Vádat emeltek a volt Concorde-főnök ellen

Gondatlanságból elkövetett emberölés miatt állhat bíróság elé a francia Concorde-program egyik volt vezetője a 2000-es párizsi katasztrófa miatt. Henri Perrier mérnököt azzal vádolják, hogy bár 1978 óta tudott a Concorde repülők gyengeségeiről - sebezhető üzemanyagtartály, könnyen szétrobbanó gumiabroncs -, nem tett semmit ezek kiküszöbölésére. A hibák miatt 2000. július 25-én Párizs felett kigyulladt egy Concorde, összesen 113 ember vesztette életét.

Hamarosan bíróság elé állhat Henri Perrier francia mérnök, a francia Concorde-program nyugdíjas vezetője. A férfit gondatlanságból elkövetett emberöléssel vádolják a 2000-es párizsi Concorde-katasztrófa miatt. Perrier részt vett a Concorde első tesztrepülésén, és 1978 és 1994 között ő irányította a francia Aérospatiale szuperszonikus géppel kapcsolatos programját. A férfit több mint 12 órán keresztül hallgatta ki egy vizsgálóbíró, majd kedden közölte vele, hogy várhatóan bíróság elé állítják.

Perrier-t azzal vádolják, hogy bár tudott a gyengeségekről, semmit sem tett, hogy megerősítsék a repülőgépek üzemanyagtartályát vagy ellenállóbb gumiabroncsokkal szereljék fel azokat. Így közvetve 113 ember életért felel, akik 2000. július 25-én vesztették életüket, amikor a Párizsból New Yorkba induló repülőgép nem sokkal a felszállás után lángba borult, és lezuhant.

A baleset körülményeinek vizsgálata ugyanis kiderítette, hogy az egész világot megrendítő katasztrófát az okozta, hogy gyenge volt a Concorde-ok kerekeinek gumiabroncsa, illetve túl sebezhetőek voltak a gép szárnyainak aljában elhelyezett üzemanyagtartályok. Az éppen felszálló 4590-es járat abroncsát egy előtte felszállt gépről - a Continental Airlines egyik DC-10-eséről - leesett fémdarab kilukasztotta, az abroncs szétrobbant, a gumidarabok pedig kilukasztották az üzemanyagtartályt. A kerozin berobbant, a gép pedig egy lakóházra zuhant, a fedélzeten tartózkodókon kívül így még négy, földön lévő ember halálát okozva.

A Concorde volt pilótái, üzemeltetői, tűzoltók és mások beszámolóiból kiderült, hogy a szuperszonikus utasszállító 24 éves repülési ideje alatt több mint 70 alkalommal fordult elő, hogy szétrobbant a kerék fel-, illetve leszállás közben, és többször is kilukasztották a darabok az üzemanyagtartályt - csak épp nem gyulladt be a kerozin. Az, hogy egy ilyen katasztrófa csak közel negyedszázados repülés után fordult elő, annak köszönhető, hogy a gépből csupán 14 darab repült rendszeresen, és nem nagy szériában állították elő.

Perrier a harmadik, aki ellen vizsgálatot indítottak a Concorde-ügyben. A bűnvádi eljárást vezető francia bíró, Christophe Regnard, korábban az amerikai Continental Airlines, illetve annak egyik alkalmazottja ellen kezdeményezett eljárást a katasztrófát közvetlenül kiváltó leszakadt fémdarab miatt. Egy szakértői csoport jelentése szerint az ügyben felelősség terheli még a francia Aérospatiale három másik vezetőjét, továbbá a francia polgári repülési igazgatóság (DGAC) három magas rangú tisztviselőjét is. Őket a közeljövőben hallgatják ki.

A baleset végül közvetve hozzájárult az amúgy is veszteségesen, presztízsokokból üzemeltetett gépek végleges forgalomból való kivonásához. A baleset után ugyan még próbálkoztak a járatok újraindításával, miután kevlárborítással látták el az üzemanyagtartályokat és újfajta, megerősített gumiabroncsokat is kaptak a gépek, ám hiába. Az első átalakított gép próbaútját pont 2001. szeptember 11-én repülte, és a levegőben volt, amikor szélsőséges muzulmán terroristák elkövették minden idők legpusztítóbb terrortámadásait. A Concorde-ok sorsát így nem csak a beléjük, hanem az egész repülés biztonságába vetett hit megrendülése pecsételte meg.

Számos búcsúrepülés után utoljára 2003. október 23-24-én repültek a Concorde-ok. A Londonban 2003. október 23-án felszálló New Yorkba induló gép tiszteletére fényárba borították a Buckingham-palotát. Október 24-én összesen három gép repült - egy a Biscayai-öböl, egy Edinburgh felett tett egy kört, egy pedig New Yorkból érkezett vissza délután négy óra körül.

[origo]/MTI