Illegális argentin-horvát fegyverüzletre derült fény <br/>

Egy horvát hetilap szerint Dinko Sakic, a jasenovaci usztasa haláltábor egykori parancsnoka közvetített Argentína és Horvátország között, amikor az ENSZ nemzetközi fegyverszállítási tilalmát megszegve Buenos Aires fegyvert szállított Zágrábnak a délszláv háború idején.

A Globus című zágrábi hetilap legfrissebb számában arról tájékoztatta olvasóit, hogy a néhai Franjo Tudjman elnök idején nyélbe ütött titkos fegyvervásárlási ügyletek dokumentumait ugyan megsemmisítették, illetve eltüntették Horvátországban, ám nyomok mégis maradtak. Ezek egyike, hogy az Argentínából Horvátországba szállított fegyverek közvetítőjeként feltüntetett DEBROL argentin cég telefonszáma megegyezik Dinko Sakicnak, a II. világháborús jasenovaci usztasa haláltábor egykori vezetőjének akkori argentinai telefonszámával.

Sakic a II. világháború után argentin állampolgárságot kapott, és üzletemberként tevékenykedett új hazájában. Argentína Zágráb kérésére kiadta Sakicot Horvátországnak, ahol háborús bűnök miatt 25 év börtönbüntetésre ítélték.

Argentínában két éve indítottak átfogó nyomozást a horvátországi titkos fegyverszállítások ügyében, s már több egykori vezetőt, közöttük Carlos Menem akkori elnököt is őrizetbe vették. Menem és társai tagadják, hogy tudtak volna a horvátországi fegyverszállításokról. Azzal védekeznek, hogy alárendeltjeik becsapták őket, mert azt a tájékoztatást kapták tőlük, hogy a fegyvereket Panamának és Venezuelának szállítják.

A zágrábi újság szerint nem lehet pontosan tudni, hogy Horvátország mennyi fegyvert vásárolt Argentínától az RH Alan horvát állami cégen keresztül, és mennyit fizetett Buenos Airesnek, de bizonyos jelek arra utalnak, hogy a fegyverszállítások kapcsán olyan személyeknek is pénz ütötte a markát, akik semmiképp sem segítettek a fegyverembargóval sújtott országnak.

A lap azt állította, hogy Ausztria, Magyaroszág, Svájc és Ciprus bankjaiban olyan milliók lehetnek még magánszemélyek számláin, amelyek valójában Horvátországot illetik meg.

(MTI)

Korábban:

(2000. december 5.)