A fehérorosz elnök parlamenti beszédében azt hangoztatva, hogy országában, ahol vasárnap parlamenti választásokat tartanak, "nem ismétlődik meg a jugoszláv forgatókönyv".
A parlamentben csütörtökön mondott másfél órás beszédébenAlekszandr Lukasenko közölte, hogy a fehérorosz biztonsági erők "csírájában elfojtanak minden olyan megmozdulást, amely a jugoszláviaihoz hasonló nagyszabású ellenzéki felkelésbe torkollhatna".
"A jugoszláv forgatókönyv, amelyben az ellenzék reménykedik, nem fog megismétlődni Fehéroroszországban" - idézte a Reuters a belorusz elnököt, akit - Szlobodan Milosevics volt jugoszláv vezetőhöz hasonlóan - szintén tekintélyelvű politikusnak tartanak.
A volt szovjetköztársaságban első ízben tartanak választást azóta, hogy Lukasenko feloszlatta a parlamentet egy 1996-os népszavazás alapján, és hozzá hű képviselőházat "hozott össze". A Nyugat nem ismeri el az említett népszavazást, amelyet egyébként a fehérorosz elnök arra is felhasznált, hogy kiterjessze jogkörét és meghosszabbítsa mandátumát.
A nacionalista és liberális ellenzék, amely kisebb tömegeket tudott mozgósítani tüntetésekre az elmúlt két hétben, megtagadja a részvételt a szavazásban, azzal az indoklással, hogy a megválasztandó parlamentnek amúgy sem lesz tényleges hatalma.
Az ellenzék azt ígéri, hogy nem vesz tudomást a szombati belvárosi tüntetésekre vonatkozó tilalomról, és a kormányzati épületekhez vonul Minszk főutcáján. A múltban némely hasonló tüntetés a rendőrséggel való összecsapásba torkollott.
Beszédében Lukasenko kijelentette: meg fogja akadályozni, hogy kisebb megmozdulások hólabdából esetleg lavinává váljanak. "A destabilizáció kicsiben kezdődik. Nem engedhetem meg, hogy szétverjék az országot. Utasítottam a rendfenntartó erőket, hogy akadályozzanak meg bármilyen törvénytelen cselekményt" - mondta.
A fehérorosz elnök elutasította, hogy bármiféle párbeszédet folytasson az ellenzéki vezetőkkel, és megígérte, hogy a fehéroroszok sem fognak rosszabbul élni, mint a többi szovjet utódállam polgárai. "Mindent megteszek azért, hogy országunk megbízható és jelentékeny alkotóeleme legyen Európának" - hangoztatta.
A hosszú ideje fennálló gazdasági nehézségek talán lecsíptek valamelyest Lukasenko népszerűségéből, de vidéken továbbra is ő a korlátlan úr - írta a Reuters. A felmérések szerint a szavazók figyelmen kívül fogják hagyni az ellenzéki bojkottfelhívást, és elég nagy számban mennek el szavazni ahhoz, hogy a részvétel elérje az érvényességhez szükséges 50 százalékot.
Nyugat-Európa és az Egyesült Államok az ominózus népszavazás óta kerüli Lukasenkót, és azzal vádolja őt, hogy elnyomja a máskéntgondolkodókat, börtönbe zárt, száműzetésbe kényszerített, illetve egyszerűen eltüntetett több ellenzéki politikust.
Az elnök személyéről nem szavaznak a hét végi választáson, de Lukasenko aktívan járja az országot, tekintettel a jövő évben esedékes elnökválasztásra.
Az államfő 1994-ben került hatalomra az életszínvonal zuhanása miatt érzett tömeges elégedetlenség nyomán, azt ígérve, hogy új, posztszovjet unióra törekszik a szomszédos Oroszországgal.
Az amerikai külügyminisztérium már jelezte, hogy Washington nem fogja elismerni a vasárnapi szavazás eredményét. Az Európai Parlament, az Európa Tanács és az EBESZ kis létszámú szakértői missziót küldenek Minszkbe, de mindhárom testület, illetve szervezet előre közölte: ez nem jelenti a választás demokratikus jellegének elismerését.
(MTI)
Korábban:
(2000.10.03.)