Elspórolják a fiatalkorú rabok jövőjét

Kevés kivételtől eltekintve szinte semmi különbség nincs már a fiatalkorúaknak és a felnőtteknek fenntartott börtönök között. Bár a fiatalkorúak börtönében raboskodók a legtöbb szakértő szerint még minden pénzt megérnek, többségük előtt még tényleg nyitva áll az újrakezdés lehetősége, a legtöbb ilyen intézmény lakói a kiadáscsökkentés, takarékoskodás áldozatai lesznek, a világ néhány országában pedig egészen egyszerűen tudomást sem vesznek róluk. Ha pedig valamelyik állam mégis kiemelt figyelmet akar szentelni elkallódott fiataljainak, akkor mélyen a zsebébe kell nyúlnia.

Akad azért pozitív példa is, az egyik jól működő intézmény, épp a fiatalkorúakkal szembeni kemény bánásmód miatt sokat bírált Nagy-Britanniában található. A suffolki Carlford Unitban büntetésüket töltő, kivétel nélkül 18 évesnél fiatalabb rabok többsége életfogytiglant kapott, sok köztük a gyilkos, a nemi erőszak miatt elítélt. "Az ország legveszélyesebb tizenéveseivel foglalkozunk" - állította a Carlford igazgatója a Guardiannek.

A 2000 óta működő létesítmény lényege, hogy minden ponton az egymásra utaltságot és a közösségi érzést próbálja erősíteni. A cellák ugyan semmiben nem különböznek a modern börtönökben megszokottól, de az őrök például a szokásos egyenruha helyett nadrágot és pólót viselnek, sőt, együtt esznek a rabokkal és a kosztjuk is ugyanaz.

Az összetartozást és egy bizonyos szintig az egyenlőséget hivatott kihangsúlyozni a Carlford edzőtermében álló, 10 méter magas mászófal is. Ha a rabok akarnak mászni, az őrök fogják a biztosító kötelet, ha az őrök mozgatnák meg magukat, akkor az elítéltek állnak a kötél másik végére. "Ilyen nagy bizalmat fektetni beléjük, ez nagyon nagy dolog. Nem csak nekünk, nekik is" - magyarázta az igazgató.

A rendszer pedig működik, a Carlfordban szinte egyáltalán nem fordulnak elő, a többi fiatalkorú rabok őrzésére kialakított börtönre jellemző belháborúk, öncsonkítások. Másfél év alatt mindössze egyetlen erőszakos cselekmény történt és egyetlen bentlakó fordult önmaga ellen.

Hangsúlyt fektetnek az oktatásra is. A Carlford egyik idén szabadult eminense például közgazdaságtant tanult a börtönben, miután elvégezte a középiskolát és elhatározta, hogy szabadulása után aerodinamikát fog hallgatni valamelyik egyetemen.

Persze mindennek magvan az ára. A Carlford egyetlen lakója évi 53 ezer fontba (21,5 millió forintba) kerül a brit államnak. Ez 9 ezer fonttal több, mint amennyit bármelyik másik brit intézmény fordít fiatalkorú bűnözők rehabilitációjára.

A Guardian szerint régi és eldöntetlen vita, hogy kell-e, szabad-e ennyit áldozni gyilkosok, erőszaktevők oktatására, lelkének ápolására. A Carlford igazgatója szerint a válasz egyszerű: "mindig van közülünk is valaki a tantermekben, soha nem fordulhat elő, hogy egyedül maradjanak a tanárral, hiszen ezek a kölykök veszélyes bűnözők. De azért a nap végén mégiscsak egyszerűen gyerekek".

Sáling Gergő