Kovács: most már a mi kezünkben a döntés

A külügyminiszter az Európai Parlament támogató szavazata után különösen fontosnak tartotta, hogy minél többen menjenek el szombaton a népszavazásra, mert most dől el, hogy tudunk-e élni a lehetőséggel.

A bővítésről az Európai Parlamentben szerdán tartott szavazások eredménye nagyon pozitív, jobb annál, mint amire számítani lehetett - jelentette ki az MTI-nek Magyarország brüsszeli EU-képviseletének a vezetője.

Juhász Endre, aki a csatlakozásra készülő többi ország vezető diplomatáival együtt a helyszínen kísérte figyelemmel a vitát, megállapította, hogy a számszerű eredményeket tekintve Magyarország egyfajta élcsoportba tartozik.

A jövő évi csatlakozásra készülő országok közül Lettország, Magyarország és Szlovénia kapta a legtöbb támogató szavazatot - egyaránt 522-t -, s csak az ellenszavazatok, illetve a tartózkodások számában van közöttük különbség, de ez is elhanyagolható. A nagykövet szerint feltűnőbb volt a Csehország ellen leadott szavazatok, illetve a tartózkodások viszonylag nagy száma. A tíz ország közül Csehország kapta a legkevesebb szavazatot (az 565 leadottból 489-et), illetve a legtöbb (39) ellenszavazatot, s a tartózkodók száma is itt volt a legmagasabb (37). Ennél valamivel jobban, de az átlagosnál gyengébben alakult Lengyelország támogatottsága: a leadott 565 szavazatból 509 volt támogató, 25-en szavaztak nemmel, és 31-en tartózkodtak.

A többi ország esetében nem figyelhető meg konkrétan velük összefüggésbe hozható tendencia az eredményekben; nem voltak sajátos ellenszavazatok vagy tartózkodások, az eredmények kissé véletlenszerűen alakultak. Esetükben az ellenszavazatok inkább általában az integrációval szembeni ellenséges álláspontot tükrözték. Ismert, hogy az Európai Parlamentben vannak kifejezetten nacionalista csoportok vagy például olyanok is, akik antiszociálisnak tartják az unió jelenlegi berendezkedését - mondta a Juhász Endre.

Egyetértett azzal, hogy a vita és a szavazás nem hozott meglepetéseket - a valódi politikai viták már korábban lezajlottak -, ezzel együtt történelmi lépésnek nevezte a parlament állásfoglalását. Az Európai Parlament és a miniszterek tanácsa között a szerdai szavazás szempontjából gyakorlatilag az utolsó pillanatokban zárult le a csatlakozási szerződés költségvetési rendelkezései körül támadt vita, amely miatt korábban a csatlakozási menetrend csúszásának a veszélye is felmerült. A kedden született kompromisszumos megállapodásban a tanács hozzájárult ahhoz, hogy a csatlakozások utáni első évekre 535 (1999-es árakon 480) millió euróval növelik a közösségi költségvetésnek a belső politikákra szánt összegét.

Ez a többlet a jövőre csatlakozó tíz országnak jut, a megállapodás pedig Juhász Endre szerint gyakorlatilag a parlament költségvetési mozgásterének bővítését jelenti. Mivel a keret csak a belső politikákra vonatkozik, nem használható fel például a közös mezőgazdasági vagy a strukturális, illetve kohéziós politikákkal kapcsolatos célokra. Többek között oktatással, kultúrával, vagy kutatással összefüggő programok finanszírozhatók majd belőle, de hogy konkrétan melyek, az csak később, az éves költségvetési vitákban fog eldőlni - mondta a nagykövet. Megjegyezte, hogy a megállapodásban szereplő összeg a bővítésre fordított teljes keretnek csak körülbelül az egy százaléka ugyan, a belső politikákban azonban nem elhanyagolható, mert az ezen a jogcímen felhasználható keret 15-20 százalékos emelését jelenti.

A tagjelöltek szempontjából kedvezően zárult intézményközi vita egyik tanulsága szerinte az, hogy a parlament nagyon következetesen ragaszkodik a költségvetéssel kapcsolatos jogosítványaihoz. Mivel úgy vélte, hogy ezeket a tanács ezúttal megsértette, elsősorban e sérelem orvoslására törekedett, s ebből a szempontból a konkrét összeg kevésbé fontos - állapította meg a Juhász Endre.