozgása közben kell leereszteni. A hajókon már megépültek a drónok elhelyezésére szolgáló helyiségek. Természetesen ezeket át kell majd alakítani, de ott vannak: elhelyezésre, kiképzésre és indításra" - mondta Mistakhov.
Két drónt lőttek le a Krímben
Két drónt lőttek le a krími Kirov körzetben július 9-én, vasárnap este. Erről a Shot nevű Telegram-csatorna számolt be.
Információi szerint a drónokat helyi idő szerint tizenegy óra elején semmisítették meg a félsziget keleti részén. A drónok roncsait az operatív szolgálatok keresik, a történtek részleteinek tisztázása folyamatban van.
Az előzetes jelentések szerint senki sem sérült meg, és a szakemberek a helyszínen sem regisztráltak sérüléseket.
Korábban egy orosz légvédelmi rendszer lelőtt egy cirkálórakétát Kercs közelében. Az incidens következtében senki sem sérült meg, és károkat sem jegyeztek fel. Az ukrán támadási kísérlet miatt a Kercs közelében lévő infrastruktúrát támadta meg Ukrajna, a krími hídon átmenetileg leállt a forgalom.
Szabotázsakciót hajtottak végre egy orosz vasúton
Szabotőrök vasúti sínek melletti berendezéseket gyújtottak fel Orjol térségében. Erről a Telegram csatorna számolt be.
A csatorna szerint július 10-én este az Orjol-2 és Kromszkaja állomások között ismeretlenek felnyitottak egy relé szekrényt és felgyújtották. Ennek következtében az összes belső berendezés kiégett. A helyszínen a rendőrök autógumi nyomokat, kesztyűt és egy cigarettacsikket találtak. Az elkövetőket keresik.
Korábban arról számoltak be, hogy az FSZB őrizetbe vett egy szimferopoli lakost, aki felrobbantott egy vasúti pályát a Krímben.
USA szerint túl késő az Ukrajnának nyújtott katonai segély
Washingtonnak már 2015-ben el kellett volna kezdenie a fegyverek szállítását Kijevnek, hogy előre felkészülhessen a harci műveletekre. Ezt a nézetet Douglas Liew, az Egyesült Államok korábbi állandó NATO-képviselője fogalmazta meg az Aszahinak adott interjújában.
"Sokkal korábban fel kellett volna készítenünk Ukrajnát az önvédelemre. Az összes fegyvert, amit 2022-ben szállítottunk Ukrajnának, már 2015-ben is átadhattuk volna" - panaszolta. Liut szerint az amerikai kormánynak a Krím Oroszországhoz való csatolása miatt kellett volna megtennie a lépést. Ugyanakkor szerinte nem biztos, hogy ez segített volna megelőzni egy fegyveres konfliktust.
Jelentős ukrán veszteségek Luhanszknál
A Luhanszki Népköztársaság (LNR) katonai szakértője, Andrej Marocsko nyugalmazott alezredes elmondta, hogy az ukrán hadsereg jelentős veszteségeket szenvedett a múlt héten Luhanszk irányában. Marocsko szavait a RIA Novosztyi idézte.
Az ügynökség beszélgetőpartnere szerint az orosz hadsereg az elmúlt héten több mint 2,6 ezer ukrán harcost és zsoldost, 92 járművet és 13 harckocsit semmisített meg a luhanszki taktikai irányban. Emellett információi szerint az orosz hadsereg 54 különböző ellenséges páncélozott harcjárművet lőtt le.
Emellett a katonai szakértő szerint az orosz fegyveres erők ebben az időszakban mintegy 72 AFU-támadást vertek vissza, és 16 szabotázs- és felderítőcsoport akcióját verték vissza.
Marocsko korábban azt mondta, hogy az ukrán csapatok tiltott vegyi lőszerrel támadták az orosz hadsereg állásait a Donyecki Népköztársaságban lévő Szoledar város közelében.
A kazettás bombák "borzalmasak", de "szükségesek" Ukrajna számára
Joe Biden és Rishi Sunak mai találkozóján dől el, hogy az Egyesült Államok végül leszállítja-e Ukrajna számára azt ígért kazettás bombákat.
Az Egyesült Királyság egyike annak a 123 országnak, amelyek aláírták a fegyver betiltásáról szóló egyezményt.
A brit hadsereg vegyi fegyverekkel foglalkozó egységének korábbi vezetője "borzalmasnak", de "szükségesnek" nevezte a lőszert.
Ukrajna "kifogyóban van a tüzérségi lőszerből", és a kazettás bombák "hatékonyak" lesznek az orosz lövészárkok ellen.
Erdogan az uniós csatlakozási tárgyalások újraindításától tette függővé a svéd NATO-csatlakozás jóváhagyását
Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn Isztambulban közölte: országa akkor hagyja jóvá Svédország NATO-csatlakozását, ha az Európai Unió újrakezdi Törökországgal a csatlakozási tárgyalásokat.
Erdogan az isztambuli Atatürk repülőtéren tartott sajtótájékoztatón beszélt a svéd NATO-tagság kérdéséről, mielőtt a szövetség vilniusi csúcstalálkozójára utazott.
Az államfő úgy fogalmazott: "először gyertek, nyissatok utat Törökországnak az Európai Unióba, aztán mi is, ahogy Finnországot illetően utat nyitottunk, hadd nyissunk utat Svédország előtt is".
"Törökország több mint 50 éve várakozik az Európai Unió kapuinál, miközben immár csaknem az összes NATO-ország tagja az EU-nak" - emlékeztetett Erdogan.
Az ukrán külügyminiszter szerint a NATO leegyszerűsítette Ukrajna csatlakozási folyamatát
Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint a NATO úgy döntött, hogy nem teszi kötelezővé Kijev számára az úgynevezett csatlakozási akcióterv (MAP) követését - közölte az ukrán külügyi tárca vezetője hétfőn.
"Intenzív tárgyalásokat követően a NATO-szövetségesek úgy döntöttek, hogy nem teszik kötelezővé Kijev számára a MAP követését. Üdvözöljük ezt a régóta várt döntést, amely lerövidíti a NATO-tagsághoz vezető utat Ukrajna számára" - közölte Kuleba a Twitter-oldalán.
A NATO július 11-12. között a litvániai Vilniusban tartja csúcstalálkozóját, ahol Ukrajna tagsága is téma lesz.
Növelik a lettországi NATO-zászlóalj létszámát
Kanada és Lettország megállapodást írt alá a lettországi NATO-zászlóalj megerősítéséről - közölte Krisjanis Karins lett miniszterelnök hétfőn kanadai kollégájával, Justin Trudeau-val közös sajtóértekezleten.
Karins a lettországi Adaziban lévő katonai bázison tartott tájékoztatóján hangsúlyozta: egy évvel ezelőtt a madridi NATO-csúcson közösen úgy döntöttünk, hogy ezeket a zászlóaljakat (Lettországban, Észtországban, Litvániában és Lengyelországban harcképes dandár szintjére kell emelni, és megerősíteni. A védelmi miniszterek aláírtak egy átfogó ütemtervet arról, hogyan és mikor fog ez megtörténni Lettországban - tette hozzá.
Trudeau elmondta, hogy Kanada maximum 1200 további katonát telepít Lettországba. "Több mint kétszeresére növeljük jelenlétünket, hogy szolgáljuk és megvédjük a demokráciát és a jogállamot" - mondta a miniszterelnök.
Szergej Lavrov: Eredménytelenek az ENSZ erőfeszítései a gabonaegyezmény ügyében
Mindeddig eredménytelennek bizonyultak az ENSZ arra irányuló erőfeszítései, hogy teljesüljön a fekete-tengeri gabonaegyezmény Oroszországra vonatkozó része - állapította meg hétfői sajtótájékoztatóján Szergej Lavrov orosz külügyminiszter.
"Ami ennek a csomagnak az orosz részét illeti, annak egyetlen pontját sem teljesítették. Mi már sokadik hónapja azt halljuk az ENSZ titkárságától, főtitkárától és az üggyel megbízott helyetteseitől, hogy emberfeletti erőfeszítéseket tesznek" - jelentette ki az orosz diplomácia vezetője azt követően, hogy az Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) külügyminisztereivel találkozott.
Ezek az emberfeletti erőfeszítések semmire nem vezettek. "Ezért aztán el sem tudom képzelni, mit lehetne még tenni az ügyben" - válaszolt Lavrov a gabonamegállapodás feltételeinek javítását firtató kérdésre.
Hadianyagraktárak megsemmisítését jelentette be az orosz katonai szóvivő
Az orosz erők megsemmisítették az ukrán "Herszon" harccsoport és az ukrán 56. gépesített lövészdandár hadianyagraktárait Nyikolajiv és Kramatorszk városok határában - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a hétfői hadijelentést ismertetve.
Konasenkov szerint a zaporizzsjai Orehiv mellett megsemmisítették a 47. ukrán gépesített lövészzászlóalj parancsnoki pontját is.
Beszámolt arról, hogy az orosz légi- és rakétaerők, valamint tüzérségi egységek csapást mértek 63 ukrán tüzérségi állásra, illetve ukrán csapatokra és harcjárművekre 89 körzetben.
Az elmúlt nap folyamán a fronton elszenvedett ukrán embervesztséget mintegy 605 főre tette, akik közül 275-en Donyeck környékén estek el.
Az ukrán csapatok kulcsfontosságú magaslatokat foglaltak el Bahmutnál
Az ukrán csapatok kulcsfontosságú magaslatokat foglaltak el Bahmutnál - közölte hétfőn Hanna Maljar ukrán védelmi miniszterhelyettes a Telegram-csatornáján.
"Bahmutnál védőink több napja tűz alatt tartják a be- és kijáratokat, valamint akadályozzák az ellenséges csapatmozgásokat a városban" - írta a helyettes tárcavezető mikroblogján.
"Az ellenség csapdába esett" - hangoztatta Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők parancsnoka.
Az egykor több mint 70 ezer lakosú donyecki várost májusban foglalták el az orosz csapatok hónapokig tartó küzdelem árán.
Maljar szerint az ukrán hadsereg az ellenoffenzíva kezdete óta mintegy 24 négyzetkilométer területet foglalt vissza Kelet-Ukrajnában, míg a déli régióban 169 négyzetkilométert. Hozzátette, hogy csak a múlt héten 14 négyzetkilométernyi terület került ismét ukrán ellenőrzés alá.
Németország nem szállít Taurus cirkálórakétákat Ukrajnának
Németország a közelgő vilniusi NATO-csúcstalálkozón újabb fegyverszállításokat kíván bejelenteni Kijevnek, de nagy hatótávolságú Taurus cirkálórakéták átadásáról nincs szó.
Kijev még május végén 500 kilométeres hatótávolságú Taurus cirkálórakétákat kért Berlintől.
Olaf Scholz kancellár az ARD televíziós csatornának adott július 2-i interjújában arra a kérdésre, hogy Németország miért nem szállít Taurus cirkálórakétákat Ukrajnának, azt mondta, hogy a német kormány nem szeretné, ha Kijev az ukrán fegyveres erőknek szállított nagy hatótávolságú fegyvereket orosz területen használná.
Orosz külügy: A kijevi vezetés megerősítette a terrorista módszerek melletti elkötelezettségét
A kijevi vezetés megerősítette a terrorista módszerek melletti elkötelezettségét azzal, hogy elismerte felelősségét a Krími-híd elleni tavaly októberi támadásban - közölte hétfőn az orosz külügyminisztérium.
"A kijevi rezsim nemrég hivatalosan is vállalta a felelősséget a 2022. október 8-án elkövetett terrortámadásért a hídon, aminek következtében civilek vesztették életüket, megerősítve ezzel elkötelezettségét a terrorista módszerek mellett, és megmutatta, hogy semmiben sem különbözik a legvisszataszítóbb neonáci formációktól" - olvasható az orosz diplomácia állásfoglalásában.
A minisztérium hangsúlyozta, hogy felelősségre fogják vonni a bűnösöket, és az orosz erők válasza sem marad el, "a különleges katonai művelet keretében el fogják hárítani azokat a veszélyeket, amelyek ukrán területről fenyegetik Oroszország és az orosz állampolgárok biztonságát".
Ausztrália katonai repülőgépet és katonákat küld Németországba
Ausztrália Németországban állomásoztatott katonai repülőgéppel és egy legfeljebb százfős katonai és civil kontingenssel veszi ki részét Ukrajna katonai és humanitárius szállítmányokkal való ellátásából - jelentette be hétfőn Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök Berlinben német hivatali partnerével, Olaf Scholz-cal tartott megbeszélését követően.
Az E-7A Wedgetail (egy átalakított Boeing 737) légtérellenőrző repülőgép feladata lesz egyebek között felügyelni az Ukrajnának szánt segélyek multinacionális logisztikai csomópontjait.
Az elkövetkezendő hat hónapban Németországban állomásoztatott, 7040 kilométer hatótávolságú gép az európai légtérben fog járőrözni.
Ukrajna dróngyár építésébe kezd
Megkezdődött Ukrajnában a Bayraktar török drónok gyártására szolgáló üzem építése - közölte Olekszandr Kamiscsin ukrán ipari miniszter a Rada TV csatornán.
Kamiscsin korábban arról számolt be, hogy Kijev és Ankara megállapodást írt alá a dróngyártás ukrajnai fejlesztéséről.
Hozzátette, hogy emellett most minden erőfeszítés Ukrajna hadiipari komplexumainak megújítására összpontosul, ez elsősorban a lőszergyártásra ütemének fejlesztésére vonatkozik.
Légitámadás ért egy települést Zaporizzsja megyében
Négy civil meghalt, 11-en megsebesültek a dél-ukrajnai Zaporizzsja megyében található Orihivet hétfőre virradóra ért orosz légitámadásban - jelentette be a megye kormányzója.
Jurij Malasko a Telegramon közölte, hogy a támadás idején éppen humanitárius segélyt osztottak, a lakónegyedet ért légicsapásban három nő és egy férfi halt meg.
Hozzátette, hogy az orosz erők 36 célzott csapást hajtottak végre tíz település ellen rakétákkal és tüzérséggel.
Mindent egy helyen az Eb-ről
origo.hu
Kiderült mit csinált a rendőr, aki már a merénylet előtt tudott a fegyveresről
origo.hu
Paudits Béla: miért nyomorogva halt meg a korábbi nagy sztár?
borsonline.hu
„Sok szépet a jövőben is” – összetörtek a rajongók, Szinetár Dóra videóval jelentette be a búcsút
hirtv.hu
Jó hír érkezett Trumptól Magyarország számára
ripost.hu
Kiverte a biztosítékot Sarolta hercegnő beszólása, szülei is belepirultak
magyarnemzet.hu
El kellett volna venni a spanyolok győztes gólját? Reagáltak az angolok
origo.hu
Mindenki a melleire kíváncsi, ő pedig meg is mutatja őket - képek
origo.hu
Óriási meccset játszott a Fradi az angol sztárcsapattal
origo.hu
Donald Trump orvosa is csodának nevezte, hogy túlélte a támadást
origo.hu
Súlyos kijelentést tett a Trump elleni merényletről az amerikai belbiztonsági miniszter
origo.hu
Harry Kane és az angol válogatott bukásán röhög a világ a foci-Eb után - itt vannak a legjobb mémek!
origo.hu
