80 millió márkával kenték meg a német politikusokat a Leuna-művek privatizációjánál <br/>

Tovább dagad a francia olajkonszern megvesztegetési botránya. Az Elf egyik menedzsere szerint 80 millió márka kenőpénzt adtak a német politikusoknak, a keletnémet olajfinomító és benzinkúthálózat privatizációjakor. Helmuth Kohl ex-kancellár tagadja, hogy bármiféle vesztegetés történt volna a Leuna-művek eladásakor.

A legnagyobb francia olajipari konszern, az Elf volt menedzsere egy német hetilapnak adott interjúban nyíltan elismerte, hogy egykori cége a 90-es évek elején kenőpénzekkel nyerte meg német politikusok és szakszervezetek támogatását a keletnémet Leuna olajfinomító megvásárlásához.

A Die Zeit című hetilap csütörtökön megjelent friss számában Loik Le Floch-Prigent, akit május végén három és fél évi szabadságvesztésre ítélt az Elf-Aquitaine konszern vesztegetési ügyeit tárgyaló párizsi bíróság, így fogalmazott: cége "afrikai módszerekhez" folyamodott, hogy szubvenciókat kapjon a bonni kormánytól. Mint magyarázólag hozzátette, "afrikai módszeren" kenőpénzek fizetését érti.

A francia konszern által német politikusoknak és szakszervezeteknek fizetett kenőpénzek a Leuna megvásárlását voltak hivatva elősegíteni. Erre azután szánta rá magát a francia cég, hogy meghiúsult a Schwedtben található másik keletnémet olajfinomító megvásárlására irányuló kísérlete.

"Az összesen kétmilliárd márka összegű európai és német szubvenciók nélkül soha nem építettük volna fel Szász-Anhalt tartományban az új olajfinomítót" - mondta az egykori menedzser. Szavai szerint az akkori német kancellár, Helmut Kohl támogatta ugyan az Elf vételi szándékát, ám ez önmagában nem lett volna elegendő a szubvenciók elnyeréséhez. Arra a kérdésre, vajon e cél érdekében az Elf-Aquitaine "lobby-intézkedésekhez" folyamodott-e német tartományi kormányokkal szemben, Le Floch-Prigent igenlően válaszolt.

A párizsi vesztegetési pörben az Elf-Aquitaine egy korábbi igazgatója, André Tarallo azt vallotta, hogy a Leuna privatizációja kapcsán a franciák által fizetett 80 millió márka körüli kenőpénz "német politikai körök igényeinek" kielégítését szolgálta. Ezen körök közé sorolta Kohl pártját, a Német Kereszténydemokrata Uniót (CDU).

Tarallo vallomásának fényében a törvénybe ütköző pártadományok és kétes gazdasági döntések hátterét vizsgáló alsóházi ad hoc bizottság elnöke kilátásba helyezte a Leuna privatizációjában érintett politikusok, köztük Helmut Kohl újbóli megidézését. A volt kancellár tavalyi meghallgatása során és több sajtóinterjúban határozottan visszautasította azt a föltevést, hogy a keletnémet olajfinomító és benzinkúthálózat (Minol) magánkézbe adását korrupció kísérte volna.

(MTI)