Hatalmas előnyre tettek szerit a síita pártok az iraki választásokon. Az első hivatalosan közzétett részeredmény szerint az Egyesült Iraki Szövetség nevű síita választási párttömörülés az eddig összeszámolt 1,6 millió szavazat 72 százalékát birtokolja. Az amerikaiakhoz húzó Allávi miniszterelnök világiakat, mérsékelt síitákat és szunnitákat tömörítő választási listájára csak a szavazók 18 százaléka voksolt. A Szaddám idején a hatalmat egyedül birtokló szunniták úgy tűnik megsemmisítő vereséget szenvedtek: a maradék 10 százaléknyi szavazaton nem kevesebb, mint 109 párt osztozkodik.
Az eddig összeszámolt szavazatok mind Dél-Irakból, illetve Bagdadból származtak, ahol többségben vannak a síiták. Az összesen 5216 szavazókörben leadott szavazatok mintegy tíz százalékának feldolgozása után az adatok azt mutatják, hogy a síiták jóval nagyobb győzelmet arattak annál mint amire a szakértők számítottak. Úgy tűnik, mindenképpen véget ér a szunnita kisebbség több évtizedes politikai uralma Irakban.
A síiták ilyen nagy arányú győzelme - és valószínű koalíciójuk a kurdokkal - igen bizonytalanná tette a szunnitákat, akik amúgy is nagy számban bojkottálták a választást. Egyes szunnita vezetők szerint pont a síiták győzelme igazolja a szunniták kétkedését. "A síiták bátorították a támogatóikat, hogy vétessék magukat lajsromba, és szavazzanak. A szunniták nem törődtek a dologgal ennyire, félelemből, vagy közönyösségből." - összegzi a szunnita bukás okait Adnan Pacsacsi, aki külügyminiszter volt a Szaddám előtti időkben, és még mindig elismert szunnita vezető.
Ugyanakkor néhány szunnita vezető - félretéve az előítéleteket - már most jelezte, hogy pártjával hajlandó részt venni az alkotmányozási folyamatban, amely a megválasztott parlament első feladata lesz. Olyanok is jelentkeztek alkotmányozónak, akik bojkottálták a szavazást. "Úgy gondolom a részvételünk sokat lendítene a biztonsági helyzeten, azzal, hogy minden pártot bevonunk Irakban" - véli Amar Vadzsid, a legnagyobb szunnita párt, az Iraki Iszlám Párt vezetője.
Az utóbbi napokban Ijjád Allávi ideiglenes miniszterelnök több ízben ajánlkozott kormányfőnek, de egyre kevesebb esélye van arra, hogy valóban betöltheti majd a tisztet. Szakértők szerint Allávi azt tervezte, hogy a síita választási szövetség szekularista tagjait maga mellé állítva, és a kurdokkal szövetkezve próbál majd hatalomra jutni. Ehhez azonban túl kevés szavazatot gyűjtött.
A síita választási szövetség azonban meglehetősen stabilnak látszik. Egyelőre Ali al-Szisztáni nagyajatollah tekintélye összetartja a pártokat, legyenek világiak, az iráni rendszerrel szimpatizáló fundamentalisták, vagy Moktada asz-Szadr radikális lázadói. A síita jelöltek fele ugyanakkor nem kötődik pártokhoz, meglehetősen képlékeny tömeget alkotnak. "be kell betonoznunk a listát, hogy ne hulljon szét" - nyilatkozta Adnan Ali, az egyik vezető síita párt, a Dava első embere.
A síiták állítólag már egyezkednek a kurdokkal, a tárgyalásokról azonban semmi sem szivárgott ki eddig. A kurdok irányította tartományokból - amelyek eddig is állam voltak az államban - még választási részeredményeket sem jelentettek. A síitáknak létfontosságú a kurdokkal szövetkezni, ha tényleg meg akarják kaparintani a kormányzást:
Az iraki törvények értelmében kétharmados szavazással választanak köztársasági elnököt, aki megbízza az egyik koalíciót vagy frakciót a kormányalakítással. A síiták biztosak abban, hogy övék az egyszerű többség a 275 fős parlamentben, a kétharmadhoz viszont mindenképpen szövetségest kell találniuk.