Az angol nyelv ráver a franciára az EU-ban

Egyre inkább előtérbe kerül az angol nyelv a francia rovására az Európai Unió belső életében. Az angol előretörés elsősorban az 1995-ben csatlakozott országoknak - Ausztria, Svédország és Finnország - köszönhető, de a most csatlakozásra váró államokban is többnyire az angolt beszélik többen. Egyesek szerint az angol dominánssá válása magát az EU-t is veszélyezteti, mivel ezzel egyetlen gondolkodási séma jut uralomra.

A három, 1995-ben csatlakozott ország tisztségviselői sokkal szívesebben beszélnek angolul, mint franciául, s általában sokkal jobban is bírják Shakespeare nyelvét, mint Moliere-ét. A helyzet odáig fajult, hogy az elmúlt hónapokban immár mindhárom fontos brüsszeli EU-központ (a bizottság, az Európai Parlament és a Miniszteri Tanács) szóvivője brit volt, s bár most márciusban a bizottsági szóvivőt egy finn váltja majd fel, sajnos, a finn sem beszél jobban franciául, mint elődje - írja a The Economist című londoni hetilap legutóbbi számában.

Persze az a tény, hogy a legfontosabb EU-intézmények mind-mind franciául beszélő városokban (Brüsszel, Luxemburg, Strasbourg) találhatók, garantálja, hogy az EU székházainak folyosóin továbbra is gyakran felhangzanak majd a francia szavak. Ám az angol előretörése megállíthatatlan: jövőre 10 tagállammal bővül a szervezet, s ennek kapcsán az EU-bizottság 3000 új alkalmazott felvételével számol. A becslések szerint 60 százalékuk angolul beszél majd, s csak 20 százalék használja a franciát.