Szombaton elhunyt Ibrahim Rugova koszovói elnök, halálhírét pristinai diplomáciai források is megerősítették. Halálhíre a lehető legrosszabb pillanatban érkezett a koszovói albán vezetés számára, Rugova vezette volna a pristinai tárgyalódelegációt a bécsi státusztárgyalásokon. A koszovói elnök halála miatt valószínűleg február elejéig-közepéig elhalasztják a tartomány jövőbeni jogállásáról szóló érdemi tárgyalások kezdetét - jelentette be szombaton Helsinkiben Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott.
A szerbiai albán kisebbség függetlenségi harcának megtestesítőjévé vált 62 éves Rugovanál tavaly állapították meg a rákot. A politikus szeptember 5-én közölte, hogy tüdőrákban szenved, de nem mond le, mivel kulcsfontosságú tárgyalások közelednek a tartomány jövőjéről.
Jóllehet a tartományi elnök hangsúlyozta, még keményebben folytatja munkáját Koszovó függetlenségének elismertetéséért, a betegség bejelentése óta ritkán jelent meg a nyilvánosság előtt. Eleinte a nyugat-németországi Landstuhlban működő amerikai katonai kórházban, az utóbbi hetekben pedig az Urosevac melletti Bondsteel amerikai támaszpont kórházában kezelték.
A betegség súlyosbodása miatt az elmúlt hónapokban a pristinai közvélemény és a sajtó figyelmét lekötötte az elnök egészségi állapota. Többször halálhírét is keltették, ezért Rugova néha megjelent a nyilvánosság előtt. Legutóbbi sajtótájékoztatóján, december végén már szembeötlők voltak betegségének jelei.
December 6-án még tárgyalt Pristinában Javier Solanával, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével, de három héttel később már nem tudta fogadni Gianfranco Fini olasz külügyminisztert. Az utóbbi napokban csak az elnöki hivatal közleményeiből lehetett arra következtetni, hogy a politikus ellátja elnöki teendőit: pénteken még részvéttáviratot küldött Pozsonyba és a pristinai KFOR-központba, együttérzését fejezve ki a Magyarország területén légi balesetben meghalt 42 szlovák békefenntartó és civil tragikus halála miatt.
A koszovói albán pártok Rugova munkásságát elismerő nyilatkozatokat adtak ki. Az a vélemény van túlsúlyban, hogy Rugova halála miatt nemcsak a státustárgyalásokon gyengül meg Pristina pozíciója, hanem tágabb értelemben is, mivel az elhunyt elnök kivételesen jó kapcsolatokat ápolt a nemzetközi közösség kulcsfontosságú országaival, főként az Egyesült Államokkal.
Az első belgrádi és koszovói szerb visszhangok a bizonytalanságtól való félelmet tükrözik. Sanda Raskovic-Ivic, a szerb kormány koszovói politikáját egyengető belgrádi kormányközpont vezetője szerint Rugova "a koszovói függetlenségi eszme ősatyja volt", és félő, hogy helyébe olyan személy kerül, aki "agresszív úton", fegyveres harccal kívánja majd kivívni a tartomány függetlenségét, ami vérontáshoz vezetne.
Szombat délután rendkívüli ülést tartott a kormány, Sören Jessen-Petersen, a koszovói ENSZ-kormányzat vezetője pedig szombat estére találkozóra hívta a pristinai vezetőket. A misszióvezető nyilatkozatában "egységre, érettségre és bölcsességre" szólította fel Koszovó polgárait és a politikusokat, emlékeztetve arra, hogy Rugova a tartomány jövője szempontjából döntő fontosságú pillanatban távozott az élők sorából. A tartományi "alkotmányos keret" - alaptörvény - szerint a tartományi elnök halála esetén a választásokig a parlament elnöke, Nexhat Daci veszi át ideiglenesen az elnöki teendőket.