Frappáns tervek és kételyek az EU olasz elnökségére

Az európai gazdaság felélénkítését, a határok megerősítését és a bevándorlás szigorúbb ellenőrzését, valamint Európa markánsabb, egységesebb külpolitikai szerepvállalásának biztosítását nevezte a júliusban kezdődő olasz elnökség legfontosabb prioritásainak szerdán Olaszország uniós nagykövete. Umberto Vattani megerősítette, hogy országa mindenképpen szeretné az év végéig lezárni az uniós alkotmányt végső formába öntő kormányközi konferenciát, hogy az alaptörvényt még a 2004-es júniusi európai parlamenti választások előtt alá lehessen írni

Kételyek is megfogalmazódnak az olasz elnökséggel kapcsolatban brüsszeli és tagállami fővárosi körökben. Azzal kapcsolatban nincs ok az aggodalomra, hogy készen áll-e az olasz államigazgatás - a diplomáciai szolgálat, a külügyminisztérium és konkrétan a brüsszeli képviselet - az elnöki teendők lebonyolítására. Olaszország az EU alapító tagja, már sokszor volt elnök, pontosan tudja, hogyan működik az Unió.

Kétségesebb az olasz politikusok hozzáállása: Silvio Berlusconi 2001-es hatalomra kerülése óta a hagyományosan lelkes, integrációbarát állam sok tekintetben szkeptikus álláspontra helyezkedik, partnerei szemében ezeket az álláspontokat irritálóan és erőszakosan képviseli (lásd az adócsomag körüli vitát, ahol Róma a megegyezést egy, a kérdéstől teljesen független olasz követelés teljesítéséhez kötötte).

A legfontosabb potenciális probléma persze maga Berlusconi, aki legtöbb kormányfőtársával és a Bizottsággal sincs túl jó viszonyban: a milliárdos üzletembert az európai politikai elit nagy része lenézi, úgy vélekednek róla, mint aki bevásárolta magát a politikába, jelenlegi pozíciójába; stílusát kevesen bírják, ideértve sok politikai szövetségesét is. Az érzés kölcsönös. Az impulzív, sokak szerint egyszerűen gyerekes Berlusconi ellentmondásos személyiség, nem konszenzusépítő alkat, inkább megosztja partnereit. Külön gond lehet a rossz viszony Romano Prodi bizottsági elnökkel.

Az EU ugyanakkor megúszta, hogy Berlusconi elnöksége egy olasz bíróságon érjen csúfos és egész Európa számára megalázó véget: az olasz egész miniszterelnöksége idejére immunitást élvez a bírósági eljárások alól, egy nemrég elfogadott állami törvény értelmében. (Többek között bírók megvesztegetésével vádolták, de korábban felmerültek ellene olyan vádak is, hogy összejátszott a Cosa Nostrával.) Peter Ludlow, az Európai Politikai Tanulmányok Központja (CEPS) alapító elnöke úgy véli, hogy a potenciálisan kaotikus (noha újabban relatíve stabil) olasz belpolitikai élet a "Berlusconi-faktoron" túl is tartogathat még néhány meglepetést a következő hat hónapra.

Forrás: Bruxinfo - Brüsszel