Mesés gazdagságú kincs feltárását fejezték be múlt hét végén Jakartától alig 200 kilométerre, északra. A több éves kutatással és 24 ezer merüléssel feltárt kincset egy profikból álló nemzetközi búvárcsapat hozta fel a tenger fenekéről, egy 10. századi kínai bárka roncsai közül. Az akcióra több mint 5 millió eurót (közel 1,3 milliárd forintot) fordítottak, de úgy néz ki, hogy a befektetés megtérül. A hajóroncs összesen 250 ezer tárgyat rejtett, köztük 14 ezer gyöngyöt, 4 ezer rubint, 400 zafírt és számos értékes kínai porcelántárgyat, kristályokat.
A nagyban utazó kincsvadászok milliárdokat ölnek a lengendás zsákmányok felkutatásába. Néhány kivételtől eltekintve általában a tenger fenekén kutatnak. Csak itt találhatók ugyanis egy helyen olyan jelentős kincsek, amelyekhez nehéz hozzáférni, kiemelésükhöz szekértelem kell, így a kutatóknak nem kell attól tartaniuk, hogy már megelőzték őket és a befektetett dollármilliók kárba vesznek, a kutatás nem fizetődik ki.
Az indonéz partok közelében, a legenda és a kincsvadász expedíciók reményei szerint, számos hasonlóan értékes lelet akad még. Egy francia expedíció például egy Brunei közelében eltűnt, a 14. századból származó kínai bárka maradványait kutatta fel, amelyet egyszerűen csak úgy neveznek: "a szultán kincse". Az első merülések után 12 ezer porcelántárgyra bukkant a búvárokból, régészekből álló kutatócsoport 2003-ban.
A császári Kína gazdagsága sok kincsvadász fantáziáját megmozgatja. A Kína környéki vizek a feltételezések szerint tele vannak kincsekkel. Máig nem bizonyított legendák szerint ugyanis a Mind dinasztia számos, úgynevezett kincseshajója merült el a térségben. Ezek a hajók minden ismert középkori európai társuknál nagyobbak voltak - állítják a hívők és a dologban lehet valami, mert találtak már errefelé összesen 24 tonnát nyomó 7 millió darab aranyérmét rejtő hajóroncsot.
A kincsvadászok másik népszerű terepét az amerikai partok jelentik. Itt legutóbb 2003-ban kezdődött nagyszabású feltárás, ekkor bukkantak rá az 1865-ben elmerült lapátkerekes S.S. Republicra. A hajó az amerikai polgárháború idején New Yorkból szállított New Orleansba újjáépítéshez szükséges segélyeket. A 20 ezer darab, eredetileg 20 dollárt érő aranytallér ma már, a becslések szerint, legalább 180 millió dollárt (több mint 38 milliárd forintot) kóstál, amivel a Republicé a korszakban odaveszett, legértékesebb rakomány. Nem is véletlen, hogy a roncs felkutatására 12 évet szánt rá egy expedíció, ami alatt 3900 négyzetkilométernyi tengerfeneket fésültek át. Az 500 méter mélyen fekvő kincsek felszínre hozása 2004 elején indult, a költségeket akkor több millió dollárra becsülték.
A szerencse ebben a műfajban ritka, igazán nagy leletekre kutatás nélkül rábukkanni gyakorlatilag lehetetlen, bár akadnak ellenpéldák. Hatalmas szerencséje volt például az afgán kormánynak. A tálibok elűzése után számos profi és félprofi expedíció indult az úgynevezett baktriai kincs felkutatására, amelynek létezésében senki nem volt biztos. A kincs értékét látatlanban tízmilliókra becsülték angol fontban. A jelentések szerint épp Hamid Karzai afgán államfő bukkant rá, teljesen véletlenül, amikor utasítást adott egy kabuli kormányzati épület korábban lezárt pincéinek felnyitására. A Nagy Sándor korából származó lelet többek között 20 ezer aranytallért rejtett. Csak aranyrögökben 60 millió fontnak (22,5 milliárd foritnnak) megfelelő értéket találtak. "Kinyitottuk a ládákat és arany tárult fel előttünk" - mesélt az esetről annak idején Karzai.
A legutóbbi szerencsés leletről októberben számolt be a Guardian, bár a fogás tavaly őszi. Egy Franciaország délnyugati részén élő - személyazonosságát érthető okból titkoló - férfi egy lyukat fúrt lakásának falába, amikor arany- és ezüstérmék kezdtek záporozni a vakolat mögül. A vizsgálatok szerint a pénzhalom 500 éves darabokból állt, az 1360-1483 közé keltezett érmék között volt olyan, amelynek korábban mindössze egyetlen példányát ismerték a világon. A lelet végül 500 ezer euróért (127 millió forintért) került kalapács alá egy árverésen.