Véget ért az Európai Konvent

Véget ért csütörtökön Brüsszelben az  európai konvent, amely 16 hónapos munkával megszerkesztette az egyesülő Európa első közös alkotmányos szerződésének tervezetét.

A Brüsszelben ülésező európai konvent berekesztése után Balázs Péter EU-nagykövet, a kormány képviselője és Szájer József (Fidesz), az Országgyűlés egyik képviselője egyaránt úgy vélekedett csütörtökön, hogy a kormányközi értekezleten még jelentős javításokat és pontosításokat kell végezni a leendő európai alkotmányos szerződésen.

Az MTI-nek nyilatkozva Balázs Péter kiemelte, hogy a konvent egészében jelentős munkát végzett, a bírálatok, kifogások főleg az intézményekre vonatkozó részre összpontosulnak. A reformok egyik fontos vonásáról, a döntéshozatalnak számos ponton a teljes egyhangúság elvéről a minősített többségre való átállításáról a nagykövet ezeket mondta: "A tervezetben szereplő javaslat 2009-től lépne életbe, s addig a nizzai szerződés érvényes. Nekünk a nizzai a kedvezőbb, mert alkuerőnket 12 szavazati pont fejezi ki, miközben Németországnak is csak 29 szavazati pontja van. A most javasolt rendszerben minden ország egy egységnek számít, de a többségi döntéshez a népesség legalább 60 százalékát fel kell sorakoztatni, amiben a magyar tízmilliós népesség elég csekély súly. Az ilyen döntést meghiúsító blokkoló kisebbséghez tehát 180 milliós összesített népesség kell, ami azt jelenti, hogy három nagy ország, ha Németország is köztük van, már el is éri ezt a számot. Nélkülük vagy ellenükre tehát semmit sem lehet majd keresztülvinni."

Ebben a rendszerben Balázs szerint már a konventen kirajzolódott három csoport: a hét kis ország, a hat nagy és köztük a 12 átlagos méretű, s ide tartozik Magyarország is. A nagykövet szerint az érdemi vita arról, hogy milyen fajta döntések kerüljenek át ebbe a minősített többségi rendszerbe, a konvent állásfoglalása ellenére szintén a kormányközi értekezleten fog eldőlni. Az is eldőlni, hány tagország indíthat úgynevezett megerősített együttműködést, amelyhez a többiek idővel vagy csatlakoznak, vagy nem. A konvent javaslata szerint a tagországok harmada, tehát 9 ország már indíthat majd ilyet, a magyar kormány inkább a felére szeretné növelni ezt az arányt.

A népszavazásról Balázs Péter úgy vélekedett, hogy az EU-csatlakozási népszavazás után, amikor jövőre európai parlamenti választás is várható, ezekkel a technikai jellegű részletekkel nem kellene az embereket terhelni, a parlament teljesen alkalmas a kötelezettségvállalás jóváhagyására. Nem is beszélve arról, hogy több reform csak 2009-ben lépne életbe, s addig még felülvizsgálati lehetőség is van.

Szájer József elmondta az MTI-nek, hogy a magyar képviselők aktívan vettek részt a konventen, számos ponton az ő kézjegyük is rajta van a tervezeten. A képviselő a demokratikus átmenet idején részt vett a hazai alkotmányozásban, s most nagy megtiszteltetésnek tartja, hogy az első európai alkotmány szerkesztésében is részt vehetett. Szájer kifejtette, hogy mivel a konventen nem sikerült minden magyar törekvést elérni, levélben készül megjelölni Medgyessy Péter miniszterelnöknek, hogy a kormányközi értekezleten véleménye szerint milyen előrelépésekre van szükség. Ezek négy pontban foglalhatók össze: az EU kormányát jelentő bizottságban minden tagország egyenjogú biztosokkal rendelkezzen; az Európai Tanácsnak ne legyen állandó elnöke, hanem a mostaninál rugalmasabb, de továbbra is nemzeti rotációs megoldás legyen; fontos a kisebbség jogainak világos megfogalmazása az alapelvek között; végül ugyanitt a kereszténységre mint az unió egyik szellemi alapjára való utalást is a kormány figyelmébe ajánlja. Ezeknek a céloknak az elérése érdekében Szájer ellenzékből, saját kapcsolatrendszerével is támogatja a kormány erőfeszítéseit.