Hangosan imádkoznak félelmükben a fallúdzsaiak

A felkelők elkeseredett ellenálása közepette elérték Fallúdzsa központját az amerikai-iraki koalíciós erők. A harcok utcáról utcára folynak, az amerikaiak eddig öt ember  vesztettek. A 10-15 ezer fős támadó haderővel szemben körülbelül 3000 felkelő védekezik. A támadók kilőtték a város áramfejlesztőjét, lezárták az utakat és elvágták a vízvezetéket. Eközben lázadók elfoglalták a Fallúdzsa közelében fekvő Ramádi városközpontját. Cikkünkben a harci cselekmények mellett beszámolót olvashat az ostromlott városban folyó életről is.

A BBC World Service-t rendszeresen tájékoztatja egy iraki újságíró az ostromlott városban folyó eseményekről. Fadhil Badrani tudósításaiban helyi lakosként sokkal személyesebb hangú beszámolókkal szolgál, mint egy profi haditudósító. Ezekből kiderül: Fallúdzsában alig van külföldi arab harcos - nagyban ilyen terroristákra hivatkozva folynak a hadműveletek -; a várost több különböző klán védi - de a védelemben együttműködnek -; és hogy a fallúdzsaiaik úgy vélik: az amerikaiak bosszúból támadnak rájuk - a korábbi ostromok alatt elszenvedett jelentős veszteségeik miatt.

"Egyre extrémebb a város lakóinak élete" - mondta a BBC-nek telefonon a támadás kezdetekor. "Kevés az élelem, a boltosok pedig, érezve a küszöbön álló támadást, mind bezárták üzleteiket. A bombázás miatt megrongálódott erőmű nem működik, így nincs áram. Elvágták a vízvezetéket is, az utcákat pedig bombakráterek borítják mindenfelé. Az orvosok szerint fogyóban a városi kórház gyógyszer- és kötszerkészlete, az intézmény amúgy is amerikai kézben van már."

Százezrek menekültek el

A lakosság nagy része ugyanakkor már korábban elhagyta a települést. Egyesek Irak más részeire vándoroltak, mások a szomszédos arab országokba menekültek. A maradók többsége ki sem mernek mozdulni otthonról, attól tartva, hogy célpontnak nézik őket a katonák. Fadhil Badrani egy hónapja hagyta elé régi házát, amely a város északi részén feküdt. Kénytelen volt, mivel az amerikaiak folyamatosan bombázták azt a környéket. Azóta néhány barátjával közösen húzzák meg magukat a városközpontban.

"Csak férfiak vagyunk itt. Feleségeink és gyerekeink elhagyták a várost - egyesek Bagdadba, mások közelebbi településekre utaztak. Együtt főzünk és eszünk, időnk java részét a házban töltjük." Az általános támadás előtt az utcára reggel hét és délután egy körül biztonságos kimenni, az amerikaiak ugyanis ekkor szünetet tartanak a bombázásokban - mondta.

"A város gazdasága, ennél fogva lakói anyagi helyzete a tavaly április első ostrom óta nagyon meggyengült. Sokan inkább Bagdadba menekültek családtagjaikhoz. A fővárosi bérleti díjak azonban - nagyrészt a fallúdzsai menekültek áradatának köszönhetően - az egekbe szöktek."

"Amikor hallom, hogy a mi környékünkön potyognak a bombák, arra gondolok, hogy bármelyik pillanatban meghallhatok. A legrosszabb éjszaka, amikor a légitámadások elérik csúcspontjukat.

Ha egy nagyobb bomba becsapódik a közelben gyakran hallani kiabálást és jajveszékelést abból az irányból. Nagyon furcsa érzés, mivel a jajveszékelés közepette továbbra is hallani a rakétákat. Akkor arra gondolok, hogy én lehetek a következő.

A másik hang amit a bombázások alatt hallani az imádkozók hangja. A rémült emberek fennhangon mondják az imákat - gyakran szokatlan dolgokat: improvizálnak, mindenki a maga találja ki imáit."

Több klán védi a várost

Fadhil Badrani szerint a várost védő lázadók nem egységesek, de a különböző fegyveres klánok igyekeznek együttműködni a védelemben. A támadás előtti jelentéseiben beszámolt arról is, hogy a milíciák és az iraki rendőrség között jó kapcsolat volt. A rendőrök ugyanis megígérték, hogy nem fogadják el az amerikai parancsokat. Az utóbbi hetekben egyre több rendőr volt az utcákon, feltehetően azért, hogy megakadályozza az elmenekült lakosok otthonainak kifosztását. "A fosztogatásoknak azonban kicsi az esélye - a helyi milíciák ugyanis nagyon keményen bánnak a bűnözőkkel.

"Nem tudok arról, hogy lennének külföldi fegyveresek is Fallúdzsában. Ha vannak is, igen jól elkeveredtek a helyiekkel. Korábban ugyan voltak külföldiek is, azonban sokukat a település elhagyására kényszerítették, egy a város vezetői és a kormány közötti megállapodás értelmében.

A harcosok kilencvenkilenc százaléka fallúdzsai. A helyi klánok vezetői elleneznek minden külföldi jelenlétet a városban, mivel attól tartanak, hogy kémek lehetnek közöttük."

Badrani szerint az egyszerű fallúdzsaiak a helyzet békés megoldását szerették volna, ám tisztában voltak vele, hogy elkerülhetetlen a harc. A helyiek úgy vélik, azért támadják őket az amerikaiak, mivel komoly veszteségeket szenvedtek tőlük az idei első ostrom alatt. Azt mondják az amerikaiak büszkeségükön esett csorba miatt támadnak. Azt mondják, a bosszúvágy vezérli őket.