Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 937. napjáról.
Csapást mért az orosz hadsereg ukrán hadiipari vállalatok működését biztosító energetikai létesítményekre, valamint fegyver-, lőszer- és hadianyagraktárokra - közölte kedden az orosz védelmi minisztérium. Az orosz hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyről számolt be előretörésről. A harkivi és a donyecki régióban húszban nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások számát, Kurszk megyéből pedig négy támadási, és öt - a határon át megkísérelt - betörési kísérlet meghiúsításáról adott számot. A "különleges hadművelet" övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 1950 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy négyszáz.
Az orosz támadás 4 elsősegélynyújtót sebesített meg Harkovban, miközben Ukrajna a mentők napját ünnepli. Az orosz erők irányított légibombákkal támadták Harkov városát szeptember 17-én, legalább hat embert megsebesítve - jelentették a helyi hatóságok.
Podoljak szerint a háború befejezésére vonatkozó ukrán tervek egyike sem irányoz elő tűzszünetet vagy területátadást.
(A konfliktus befagyasztása) nem vezet a háború befejezéséhez, hanem csak ahhoz, hogy Oroszország lehetőséget kapjon további erőforrások felhalmozására
- mondta Mihailo Podoljak, az elnöki hivatal tanácsadója szeptember 17-én.
Az ukrán rendfenntartók nyomozást indítottak, miután a Telegramra olyan fotók kerültek ki, amelyeken az látható, hogy az orosz fegyveres erők tagjai karddal leszúrnak egy fegyvertelen ukrán katonát - közölte kedden az ukrán főügyészség hivatalos honlapján. A közlemény szerint a Donyeck megyei ügyészség vezetésével indult vizsgálat a háborús törvények és szokások megsértésének gyanújával, amelyet szándékos emberöléssel párosítottak. A nyomozást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) munkatársai folytatják a donyecki és a luhanszki régiókban. Kedden tettek közzé az egyik Telegram-csatornán egy bejegyzést, amely szerint az orosz fegyveres erők tagjai kivégeztek egy ukrán katonát a Donyeck megyei Novohrogyivka városában. A közzétett képek azt mutatják, hogy az orosz megszállók "Kurszkért" feliratú kardot döftek bele az ukrán védelmi erők egyik katonájába. A képen a meggyilkolt katonának hiányzik a felszerelése, és a kezén - amelyet vélhetően megölése előtt összekötöztek - ragasztószalag látható.
Az orosz erők megtámadták az energiainfrastruktúrát Ukrajna északkeleti Szumi régiójában – közölték a helyi hatóságok. A légvédelem állítólag 16 drónt lőtt le. Egyes körzetekben áramszünet volt, és tartalék rendszereket kellett alkalmazni – közölték a hatóságok. A károk Konotop, Okhtyrka és Sumy város területén keletkeztek – közölték a tisztviselők a Telegramon. A vízi létesítményeket szükségáramra kellett kapcsolni.
Ukrajnának meg kell engedni, hogy korlátozás nélkül lőhessen ki nyugati rakétákat – mondta az észt elnök.
Alar Karis azt is mondta, hogy "minden vörös vonalat" át kell lépni. A békét csak ukrán feltételekkel lehet elérni – mondta a Kyiv Independentnek. Karis úr, akinek országa Oroszországgal határos, azt mondta:
Nagyon egyszerű helyzetben vagyunk: fel kell oldanunk a fegyverek használatára vonatkozó korlátozásokat, amelyeket Ukrajna a nyugati világtól kap, hogy célba tudjuk venni a drónokat ott, ahonnan indulnak [orosz területen]. Amikor ez megtörténik, a drónok soha nem érik el Ukrajnát, Lettországot vagy bármely más országot.
Az elmúlt nap folyamán az orosz támadásokban Ukrajna-szerte ketten meghaltak, köztük egy gyerek és kilencen megsérültek. Oroszország megtámadta a Szumi megye energiainfrastruktúráját is, megzavarva az áram- és vízellátást a régióban.
Az EU 40 milliárd euró (15 780 milliárd forint) hitel összegyűjtésére készül Ukrajnának – írja a Financial Times.
Németország több mint 110 millió dolláros téli segélyt ígér Ukrajnának. Oroszország ismét "téli háborút tervez azzal a céllal, hogy az ukrajnai emberek életét a lehető legszörnyűbbé tegye" - mondta Annalena Baerbock német külügyminiszter.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 16-án aláírta azt a rendeletet, amely az orosz fegyveres erők létszámát nagyjából 2,2 millióról 2 389 130 főre emeli.
Az ukrán légierő azt közölte, hogy az egyik éjszaka felbocsátott 51 orosz drónból 34-et lelőttek. Az orosz védelmi minisztérium ugyanakkor azt közölte, hogy rendszerei 16 ukrán drónt semmisítettek meg Brjanszk és Kurszk határvidéke felett. Tizenöten zuhant le Brjanszk felett, egy pedig Kurszk felett – közölte a minisztérium a Telegramon.
Kijev tagadta, hogy kapcsolatban áll a Donald Trump volt amerikai elnök elleni merényletkísérlettel vádolt férfival, miután kiderült, hogy a gyanúsított Ukrajna támogatója, és külföldi önkénteseket akart toborozni az ottani harcokra.
Az 58 éves Ryan Routh Ukrajna elkötelezett híve volt, járt is ott a háború kitörése után. A Kreml szerint kapcsolat van a merényletkísérlet és az Egyesült Államok Kijevnek nyújtott támogatása között, mondván, „a tűzzel való játéknak megvannak a következményei”.
Hétfőn megkezdődött a katonai kérdésekről szóló jogellenes információgyűjtés vádjával Oroszországban letartóztatott francia állampolgár tárgyalása, de egy hónapra elnapolták a tárgyalást.
Laurent Vinatier, akit júniusban Moszkvában tartóztattak le, korábban bűnösnek vallotta magát, és elfogadta a bizonyítékok részletes vizsgálata nélküli gyorsított eljárást. Vinatier a Humanitárius Párbeszéd Központ nevű svájci civil szervezet tanácsadója. Ha elítélik, akár öt év börtönt is kaphat.
Ukrajna felvette egy ellentmondásos háborús dokumentumfilm rendezőjét a nemzetbiztonsági feketelistára, mondván, hogy „orosz propagandát” terjeszt Moszkva inváziójáról. A Russians at War című filmet Anasztazija Trofimova orosz-kanadai filmrendező rendezte, és az ukrajnai fronton harcoló csapatokkal készült interjúkat közöl. A hónap eleji velencei debütálása óta vitákat váltott ki, és egyesek úgy ítélték meg a filmet, mint Moszkva inváziójának kifehérítését és igazolását.
A finn kormány örül annak, hogy Svédország vezeti a NATO szárazföldi erőinek felállítását Finnországban a szomszédos Oroszország elleni védelem fokozása érdekében – közölte a két skandináv ország.
Moszkva 2022-es ukrajnai háborúja történelmi politikai fordulatot idézett elő a korábban katonailag el nem kötelezett Finnországban és Svédországban, amelyek 2023-ban, illetve 2024-ben csatlakoztak a NATO-hoz.
Jens Stoltenberg, a NATO leköszönő vezetője kijelentette, hogy üdvözli a tárgyalásokat arról, hogy Ukrajna nagy hatótávolságú rakétákat alkalmazna orosz területeken belüli csapásra, de a kérdésben minden döntést az egyes szövetségeseknek kell meghozniuk. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta könyörgött szövetségeseinek, hogy engedjék Ukrajnának nyugati rakétákat, köztük nagy hatótávolságú amerikai ATACMS és brit Storm Shadows rakétákat mélyen Oroszország területére lőni, hogy korlátozzák a támadó repülőgépek indíthatóságát.
Keir Starmer brit miniszterelnök és Joe Biden amerikai elnök pénteken Washingtonban tárgyalt arról, hogy engedélyezi-e Kijevnek a nagy hatótávolságú rakéták bevetését oroszországi célpontok ellen, de nyilvánosan nem jelentették be a döntést.
Ukrajna közölte, hogy felkérte az ENSZ-t és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottságát (ICRC), hogy ellenőrizze a helyzetet az általa elfoglalt kurszki területen.
„Utasítottam az ukrán külügyminisztériumot, hogy hivatalosan hívja meg az ENSZ-t és az ICRC-t, hogy csatlakozzanak a kurszki régióban folyó humanitárius erőfeszítésekhez” – mondta Andrij Szibiga külügyminiszter a közösségi médiában. Az ENSZ közölte, hogy készen áll a kurszki régió helyzetének felmérésére és ellenőrzésére, de csak Moszkva áldásával.
Oroszország hétfőn elrendelte további, az ukrán határhoz közeli települések kiürítését a Kurszk régióban. A kiürítések oka nem világos, de napokkal azután történt, hogy Moszkva megindította ellentámadását. A hatóságok úgy döntöttek, hogy elrendelik a „Rilszkij és Komutovszkij körzetekben található települések kötelező evakuálását, amelyek az ukrajnai határtól 15 kilométeres körzetben vannak” – mondta Alekszej Szmirnov, a kurszki régió kormányzója a Telegramon. Ezen a körön belül több tucat falu és város található.
Volodimir Zelenszkij beszámolt arról, hogy az ukrán hírszerző szolgálatok mélyreható jelentést készítettek az orosz hadsereg soraiban uralkodó hangulatról, az orosz területen kialakult helyzetről és az orosz lakosságon belüli közérzetről.
"Számunkra fontos, hogy az oroszországi háború megítélése romlik, csakúgy, mint a közvélekedés Putyin politikájának eredményeiről" - fogalmazott Zelenszkij.
"Folyamatosan azon dolgozunk, hogy Ukrajna elegendő kapacitással és erőforrásokkal rendelkezzen a drónok gyártásához és szállításához. A változó globális körülményektől függetlenül az ukrán harcosoknak mindent meg kell kapniuk, ami a sikeres védekező és aktív katonai műveletekhez szükséges. A drónok biztosítása nem pusztán taktikai kérdés, hanem stratégiai prioritás. Köszönetet mondok mindenkinek, aki részt vett ebben az erőfeszítésben, különösen azoknak, akik segítik csapatainkat az új drón hadműveleti taktikák elsajátításában" - mondta napi videójában az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő már nem Béketervről vagy Békeképletről beszél, mint tette azt eddig, hanem egyenesen Győzelmi Tervről, amit saját bejelentése szerint a jövő héten tár a partnerországok elé. Az elnök szerint ez a terv egyértelműen igazságos békét szolgáltatna Ukrajnának, elérése pedig nem lehetetlen.
Magyarország területére 2024. szeptember 16-án az ukrán-magyar határszakaszon 5239 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4896 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 30 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.
