Brazília akadályozza a NAÜ-ellenőröket

Az ENSZ nukleáris szakértőinek egy csoportja érkezett hétfőn Brazíliába annak ellenőrzésére, hogy a latin-amerikai államban dúsított uránt valóban csak polgári célra használják-e fel, amint az ország kormánya állítja, s nem térítik-e el a dúsított urán egy részét atomfegyverprogram céljaira.

Brazília nem hajlandó korlátlan hozzáférést biztosítani urándúsító létesítményeihez a világszervezet ellenőreinek, azzal érvelve, hogy védenie kell ipari titkait a kémkedéstől. Nem akarja például odaengedni a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit resendei üzemének urándúsító centrifugáihoz.

A NAÜ ellenben ragaszkodik a centrifugák időnkénti felülvizsgálásához, mert a helyszínen, az egyes technikai paraméterekből, például a centrifugák pörgésének sebességéből következtetni lehet arra, milyen mértékig dúsítják az uránt, ebből pedig arra, milyen felhasználásra szánják az így nyert hasadóanyagot. A háromfős szakértői csapat kedden szándékozik felkeresni a Rio de Janeirótól száz kilométernyire északnyugatra épült üzemet. Hétfőn megpróbáltak közös nevezőre jutni a Brazil Országos Atomenergia-bizottság tisztségviselőivel, de nem ismeretes, milyen eredménnyel.

A NAÜ székhelyén, Bécsben egy szeptemberi tárgyaláson Brazília felajánlotta, hogy a szakosított ENSZ-szerv ellenőrei megvizsgálhatják a resendei üzem urándúsító centrifugájához vezető, illetve abból kiágazó csöveket, de magát a centrifugát nem. Eduardo Campos tudomány- és technológiaügyi miniszter most azt mondta egy hétfői nyilatkozatában, hogy a brazil fél új, közbülső változatot javasol az ellenőröknek: nem a teljesen szabad hozzáférést ajánlja fel ugyan, de többet, mint szeptemberben a bécsi találkozón.

Brazília rendelkezik a világ negyedik legnagyobb uránkészletével. A dúsított urán egyaránt alkalmas atomreaktorba fűtőanyagnak és atomfegyverbe is. Brazília hangoztatja, hogy kizárólag békés célokra dúsít uránt.