A bírálók az európai közvélemény-kutatásokra hivatkoznak, amelyek azt mutatják, hogy a lakosság nagyobb része ellenzi Törökország felvételét. Szerintük ezt a demokratikus akaratot tiszteletben kellene tartani.
Sokan attól tartanak, hogy a Törökország szegényebb részein élők munkát keresve elözönlik Nyugat-Európát. Példaként Németországot hozzák fel, ahol az elmúlt évtizedekben bebizonyosodott, milyen nehéz integrálni a török bevándorlókat.
Az ellenzők úgy vélik, Törökország méretei miatt igen súlyos helyzetbe kerülne az EU-költségvetés, mivel hatalmas összegekre lenne szükség az ország infrastruktúrájának, mezőgazdaságának, közigazgatásának korszerűsítéséhez. Az Európa Barátai nevű szervezet becslései szerint a török csatlakozás évi 15 milliárd euróba kerülne három éven keresztül. Ebből Németország fizetné a legnagyobb részt: 2,5 milliárd eurót.
Komoly problémát látnak abban is, hogy Törökország felvételével Irakig, Iránig és Szíriáig tolódnának ki az EU határai. Mivel az EU-n belül idővel teljesen megszűnnek a belső határok, igen nehéz lenne megakadályozni a tömeges bevándorlást ezekből az országokból.
Az ellenzők úgy vélik, hogy a muzulmán Törökország mind földrajzilag, mind kulturálisan inkább közel-keleti vagy ázsiai, mint európai ország. Felvétele ezzel bonyolítaná a döntéshozatalt az EU-ban, és a szervezet a korábbinál jóval nehézkesebbé válna.