A spanyol nép nem lesz az EU kerékkötője

Az előrejelzések szerint a spanyol választók elsöprő többsége megszavazta az EU alkotmányát. 2006 novemberéig kell az összes tagállamnak ratifikálnia az új európai alaptörvényt ahhoz, hogy életbe lépjen. Spanyolországban tartották az első népszavazást a kérdésről.

Az exit poll felmérések szerint a spanyolok igent mondtak az Európai Unió alkotmányára. A közvélemény-kutatás alapján a választók több mint 78 százaléka szavazott igennel az új összeurópai alaptörvény elfogadására. A részvétel rendkívül alacsony, mindössze 41 százalékos volt.

2006 novemberéig az EU összes tagállamának el kell fogadnia az alkotmányt ahhoz, hogy életbe léphessen. Kilenc országban népszavazáson döntenek, két helyen még nincs döntés arról, hogy legyen-e népszavazás, a többi országban pedig a parlamentek szavaznak az alkotmányról. Eddig három parlament ratifikálta az alkotmányt az EU 25 tagállamából: Magyarország, Litvánia és Szlovénia. Most Spanyolország következhet.

A spanyol igenek magas számában komoly szerepe lehetett, hogy az ország két legnagyobb pártja egyaránt igenre buzdította szimpatizánsait. A kormányzó szocialisták kezdettől, az ellenzéki néppártiak pedig némi hezitálás után álltak ki az alkotmány tervezete mellett. Zapatero spanyol miniszterelnök azt mondta, hogy az EU alkotmányról szóló döntés ahhoz a fordulathoz fogható, ami a Franco-féle diktatúra végét jelentette. Nem szavazatra a radikális nemzetiségi, és a szélsőbaloldali pártok buzdították híveiket.

Az Európai Alkotmány előkészítésén évekig dolgozott az úgynevezett Európai Konvent. Sok évnyi vita után fogadták el azt a szöveget, ami a tervek szerint a következő évtizedekben meghatározza Európa politikai berendezkedését. Az EU alkotmány szorosabbá teszi a tagállamok szövetségét, de nem alakítja át az EU-t egy egységes szövetségi állammá, mint amilyen például az Amerikai Egyesült Államok.

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament a mostanihoz hasonlóan működik majd, de mindkettő kisebb lesz. A biztosok számát 2014-től egyharmadnyival csökkentik, és attól kezdve nem jut minden országra egy biztos, mint most. Az Európai Parlamentben is kevesebb képviselő ül majd. Megszűnik az elnökség félévenkénti váltása: jelenleg egy-egy ország kormánya fél-fél évig tölti be az EU elnöki feladatkörét. Az alkotmány értelmében viszont egy személy lesz évekig az EU vezetője - ő hivatalosan a tagállamok kormányait egyesítő Európai Tanács elnöke lesz. A könnyebb működés érdekében csökkentik azoknak a döntéseknek a számát, amihez minősített többség kell a tagállamok között. Az alkotmány szerint egy döntéshez a következő feltételeknek kell teljesülnie: az EU tagországok 55 százalékának kell támogatnia, de úgy, hogy a támogató országok területén éljen az EU lakosságának legalább 65 százaléka. Akkor is elfogadható egy döntés, ha kevesebb, mint négy tagállam ellenzi. Az alkotmány szerint lesz az EU-nak saját külügyminisztere, ő azonban csak az összes tagállam egyetértésével tehet majd lépéseket. Az alkotmány közös védelmi politikát, esetleg közös hadsereg felállítását is lehetővé teszi.