A közös európai külpolitikáról szólva az olasz nagykövet azt mondta, a közeljövő feladata annak felmérése, hogy hogyan tud majd az Európai Unió 25 taggal markáns és egységes politikát folytatni a globális színtéren. Vattani a háború utáni iraki rendezést, az izraeli-palesztin válság megoldását, a tömegpusztító fegyverek elterjedésével szembeni határozott fellépést és az új szomszédságpolitikát nevezte az európai külpolitika legfontosabb aktuális kihívásainak. A transzatlanti kapcsolatokat nagyon fontosnak nevezte, és úgy vélte, hogy nincsen ellentmondás egy egységes és független Európa és az Amerikával való szövetség közt.
Figyelemre méltó, hogy az első két kérdésben Olaszország az elmúlt időszakban markáns önálló politizálást folytatott: az iraki háborút illetően határozottan - noha Nagy-Britanniától és Spanyolországtól eltérően meglehetősen diszkréten - Amerika oldalára állt Franciaország és Németország ellenében, az izraeli-palesztin kérdésben pedig még néhány héttel ezelőtt is gyakorlatilag fittyet hányt a 25 állam által jóváhagyott közös álláspontra. Emlékezetes, hogy Silvio Berlusconi olasz kormányfő két héttel ezelőtti közel-keleti útján nem volt hajlandó találkozni Jasszer Arafattal, noha az EU álláspontja az - szemben az amerikai-izraeli vonallal -, hogy a palesztin elnököt nem szabad ignorálni és a partvonalon kívülre szorítani. Amikor ezt Franciaország szemére vetette, Berlusconi azt nyilatkozta, hogy a franciák „jobban tették volna, ha befogják a szájukat”. A nagykövet nem említette, de fontos, hogy az olasz elnökség időszakára esik a dohai WTO-tárgyalások következő fordulója is, Cancunban. A tárgyalások rosszul állnak, részben az európai mezőgazdasági politika reformjának akadozása miatt.
Forrás: Bruxinfo - Brüsszel