Borisz Jelcin volt elnök csütörtökön óva intette az orosz társadalmat a demokráciától való visszalépéstől, miután utóda, Vlagyimir Putyin államfő radikális hatalomközpontosító reformokat jelentett be.
"Nem vagyunk hajlandók lemondani az 1993-as népszavazáson jóváhagyott alkotmány betűjéről és még kevésbé szelleméről, már csak azért sem, mert a szabadságok elfojtása és a demokratikus jogok szűkítése egyben a terroristák győzelmét is jelentené" - mondta Jelcin a Moszkovszkije Novosztyi című hetilapnak adott interjújában, amelyet az Eho Moszkvi rádió előre ismertetett.
A reformer ex-elnök kifejezte meggyőződését, hogy az orosz vezetőségnek a beszlani túsztragédiát követő intézkedései megmaradnak azoknak a demokratikus szabadságjogoknak a medrében, amelyek Oroszország legértékesebb vívmányává váltak az elmúlt tíz évben. Csak egy demokratikus ország szállhat hatékonyan szembe a terrorizmussal és számíthat arra, hogy a világ összes civilizált országával vállvetve vegyen részt ebben a küzdelemben - tette hozzá Jelcin (kerülve utódának közvetlen megszólítását).
Putyin hétfőn a politikai rendszer radikális központosítását kezdeményezte, hogy egységbe forrassza Oroszországot a terrorellenes háborúban. Így olyan választójogi reformokat indítványozott, amelyek megszüntetik a regionális vezetők nép általi választását és teljesen száműzik az egyéni szavazóköröket az alsóházi választásokról.
Szakértők szerint a reformok ellentmondanak az alkotmány szellemének, de a betűjének nem. Putyin megfogadta, hogy a terrorellenes reformokat az alkotmány maradéktalan respektálásával hajtják végre. Az Egyesült Államok és az Európai Unió aggódott az orosz reformtervek és a demokratizálás összeegyeztethetősége miatt.