Két nap és egy évtized Törökország uniós csatlakozásáig

Szerdán dől el, van-e esélye Törökországnak arra, hogy az Európai Unió tagja lehessen. Az Európai Bizottság ekkor dönt arról, javasolja-e a csatlakozási tárgyalások megkezdését a muzulmán többségű országgal. A végső szót a csatlakozás ügyében azonban az uniós országok vezetőinek decemberi csúcstalálkozóján mondják ki. Noha a döntés várhatóan pozitív lesz, a tárgyalások - így a végleges csatlakozás - optimista becslések szerint is még legalább egy évtizedig eltartanak.

Törökország, akár alkalmasnak találják az uniós csatlakozási tárgyalások elkezdésére, akár nem, már most a legrégebbi pályázó a tagságra. Először 1963-ban kötött vámegyezményt az Unió elődjével egy jövőbeli csatlakozás előfeltételeként. Ezt azonban később európai részről felmondták a török belpolitikai események - az 1980-as katonai puccs - miatt.

1987-ben aztán hivatalosan is kérelmezték felvételüket az Unióba a törökök, ám 1989-ben gazdasági és politikai okokra hivatkozva kérelmüket elutasították.

A tagság kérdése újból csak az utóbbi 5-6 évben került ismét napirendre a török külpolitikában, jelentős mértékben a legutóbbi uniós bővítés hatására, amikor olyan országok lettek az EU tagjai, amelyek közül többen tíz évvel az első török kérelem után kérték felvételüket. A törökök azóta várják, hogy ők is sorra kerülhessenek, legalább a csatlakozási tárgyalásokon. Végül 1999-ben kaptak jelölti státust, és képviselői megfigyelőként is részt vehettek az uniós csúcstalálkozókon.

2002-ben állapodtak meg arról az EU vezetői, hogy 2004 decemberében mindenképpen döntenek a török csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. Az Unió állam- és kormányfői akkor egyetértettek, hogy döntésüket az Európai Bizottság ajánlásainak figyelembe vételével hozzák majd meg. Ha a decemberi döntés pozitív lesz, azonnal megkezdődnek a tárgyalások.