Frappáns tervek és kételyek az EU olasz elnökségére

Az európai gazdaság felélénkítését, a határok megerősítését és a bevándorlás szigorúbb ellenőrzését, valamint Európa markánsabb, egységesebb külpolitikai szerepvállalásának biztosítását nevezte a júliusban kezdődő olasz elnökség legfontosabb prioritásainak szerdán Olaszország uniós nagykövete. Umberto Vattani megerősítette, hogy országa mindenképpen szeretné az év végéig lezárni az uniós alkotmányt végső formába öntő kormányközi konferenciát, hogy az alaptörvényt még a 2004-es júniusi európai parlamenti választások előtt alá lehessen írni

A kormányközi konferencia levezénylése mellett a nagykövet az európai gazdaság felélénkítését nevezte országa legfontosabb feladatának. Mint emlékezetes, Olaszország június elején azt javasolta, hogy masszív - 50-70 milliárd eurós - infrastrukturális és kutatási-fejlesztési beruházásokkal adjanak lendületet a döcögő gazdaságnak. Vattani szerint az infrastruktúra fejlesztése a bővítés miatt is fontos, hiszen az új tagállamok fejlettsége e tekintetben igencsak elmarad Nyugat-Európáétól. A terv beruházási oldalának lényege, hogy nem közvetlenül a tagállamok költségvetéséből, hanem az Európai Befektetési Bank (EIB) által finanszírozódna, így tiszteletben tartva az állami költségvetési kiadásoknak szűkös korlátokat szabó európai szabályozást, a stabilitási és növekedési paktumot. A nagykövet hangsúlyozta, hogy az EIB-pénzek mellett magánbefektetésekre is számít.

Az olasz elképzelést - amiről még nem ismertek konkrét, pontos részletek - támogatásáról biztosította Pedro Solbes uniós gazdasági biztos is, amennyiben a stabilitási paktumban foglaltak nem sérülnek, vagyis az állami költségvetések hiánya nem növekszik. Az Európa többi részétől földrajzi sajátosságai miatt csaknem elzárt Olaszországnak egyébként különös érdekei fűződnek az infrastrukturális befektetésekhez, elsősorban az úthálózat, a teherszállítás fejlesztéséhez. Ráadásul Róma maga is komoly költségvetési nehézségekkel küzd. Vattani azt mondta, hogy a július közepi ECOFIN-ülésen (ahol az uniós pénzügyminiszterek találkoznak) már konkrétumokkal fog előállni, és reméli, hogy az év végére teljes megállapodás születhet. Megfigyelők szerint egyébként az új impulzusra szükség is van: az 1994-ben azonosított 14 nagyívű közlekedésfejlesztési projektből mindeddig csak három valósult meg.

A nagykövet utalt arra, hogy a reformoknak része kellene legyen a közös mezőgazdasági politika és az európai nyugdíjrendszerek átalakítása, valamint az alternatív üzemanyagok, elsősorban a hidrogén, kutatása is.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel