A potyautas-effektust és a Magyarországon szokásos választási aktivitást is említik politológusok a szombati EU-népszavazás 45,62 százalékos részvételi arányát értékelve. Török Gábor az MTI-nek elmondta, az emberek többsége egyetért a belépéssel, fontosnak tartja a referendum sikerét, ám valószínűleg sokan vélték úgy, hogy a népszavazás az ő voksuk nélkül is eredményesen zárul. Tapasztalatai szerint a polgárok jelentős része nem érezte a két álláspont képviselői közötti igazi versenyt, a választási részvétel tétjét. Mint mondta, a részvételi arány pontos magyarázatához mélyreható, empirikus kutatásokra van szükség; ennek fontos eleme annak kiderítése, hogy a részvételét korábban ígérő, de távolmaradó 15-20 százalék miért nem járult az urnákhoz. Török Gábor emlékeztetett: a 2002-es parlamenti választásoktól eltekintve 45 és 60 százalék közötti volt a voksukat leadók aránya a szavazásokon.
Ehhez hasonlóan látja a történteket Lakner Zoltán, jelezve: Magyarországon nemcsak nyugat-európai, de régiós összehasonlításban is alacsony a választási aktivitás, így a szombati arány "magunkhoz képest normális". Véleménye szerint foglalkozni kellene a magyarországi választási részvételi hajlandósággal; felvetette, "esetleg a pártok nem úgy és nem arról vitatkoznak, ami az embereket érdekli". Lakner Zoltán az MTI-nek kijelentette, a részvételi arány biztosan nem az ügynek szólt, hiszen az már korábban kiderült, hogy a csatlakozás foglalkoztatja az embereket, ugyanakkor az érdeklődők nem kaptak olyan és annyi információt, amennyire igényük lett volna. Szerinte kialakult egy színvonaltalan politikai vita, amely most azzal folytatódik, hogy ki a felelős a részvételi arányért, illetve ki akarja jobban a csatlakozást.