Az RMDSZ is korlátozná a kisebbségi jelöltállítást

Az RMDSZ is támogatja azt a törvényjavaslatot, amely korlátozná az önkormányzati választáson induló kisebbségi jelöltek számát. A román parlamenti pártok által támogatott javaslat szerint csak olyan kisebbségi szervezetek indulhatnának a júniusi választáson, melyeknek vagy van már parlamenti mandátumuk, vagy legalább huszonötezer tagjuk van szerte az országban. A törvény ellen az erdélyi polgári szövetségek és a romániai Helsinki Bizottság is tiltakozik.

A román parlament választási bizottsága hétfőn elfogadott egy törvényjavaslatot, mely korlátozná az önkormányzati választásokon induló kisebbségi jelöltek körét. A javaslat március elején kerül a parlament elé, de a bizottsági támogatása alapján minden bizonnyal megszavazzák majd a képviselők. A tervezetet támogatta a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is.

A korlátozás arról szól, hogy csak bizonyos feltételeket teljesítő kisebbségi szervezetek indulhatnak majd a június 6-i önkormányzati választásokon. A feltételek a következők: csak azok a szervezetek indulhatnak, melyeknek tagja az adott kisebbség legalább 15 százaléka, vagy minimum huszonötezer fő. Amennyiben a szervezet nem képviseli a népszámlálási adatok szerint meghatározott lélekszámú kisebbség legalább 15 százalékát, akkor a 25 ezer tagnak arányosan kell országszerte szétszórva élnie. Vagyis legalább 15 megyéből és Bukarestből is legalább 300-300 taggal kell rendelkeznie. Ha egy kisebbségi szervezetnek van parlamenti képviselete, akkor a fenti feltételeknek nem kell megfelelnie. Egyedül az RMDSZ-nek van Romániában a kisebbségi szervezetek közül parlamenti képviselete.

Az RMDSZ szerint a törvény kifejezetten hasznos a magyarok szempontjából, mert a kisebbségi jelölteknek járó helyekből többet vihetnek el az önkormányzati tanácsokban, mint korábban. Nem indulhatnak így ugyanis álkisebbségiek. Márton Árpád, a párt választási bizottsági képviselője szerint például a romániai macedónok csekély létszámuk ellenére mindig sok jelöltet indítanak, de a jelöltek valójában csak személyes érdekeiket képviselik, és nem is macedónok.

A szigorú feltételek több frissen alakult, az RMDSZ-szel elégedetlen magyar szervezet szerint valójában őellenük irányulnak. Az RMDSZ eddig egyetlen komoly magyar politikai szervezet volt Romániában. Az elmúlt évben azonban sorra alakultak Erdélyben a magyarországi példán felbuzdulva polgári körök. Tőkés László volt RMDSZ tiszteletbeli elnök pedig végleg szakított pártjával, és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, illetve ennek fiókszervezeteinek megszervezésével foglalkozott ebben az évben. Ezek a szervezetek ugyan nem pártok, de támogatóik már jelezték, hogy szeretnének indulni az önkormányzati választásokon. Magyar Polgári Szövetség néven például már több településen is jelezték indulási szándékukat az RMDSZ-nél keményebb politizálást követelők.

Az új szervezeteknek - például a Magyar Polgári Szövetségnek - a kisebbségi mandátumokért való induláshoz 216 ezer tagot kellene öt hónap alatt toboroznia, vagy pedig 25 ezret, de akkor a 41 megyéből 15-ben plusz Bukarestben legalább 300-300 tagot kell gyűjtenie. Márton Árpád RMDSZ-es képviselő szerint egy reprezentatív kisebbségi szervezettől ezeknek a feltételeknek a teljesítése elvárható. Szász János, a Magyar Polgári Szövetség gyergyószentmiklósi vezetője szerint az RMDSZ egyszerűen gyáva.

"Az erdélyi magyarság számára az egypártrendszert mentették át az utóbbi 14 esztendőben: szavazók maradtunk emiatt, míg a románság élhet egyik legfontosabb demokratikus jogával, a választással, válogathat a számára legtetszetősebb elveket valló pártok között" - mondta Szász a kolozsvári Szabadság című lap beszámolója szerint. A törvénytervezet ellen tiltakozott a romániai Helsinki Bizottság nevű emberjogi szervezet is, mert szerintük aránytalanul szigorú a korlátozás.

Az RMDSZ és a párttól jobbra álló, autonómiát követelő magyar szervezetek között nyáron mérgesedett el a viszony. A decemberben megalakult Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) autonómia-követelése ellen minden jelentős román párt tiltakozott, és az RMDSZ is túlzónak, irreálisnak nevezte az ottani követeléseket. A magyarországi politikai viták is összefüggnek az ottani politikai harcokkal, hiszen a budapesti kormánypártok csak az RMDSZ-t tekintik tárgyalópartnernek, míg az ellenzéki Fidesz és MDF elküldték képviselőiket az EMNT alakuló ülésére.

Az EMNT ugyan jelezte, hogy a parlamenti választásokon biztosan nem kíván indulni, a hozzá közel álló polgári szövetségek viszont az önkormányzati választásokon mindenképpen indulni szeretnének. Az RMDSZ ugyanakkor azzal fenyegetőzik, hogy a megosztottság csak gyengítheti a magyar érdekképviseletet. Néhány hete a magyar kisebbség képviselői kiszorultak a szerb parlamentből, mert a magyar jelöltek egymás ellen indultak. Az RMDSZ-ellenes magyar politikusok szerint a kormánypártot kívülről támogató RMDSZ megalkuvó politikát folytat, és mivel belülről nem sikerült leváltani a párt vezetését, ezért kénytelenek voltak új szervezeteket alapítani.