Az USA bombákat szórt Dél-Irakra

Amerikai és brit harci gépek egy dél-iraki légvédelmi állást bombáztak szombaton. Vasárnap a fegyverzetellenőrök megkezdték utolsó tárgyalásaikat Bagdadban. Brit lapértesülések szerint az USA a jövő hét végén 48 órát Szaddám Huszeinnek, hogy lemondjon. Az ENSZ főtitkára szerint elfogadhatatlan lenne, ha ENSZ jóváhagyása nélkül kezdődne a háború. Belgium, Franciország és Németország megvétózza, hogy a NATO készülődni kezdjen Irak ellen.

Amerikai harci repülőgép - egyre több érkezik Irak közelébe

A háború megkezdéséről egyre határozottabb az amerikaiak álláspontja. Condeleeza Rice, Bush nemzetbiztonsági tanácsadója egy ausztrál tévétársaságnak nyilatkozva kijelentette, az Egyesült Államok az ENSZ jóváhagyása nélkül is megtámadja Irakot. Amerikai kormányközeli forrásokra hivatkozva több lap is megjelentette a hétvégén, hogy február végén, március elején biztosan megkezdődik a háború. A BBC beszámolja szerint Kofi Annan ENSZ-főtitkár nem fogadja el az amerikai fenyegetést. "Ez nem egy ország, hanem az egész nemzetközi közösség ügye" - jelentette ki szombaton. Annan szerint csak ENSZ-felhatalmazással, a fegyverzetellenőrök egyértelmű bizonyítékai esetén törhet ki a háború. Ezzel szemben Condeleeza Rice azzal érvelt, hogy Amerikának az egész világ nevében kell lépnie, mert szerinte az Irak által támogatott nemzetközi terrorizmus nem csak az USA-ra jelent veszélyt.

A brit The Sunday Telegraph című lap értesülései szerint a háború kitörése előtt Husszein egy nagyon kemény ultimátumot fog kapni az USA-tól, és fő szövetségesétől, Nagy-Britanniától. E forgatókönyv szerint a fegyverzetellenőrök jelentése után mindössze 48 órát adnának Szaddám Huszeinnek, hogy önként távozzon. Ha két nap alatt nem mond le a hatalomról, akkor ez háborús ok lesz. Az értesülések szerint ettől a tervtől csak akkor térnének el, ha az ellenőrök egyértelműen bebizonyítanák, hogy Irak semmilyen veszélyes fegyverrel sem rendelkezik, és minden adatot készségesen megoszt az ENSZ-szel.

A német és francia politikusok közösen ellenzik a háborút

Miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy az USA és Nagy-Britannia végleges döntést hozott a háború megkezdéséről, a világ számos vezetője kampányt indított a békéért. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójoggal rendelkező franciák várhatóan a háború ellen fognak szavazni, ami azt jelenti, hogy nem számíthat az USA ENSZ felhatalmazásra. Több állam előre jelezte, hogy ENSZ-felhatalmazás nélkül a nemzetközi jog megsértésének tekintik majd a háborút. Különösen az arab államok miatt lenne fontos az USA-nak az ENSZ támogatása. De a Biztonsági Tanácsban ideiglenes tagnak számító Németország is a háború ellen fog voksolni. Joschka Fischer német külügyminiszter a hétvégén arról beszélt, hogy hiába szövetségesei az USA-nak, a háborút lelkiismereti okok miatt sem támogathatja: "Nem állhatok ki a nyilvánosság elé, hogy ezek és ezek a háború indokai, ha magam sem hiszek ezekben az érvekben."

Az USA a NATO-ra sem számíthat a háborúban. Úgy tűnik, hogy még azt sem sikerülhet elfogadtatnia a szövetséggel, hogy közösen készüljenek fel Törökország megvédésére a háborús készülődés jegyében. Törökország felfegyverzését nem csak a franciák és a németek nem támogatják, hanem a belgák is meg fogják vétózni.

Oroszország és Kína álláspontja továbbra is kétséges egy ENSZ felhatalmazást illetően. Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét a fegyverzetellenőrökkel való szorosabb együttműködésre szólította fel Bagdadot. Putyin vasárnap európai körútra utazik, és az USA-val szemben álló Franciaországba és Németországba látogat. Egyelőre nem lehet tudni, hogy egyeztetni megy egy nemzetközi Amerika-ellenes koalícióról, vagy éppen Washington érdekében fog lobbizni a pacifizmust hirdető kormányfőknél.

Gerhard Schröder német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap Berlinben kiállt az Irak-válság békés megoldása mellett. - Békés leszerelést akarunk Irakban, ha vannak az országban tömegpusztító fegyverek - közölte Schröder. Putyin a vasárnap esti közös sajtóértekezleten hozzátette: Oroszországnak is meggyőződése, hogy állhatatosan a békés megoldásra kell törekedni. - Jelenleg nem látjuk okát az erőszakos megoldásnak.

Schröder hangsúlyozta, hogy a Bagdadra kifejtendő nyomás mellett az ellenőrző-szankciós rendszernek tovább kell működnie Irakban, s ha kell, meg is kell azt erősíteni. Az ellenőrző-szankciós rendszer megerősítése mellett az orosz elnök is kiállt közvetve. Az orosz elnök ugyanakkor az Egyesült Államokkal való együttműködés fontosságát is hangsúlyozta, orosz részről alaposan tanulmányozzák Colin Powell amerikai külügyminiszternek az ENSZ BT-ben február 5-én elhangzott, Irakkal kapcsolatos bizonyítékfeltáró előadását. Putyin szerint nincs értelme az Amerika-ellenes hangulatkeltésnek.

II. János Pál pápa vasárnap az iraki háború elkerüléséért imádkozott a Szent Péter téren, kérve a hívőket, hogy forduljanak az Úrhoz a béke érdekében. Roger Etchegaray kúriai bíboros pedig Bagdadba utazik, hogy a pápa nevében kérje Husszeint, tegyen meg mindent a békés rendezésért.

A háborút egyértelműen támogató Izrael egy brit lap szerint arra készül, hogy ha kitör a háború, akkor elfogják és Szudánba száműzik Arafatat, a palesztinok vezetőjét. Izrael állítólag azért akar gyorsan cselekedni, mert a háború alatt az USA elvárja majd, hogy Izrael minél kompromisszumkészebb legyen az arabokkal, enyhítve ezzel a térség közvéleményének haragját. Izrael ezt elvben elfogadta, de a terroristák támogatásával vádolt Arafat helyett inkább más palesztin vezetéssel lenne békülékenyebb. Állítólag a közeljövőben az izraeli titkosszolgálat nyilvánosságra hozza bizonyítékát arról, hogy Arafat támogatta az öngyilkos merényleteket.