Elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal

Az Európai Bizottság javasolta, hogy megkezdődjenek a csatlakozási tárgyalások Törökországgal. A végső döntést december 17-én hozzák meg az ügyben az EU-tagállamok vezetői. A bizottság emellett támogatta Románia és Bulgária 2007-es csatlakozását is.

A jelentésben a bizottság elismeri, hogy Törökország az elmúlt években messzire mutató változtatásokat léptetett életbe az alkotmányban és a törvényekben, ugyanakkor megjegyzik, hogy az egyesületi törvény, az új büntetőtörvénykönyv és a fellebbviteli bíróságokat szabályozó jogszabály még nem lépett érvénybe, továbbá a büntetőeljárásra vonatkozó, a rendőrség pártatlanságát biztosító szabályok illetve a halálbüntetés eltörlése még várat magára.

A bizottság azt is megjegyzi, hogy az új törvények meghozatalát és végrehajtását tovább kell erősíteni. Ez főként a kínzásokkal és rossz bánásmóddal szembeni zéró tolerancia elv érvényesítését, illetve a szólásszabadságot, a vallásszabadságot és a nők jogait biztosító jogszabályok, valamint a kisebbségi jogok és szakszervezeti jogok esetében érvényes.

A bizottság háromoszlopos stratégiát javasol a tárgyalások megkezdéséhez. Az első oszlop arra vonatkozik, hogy erősíteni kell az együttműködést a török reformfolyamat további támogatására, hogy biztosítva legyen a reformok alapvető volta és visszafordíthatatlansága. Az EU aprólékos figyelemmel követi majd a fejlődést, és felfüggeszti a tárgyalásokat abban az esetben, ha megszegik a demokráciát, az emberi jogokat, az alapvető szabadságjogokat, és az Unió jogrendjét.

A második oszlop értelmében a tárgyalásokat a török csatlakozás kihívásainak megfelelően kell lefolytatni. A megbeszéléseket egy kormányok közti konferencia keretein belül folytatják majd le, ahol a döntéseket az EU-tagok teljes részvételével és egyetértésével kell meghozni.

A harmadik oszlop a politikai és kulturális párbeszéd kibővítésére vonatkozik, hogy közelebb hozzák egymáshoz az EU-tagállamok lakosságát és a török népet. Ebben a párbeszédben a civil társadalomnak van a legnagyobb szerepe. A bizottság hamarosan javaslatokat tesz ennek kivitelezésére.

A bizottság egy hatástanulmányt is bemutatott, amelyben azt vizsgálták, milyen hatással lesz a török csatlakozás Európára. Ennek készítői arra a következtetésre jutottak, hogy ha jól bonyolítják le a folyamatot, az mindkét fél számára fontos lehetőségeket biztosít. A tanulmány szerint a csatlakozáshoz szükséges előkészületek legalább tíz évig tartanak majd. Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy ez idő alatt az EU is fejlődik, ezért Törökországnak jóval gyorsabban kell változnia, hogy az esetleg felmerülő új követelményeknek is megfeleljen.

Prodi üdvözölte a döntést

Üdvözölte a bizottság döntését Romano Prodi az Európai Bizottság elnöke. Prodi a török csatlakozási tárgyalások megkezdésére rábólintó bizottsági döntésről elmondta: azért döntöttek így, mert Törökország megfelel a koppenhágai követelménynek. Ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a jövőben is figyelemmel kíséri az emberi jogi helyzetet Törökországban.

A külügyi megbízott ugyanakkor kifejtette: csak úgy integrálhatják Törökországot Európába, ha ezzel nem gyengítik az ötven éve kialakított egyensúlyt, és szövetségi rendszert. Ezért Prodi szerint az uniónak nagyon óvatosnak kell majd lennie a csatlakozási tárgyalásokon, ugyanakkor hozzátette, hogy "nem képzelhetünk el egy olyan Európát, amelyhez Törökország nem kötődik."

Prodi elmondta, hogy ezzel a bizottsági döntéssel a "bizalom üzenetét" szeretnék elküldeni a törököknek. A bizottság pozitív döntése a mai napon "elismert azt a történelmi törekvést, amelynek szimbóluma Atatürk, hogy osztozzanak Európa sorsában és értékeiben."