Ügynökök, atom, lépfene: az iraki ellenzék félelmei

"Fejszével a fejben nem nagyon tudunk mit csinálni" - foglalta össze az iraki ellenzék helyzetét a mozgalom magyarországi vezetője, Dzsibrail Besszám. Az iraki ellenzék megosztott, a londoni központban azonban erősebb az amerikaiak támogatta jobboldal. Besszám szerint Szaddám Huszein ügynökei Magyarországon is működnek. A diktátor elleni nemzetközi háborút ellenzi, mert csak halált hozna megoldás helyett Irak népének. Ugyanakkor egyáltalán nem tartja túlzónak a Szaddám Huszein rémtetteiről szóló nyugati beszámolókat.

Dzsibrail Besszám attól fél, hogy kegyetlen vérengzéshez vezethet az iraki háború. "Vegyi és biológiai fegyverek néznek majd farkasszemet atomfegyverekkel. Ez csak szörnyű vérengzéshez vezethet, a háború füstje Európáig fog érni. A két fegyvernem között pedig ott lesz a tehetetlen lakosság." Besszám szerint Szaddám Huszein nem lesz kíméletes saját népéhez sem, az olajkutakat éppúgy fel fogja gyújtani, mint tette az Öböl-háború idején. Szerinte erre a fanatikus ellenállásra utal, hogy azt nyilatkozta egy amerikai tévének adott interjújában, hogy "itt fogunk meghalni".

Dzsibrail Besszám arra számít, hogy Bagdadig most is olyan gyorsan eljutnak az amerikaiak, mint 1991-ben. Az iraki ellenzék információi szerint néhány napja, amikor amerikai katonák gyakorlatoztak a kuvaiti-iraki határon, iraki katonák közelben állomásozó csoportja kitűzte a fehér zászlót. Azt hitték, megkezdődött a támadás. Állítólag az amerikaiak szóltak, várjanak még egy kicsit a megadással.

1991-ben is Bagdad előtt sorra megadták magukat az iraki csapatok, illetve néhány összecsapást leszámítva visszavonult a fősereg. Most még nehezebb lenne a déli megyéket megvédeni, mert a repülési tilalom alá eső zóna katonai bázisait 12 éve szisztematikusan bombázzák amerikai és brit gépek. Bagdad előtt viszont kettős védelmi rendszert építettek ki, és Huszein az iraki ellenzék, de az amerikai titkosszolgálat kiszivárogtatott információi szerint is arra készül, hogy utcai harcra kényszerítse az amerikaiakat.

Az iraki ellenzék szerint azért most jött el az idő az amerikai támadásra, mert Washingtonnak új közel-keleti terve van. Részben a terrorizmussal fenyegető fokozódó iszlám fanatizmus miatt, részben pedig Izrael fenyegetettsége miatt. Szaddám Huszein bukásával mindkét veszélyforrás csökkenne. Ugyanakkor az iraki ellenzék egy része attól is tart, hogy az amerikaiaknak az olaj is kell. Kuvait felszabadítása után az amerikai társaságok olyan jogokat szereztek, melynek értelmében a piaci árnál alacsonyabban juthatnak olajhoz. "A globalizáció időszakában a klasszikus gyarmatosítási módszerek megváltoztak, de ha Amerika 18 dollárért jut egy hordó kuvaiti olajhoz, az a modern gyarmatosítást jelenti. A piaci ár évek óta 20 dollár fölött van."

Két hónappal ezelőtt a legfontosabb emigráns ellenzéki mozgalom, a Hazafias Kongresszus nagy konferenciát tartott Londonban. Előtte az USA-tól komoly segítséget kapott a szervezet: jól felszerelték irodáikat, és segítik kiadványaik megjelentetését is. A kongresszus előtt az amerikaiak világossá tették álláspontjukat: vagy támogatják az ellenzékiek a háborús tervet, vagy nem vonják be a szervezetet a Szaddám Huszein utáni politikai rendezésbe. "Nyíltan megmondták, ha a konferencia ellenzi a háborút, akkor Tommy Franks tábornok, az Öbölben állomásozó amerikai hadsereg parancsnoka veszi át az ország vezetését, hat hónap és négy év közti, meghatározatlan időszakra." Az ellenzék baloldala, amit az [origo]-nak is nyilatkozó Dzsibrail Besszám is képvisel, ezt nem fogadják el.

A baloldali, szervezetileg egyébként nem elkülönült ellenzékieket a Hazafias Kongresszus konferenciára nem hívták meg, igaz, nem is tiltották ki őket, és informálisan mindenki tudott a megbeszélésről. Azonban nem is ment el a baloldal, tiltakozva az amerikai megszállás terve ellen. "A megszállás ténye kizárja a liberális demokrácia kialakítását" - véli Besszám.

Arra azonban nem tudott receptet, hogy akkor Irakban mi a teendő. A belülről kezdeményezett változást ő is elképzelhetetlennek tartja, az ellenzéket kivéreztették és elkergették az elmúlt évtizedekben. A legjobb megoldás az lenne szerinte, ha az ENSZ-nek sikerülne elérnie Szaddám Huszein távozását és nemzetközi bíróság elé állítását. Az amerikai segítséget sem utasítanák el ebben, ha az nem járna fegyveres megszállással. Ez azonban nem tűnik kivitelezhető tervnek. "A belső puccs és Szaddám lemondása is messze van a valóságtól, sajnos." Épp ezért a Magyarországon működő Iraki Diákok Egyesülete, mely szintén az ellenzék baloldalához tartozik, nem tart annyira az amerikai támadástól, és bíznak a háború utáni rendezés sikerében.