Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Oroszország szeretné ellenőrizni az Ukrajnába tartó hajókat, miután kilépett a fekete-tengeri gabonaszerződésből – közölte az ország külügyminiszter-helyettese. Ez azután történt, hogy Moszkva és Kijev is bejelentette, hogy potenciális katonai célpontként kezelik az egymás kikötőibe közlekedő hajókat.
"Meg kell győződnünk arról, hogy a hajó nem szállít valami rosszat, ez kérést, ellenőrzést jelent, ha szükséges, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy ez így van-e vagy sem" - mondta Szergej Versinin.
"Már nincs tengeri humanitárius folyosó, most talán fokozott katonai veszélyt jelentő övezetek vannak."
Nyolc év hat hónap börtönbüntetésre ítéltek egy ukrán férfit, aki segített Oroszországnak légicsapások előkészítésében – közölte az ukrán biztonsági szolgálat. A férfi, akit nem azonosítottak, hírszerzési információkat gyűjtött az orosz erők ukrán logisztikai központjainak elhelyezkedéséről a Dnyeper régióban – áll a Telegram-bejegyzésben.
"Megpróbálta megállapítani az ukrán védők katonai felszereléseit karbantartó bázisok koordinátáit. A kapott titkosszolgálati információkat átadta az agresszornak az ukrán objektumok elleni célzott légicsapások előkészítése érdekében" - írja a közlemény.
A szolgálat szerint a férfit minden sikeresen elvégzett feladatért kifizették.
Magyarország területére 2023. július 21-én az ukrán-magyar határszakaszon 7906 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 7084 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 93 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
Három tisztviselő szerint az Egyesült Államok kedden új, 400 millió dolláros katonai segélycsomag bejelentését tervezi Ukrajnának. A csomag tüzérségből, légvédelmi rakétákból és földi járművekből áll majd – közölték.
Várhatóan így áll össze a csomag:
- Több Stryker páncélozott személyszállító
- Aknamentesítő berendezések
- Lőszerek a NASAMS rakétarendszerekhez
- Lőszerek a HIMARS rakétarendszerekhez
- Páncéltörő fegyverek (TOW, Javelin)
- Lőszerek a Patriot és a Stinger légvédelmi rendszerekhez
Ez lesz a 43. katonai segélycsomag, amelyet az Egyesült Államok jóváhagyott Ukrajna számára.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elbocsátotta Vadim Prisztajkót, aki 2020. júliusa óta volt Ukrajna londoni nagykövete. A döntés azután született, hogy a diplomata a múlt héten bírálta az ukrán elnököt a Sky News-on.
Egy környezetéből származó forrás szerint a nagykövet nem számított arra, hogy elbocsátják. „A döntésről reggel, az autóban értesült, amikor egy brit kisvárosba tartott a Zelenszkijről elnevezett utca megnyitására" – számolt be a Suspilne ukrán híroldal.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint a Wagner-csoport jelenleg nem harcol Ukrajnában. Jake Sullivan ezt az Aspen Biztonsági Fórumon jelentette ki, miután a héten megjelentek felvételek a csoport fehéroroszországi harcosairól.
A zsoldoscsoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin szerdán egy videóban beszélt arról, hogy emberei egyelőre nem vesznek részt az ukrajnai háborúban, de aggodalmak merültek fel, miután csapatai megkezdték a fehérorosz hadsereg kiképzését.
Az AFP jelentése szerint Bulgária mintegy 100 páncélozott csapatszállítót küld Ukrajnába az első nehézgépszállítmányban. "Ezek a berendezések már nem szükségesek Bulgáriának, ám komoly támogatást jelenthetnek Ukrajnának" - fogalmazott határozatában az ország parlamentje.
Az ország történelmileg és kulturálisan nagyon közel áll Moszkvához, és mélyen megosztott az Ukrajnába való segélyküldés kérdése. Szófia eddig csak egy katonai segélycsomagot küldött Kijevbe, amelyben többnyire védőfelszerelések voltak.
A Fekete-tenger térségéből gabonarakományt felvenni kívánó hajók száma egy hét alatt 35%-kal esett vissza, miután Oroszország kilépett a gabonaegyezményből. Eközben egyre nagyobb a bizonytalanság azzal kapcsolatban is, hogy a kereskedelmi forgalmat mennyiben érinti, hogy Oroszország továbbra is lövi az ukrajnai élelmiszeripari létesítményeket.
Az ukrán elnök elítélte az orosz tüzérségi támadást, amely szerinte megölt két gyereket és megrongált egy iskolát a donyecki régióban. Volodimir Zelenszkij azt mondta, hogy egy kulturális központ és lakóépületek is megsérültek a Druzsba falu elleni támadásban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő híd „háborút hoz, nem békét", ezért katonai célpont. A közúti hídon hétfőn történt robbanásokban két civil halt meg.
A Reuters jelentése szerint az ukrán elnök az amerikai aspeni biztonsági konferencián videókapcsolaton keresztül azt mondta: Ezen az útvonalon táplálják a háborút lőszerrel, és ezt naponta megteszik. És militarizálják a Krím-félszigetet. Számunkra ez érthető módon egy ellenséges létesítmény, amelyet a nemzetközi törvényeken és az összes vonatkozó normán kívül építettek.
Ukrajna üdvözölte az Oroszország által épített és 2018-ban üzembe helyezett híd elleni hétfői támadást, de a tisztviselők közvetlenül nem vállalták a felelősséget.
Az ukrán kabinet határozatot fogadott el a bürokratikus eljárások egyszerűsítéséről a drónlőszerek gyorsabb előállításához.
"A drónok és a hozzájuk tartozó lőszerek rendkívül fontosak a frontvonalon, csak így tudjuk kielégíteni a hadsereg szükségleteit és hozzásegíteni őket a győzelemhez" - jelentette ki Olekszandr Kamisin, a stratégiai iparért felelős miniszter. Egyszerűsödnek a lőszerek előállítására és értékelésére vonatkozó szabályok, beleértve a személyzeti követelményeket és a tárolási módszereket.
Az ukrán kabinet azt reméli, hogy a projekt révén a hazai gyártók bővíthetik fejlesztéseiket és gyártási kapacitásaikat.
Az orosz erők hét községet lőttek Szumi megyében pénteken – jelentette a Szumi megyei katonai hivatal a Telegramon. Nova Szloboda, Bilopillia, Krasznopillia, Eszman, Szeredina Buda, Velika Piszarivka és Salihine településeken összesen több mint 161 robbanást rögzítettek.
A tüzérség és aknavető alkalmazása mellett Oroszország irányítatlan légi rakétákkal és gránátvetőkkel vette célba a megyét. Áldozatokról vagy a polgári infrastruktúra sérüléséről nem érkezett jelentés.
Ideiglenesen leállították a forgalmat az orosz hatóságok a Krími hídon szombaton délelőtt.
A közlekedés leállításának okát nem ismertették.
A hídon hétfőn történt robbanásokban két civil halt meg, és a közúti átkelő egy részén le kellett állítani a forgalmat, amely azóta újraindult.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara július 22-én azt jelentette, hogy Oroszország a háború során 241 330 katonát veszített, az elmúlt 24 órában 640-en haltak vagy sebesültek meg.
Oroszország összesen 4410 harckocsit, 8097 páncélozott járművet, 4629 tüzérségi rendszert, 693 MLRS-t, 448 légvédelmi rendszert, 315 repülőgépet és 310 helikoptert vesztett - Ukrajna szerint. Oroszország hagyományosan nem közöl adatokat a veszteségeiről.
Tegnap este Odessza város lakóit már negyedik egymást követő éjszaka szólították fel, hogy vonuljanak a bombabunkerekbe, mivel az orosz erők hiperszonikus rakétákkal és drónokkal bombázták a várost, hogy elpusztítsák Odessza gabonaexportra szánt létesítményeit.
Az Unesco közölte:
Az előzetes felmérés során Odesszában a világörökség részeként számon tartott több múzeumban, köztük Régészeti Múzeumban, a Tengerészeti Múzeumban és az Irodalmi Múzeumban keletkeztek hatalmas károk. Az UNESCO és a helyi hatóságok mindegyiket az 1954-es hágai egyezmény megkülönböztető jelképével, a kék pajzzsal jelölték meg.
Az ukrán fegyveres erők kazettás bombákkal lőtték a Belgorod területen fekvő Zsuravlevka falut - számolt be a Shot nevű Telegram-csatorna július 22-én szombaton.
A csatorna beszélgetőpartnerei úgy sejtik, hogy az orosz falut már előző nap, július 21-én találat érte. Legalább három kazettás lövedékről van szó, míg a kaliberük egyelőre ismeretlen.
A támadás következtében senki sem sérült meg, és károk sem keletkeztek. Egyéb részleteket nem közöltek.
A dél-ukrajnai csapás következtében gabonaraktárak rongálódtak és semmisültek meg - számolt be a Telegram csatorna, forrásokra hivatkozva.
Július 22-én, szombaton éjszaka Ukrajna több régiójában légiriadót rendeltek el.
Oroszországnak van esélye arra, hogy megállítsa az ukrán fegyveres erők ellentámadását - ismerte el Stavros Atlamazoglu nyugalmazott NATO-tiszt a 19FortyFive számára írt cikkében.
"Június eleje óta az AFU nagyszabású ellentámadást indított Donbasszban és Dél-Ukrajnában. Válaszul az orosz erők erős és nagyszabású védekezést szerveztek, amely lelassította a nyugati fegyverekkel felszerelt ukrán dandárok előrenyomulását" - mondta.
Szerinte ha az oroszok százezres katonai egységeket mozgósítanak az ukrán hadsereg keleti ellentámadására, az megállítja Ukrajna előrenyomulását a kontaktvonalon.
Ukrajna ellentámadása nehezen halad, és sok katonát veszít. Így értékelte Kijev helyzetét Jake Sullivan, az amerikai elnök nemzetbiztonsági asszisztense.
Megjegyezte, hogy az amerikai kormányzat látja, milyen nehéz helyzetben vannak az ukrán katonák az offenzívát illetően. A politikus ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az USA figyelmeztette Ukrajnát, hogy az offenzíva nehéz lesz.
Az amerikai hatóságok többször kijelentették, hogy a nyugati országok által Ukrajnának küldött katonai segítségnek elegendőnek kell lennie a sikeres ellentámadáshoz. Ezt a nézetet különösen Anthony Blinken amerikai külügyminiszter fejtette ki. A Pentagon helyettes sajtótitkára, Sabrina Singh is egyetértett ezzel, és azt mondta, hogy Kijevnek még az ATACMS rakétarendszerek szállítása nélkül is minden szükséges eszközzel rendelkezik céljai teljesítéséhez.
Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke, Michael McCaul azonban éppen ellenkezőleg, azt mondta, hogy Ukrajnának nincs meg a szükséges katonai felszerelése az ellentámadás megnyeréséhez. Hangsúlyozta, hogy az ukrán fegyveres erőknek nagy hatótávolságú tüzérségi lövegekre, energiaforrásokra, logisztikai vonalakra és légi fedezetre van szükségük, amivel nem rendelkeznek.
A krími parlament elnöke, Vlagyimir Konsztantyinov kifejtette véleményét Ukrajna azon terveiről, hogy tengeri blokád alá vonja a félszigetet - közölte a RIA Novosztyi.
Az elnök kételkedett abban, hogy az ukrán fél "tényleg tudna valamit blokkolni", mivel sem flottával, sem légierejével, sem megfelelő bázishelyekkel nem rendelkezik erre a célra.
Ezért a tengeri blokádról szóló kijelentéseik tiszta blöff
– mondta Konsztantyinov.
Ugyanakkor Ukrajna terrorista csapást mérhetne a part menti polgári infrastruktúrára vagy polgári hajókra - ismerte el a politikus.
A kérdés a képességekről szól. Sajátjaik (flottájuk és légierejük – szerk.), ismétlem, gyakorlatilag nincsenek, de felhasználhatják a britek erőforrásait, felszíni drónokat indíthatnak, műholdas irányítást használhatnak. Ezt rendkívül komolyan kell vennünk és proaktívan kell dolgoznunk
- zárta Konsztantyinov.
Korábban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a krími hidat az ukrán fegyveres erők (AFU) célpontjának nevezte. Szerinte "minden olyan célpontot, amely a béke helyett háborút hoz, semlegesíteni kell".
Richard Kemp, a brit hadsereg ezredese a The Telegraph című napilapnak írt cikkében fejtette ki véleményét miszerint Ukrajna számára a frontális támadás az egyetlen lehetőség.
A katonatiszt szerint a nagy katonai létszámmal illetve a kiépített és nagy kiterjedésű határokkal megerősített orosz erők nem fognak visszavonulni. A helyzetet az orosz hadsereg tavalyi Herszon és Harkov térségében történt átcsoportosításaihoz hasonlította, amelyeket taktikai manővereknek nevezett, hogy "teret időre" cseréljenek.
Ez egyetlen lehetőséget hagyott Ukrajnának: frontális támadást indítani a jól védett állások ellen
- jelentette ki.
A katonatiszt felvetette azt a kérdést, hogy Ukrajna hónapokig vagy évekig támadásokat indíthat-e
a világ által valaha látott legkiterjedtebb katonai védelmi rendszerek közül néhány ellen.
Ráadásul a déli mezők miatt nehéz hirtelen ellentámadást indítani, a Kijevnek ígért F-16-osok pedig nem vehetik fel a versenyt az orosz gépekkel. Ezért az ukrán erőknek csak a frontális támadások maradnak.
Kemp hozzátette, hogy az ilyen stratégiát a katonai teoretikusok már az első világháború óta bírálják. "De a helyzetet tekintve Kijev nem engedheti meg magának, hogy filozofálgasson" - zárta gondolatait.
Korábban írtunk arról, hogy Ukrajna megkísérelte megtámadni a megszállt Krím-félsziget infrastruktúráját. Most a kormányzó, Szergej Akszjonov frissítést adott ki, miszerint egy lőszerraktárt támadtak meg ukrán drónok – írja a Sky News.
Áldozatok nem történtek, a Krasznogvardeszkij kerületben, a helyszíntől nem messze élő lakosokat evakuálták.
Újraindult a forgalom a Krím-félszigetet Oroszországgal összekötő Krími hídon szombaton, csaknem egyórányi útzár után.
Közép-európai idő szerint fél 10 körül került fel a Telegram-csatornára az a hatósági üzenet, miszerint ideiglenesen megtiltották a járművek mozgását a Krími hídon.
A hídon és az ellenőrzési zónában tartózkodókat nyugalomra intették, valamint arra, hogy kövessék a közlekedésbiztonsági személyzet utasításait.
A közlekedés leállításának okát nem ismertették.
Csaknem egy órával később feloldották az útzárat. A forgalom ideiglenes leállítása miatt a híd egyik oldalán 245, a másik oldalán 370 autó torlódott fel.
Az orosz védelmi minisztérium szerint szombaton a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja régióban, a front közelében tüzérségi támadásban meghalt a RIA orosz hírügynökség haditudósítója, három másik orosz újságíró pedig megsebesült.
Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy Ukrajna kazettás lőszerrel támadott a térségben.
Ukrán források szerint legalább nyolcan meghaltak és számosan megsebesültek orosz támadásokban szombatra virradóra szerte Ukrajnában, míg orosz források arról számoltak be, hogy az ukrán fegyveres erők többek között kazettás lőszerekkel lőttek egy Belgorod megyei falut.
Az ukrán légierő szombati beszámolója szerint az éjszaka 14 orosz drónt, köztük öt iráni gyártásút lelőttek a harcok dúlta délkeleti országrész fölött.
Orosz jelentés szerint az ukránok 21 tüzérségi lövedéket és 3 kazettás lőszert lőttek ki egy MLRS sorozatvetőből az oroszországi Belgorod megyei Zsuravlevka falura. Ezenkívül az ukránok bevetettek egy kamikaze drónt is - közölte Belgorod térség kormányzója. Vjacseszlav Gladkov szerint az ukrán támadásnak nem voltak áldozatai.
Ukrajna kazettás lőszereket kapott az Egyesült Államoktól ebben a hónapban, de Kijev ígéretet tett arra, hogy felhasználásukat az ukrajnai csatatérre korlátozza.
