Százezrek tüntetnek Franciaországban

Több mint 150 tüntetést szerveztek Franciaország-szerte szombatra az első munkavállalásról szóló törvény ellen. A demonstrációkon egyetemisták, középislokások és munkavállalók is megjelentek. A szervezők másfélmillió emberre számítanak.

Egyetemisták, középiskolások és munkavállalók tízezrei tüntettek Franciaország szerte az első munkavállalásról szóló törvény ellen szombaton. A diákmozgalmak, szakszervezetek, baloldali pártok több mint 150 tüntetést szerveztek Franciaország szerte az országos szintű demonstrációk harmadik napjára, szombatra, s reményeik szerint 1,5 millió embert sikerül mozgósítaniuk. A francia tömegtájékoztatási eszközök szerint a törvény elleni csatában "kulcsfontosságú" nap vagy "döntő hétvége" következik.

Lyonban a rendőrség becslése szerint tízezer, a szervezők szerint 20-25 ezer ember demonstrált, Toulouse-ban 21 ezer, illetve 35 ezer, Rennes-ben pedig 15 ezer, illetve 35 ezer tüntető vonult fel. Párizsban kora délután több tízezren gyűltek össze, s nagy létszámú rendőri erők felügyelete alatt kezdték el a tiltakozó felvonulást. "Aki szelet vet, vihart arat" - skandálták a párizsi tüntetők. A fővárosban számítanak a legnagyobb tüntetésre. "Nem vagyunk eldobhatóak, jobbat érdemlünk. Hát nem mi vagyunk Francaiország jövője?" - idézte az egyik diákot az AP hírügynökség.

Szombat délután tüntetők gyülekeztek még Dijonban, Marseilles-ben, Strasbourgban és Bordeaux-ban.

A tiltakozásokat az első munkaszerződésről szóló törvény (CPE) váltotta ki, amely a kormány szándékai szerint a jelentős - a 18-25 éves korosztályban 20 százalékos - fiatalkori munkanélküliségen hivatott javítani. A 26 éven aluliakra vonatkozó szabályozás gyakorlatilag az eddig általánosan három hónapos próbaidőt tolja ki két évre, ennek időtartama alatt a munkáltató bármikor, indoklás nélkül felmondhat a munkavállalónak.

A kormányzat azzal érvel a törvény mellett, hogy nagyobb rugalmasságot biztosít a munkaadóknak, akik így bátrabban mernek több fiatalt alkalmazni, mert nem kell attól tartaniuk, hogy később nehéz lesz tőlük megszabadulni. Az áprilisban életbe lépő törvényt amúgy pont egy másik tiltakozássorozat, a tavaly őszi külvárosi zavargások miatt vezetik be - legalábbis ezzel érvel a kormányzat -, hogy javítsanak az egyes városrészekben 50 százalékot is elérő munkanélküliségi rátán. A szabályozás ellenzői azonban attól tartanak, hogy a törvény miatt romlanak majd az általános munkafeltételek, és a nagyobb munkáltatók könnyen visszaélhetnek vele. A pályakezdőknek így csak még nehezebb lesz tartós munkahelyet találniuk.

Dominique de Villepin ugyanakkor továbbra is kitart a reményeik szerint a munkaerőpiacon nagyobb rugalmasságot biztosító törvény mellett, pedig a legfrissebb közvélemény-kutatás szerint már a franciák 68 százaléka utasítja el a munkaügyi törvényt.

MTI/[origo]