Ügynökök, atom, lépfene: az iraki ellenzék félelmei

"Fejszével a fejben nem nagyon tudunk mit csinálni" - foglalta össze az iraki ellenzék helyzetét a mozgalom magyarországi vezetője, Dzsibrail Besszám. Az iraki ellenzék megosztott, a londoni központban azonban erősebb az amerikaiak támogatta jobboldal. Besszám szerint Szaddám Huszein ügynökei Magyarországon is működnek. A diktátor elleni nemzetközi háborút ellenzi, mert csak halált hozna megoldás helyett Irak népének. Ugyanakkor egyáltalán nem tartja túlzónak a Szaddám Huszein rémtetteiről szóló nyugati beszámolókat.

Az iraki ellenzék szerint Törökország valójában nem pénzt akar kicsikarni a háborús együttműködésért cserébe. Ugyan hetek óta szó van arról, hogy Törökország hány milliárd dollárért vállalná, hogy területéről támadjanak az amerikaiak Irakra, az iraki ellenzék szerint a törökök valójában földet akarnak. Már az első háborúban is szerették volna megszerezni az északi területek feletti ellenőrzést, ami a törökországi kurd szeparatisták hátországának számít. Ugyanakkor az évszázados oszmán uralom történelmi jogalapot nyújt az ankarai vezetésnek a területszerzésre.

Hasonló módon az északi vidéket akarják kiszakítani Irakból a kurdok. A legnagyobb lélekszámú iraki kisebbségnek az első világháború után a nagyhatalmak saját államot ígértek, de ezt azóta sem kaphatták meg. A kurdok hajlandóak fegyverrel is támogatni Amerikát, de ha a törökök bevonulnak, akkor fegyvert fognak Amerika szövetségese ellen.

A történelmi okok nem csak a törököket motiválják területszerzésre a térségben. Az irak-iráni háború is hasonló okokból tört ki, és Szaddám szintén történelmi jogon követelte az egykor Irakhoz tartozó Kuvaitot. Ugyanezen az alapon akarhat Jordánia területet: az első világháború után ugyanis a nyugati nagyhatalmak mindkét újonnan alapított állam élére ugyanazt a családot, a Hasemiták két ágát ültették. Míg az iraki Hasemiták elvesztették hatalmukat, a család jordániai ága most is uralkodik. Szaúd-Arábia szintén akar a déli részekből az iraki ellenzék információi szerint. Irán szintén szívesen bevonulna, a síita kisebbség védelmében.

Ezért az iraki ellenzék szerint nemcsak a Biztonsági Tanács tagjai között vannak kemény diplomáciai huzavonák, hanem a térség államai az USA-val együtt Irak térképe fölött is vitatkoznak.

Magyari Péter