A Diadalívtől a Concorde térig tartó tizenkét perces díszmenetben Magyarországot harminc katona képviseli a július 14-i francia nemzeti ünnepen - írja a Népszabadság. A jutalomból kiválogatott katonák az EU-tagországok francia ábécésorrendjében masíroznak - azaz a mieink a görögök után, az írek előtt. Az eseményre hivatalos Szekeres Imre honvédelmi, illetve Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter is. Nicolas Sarkozy első államfői interjújában jelentette be: minden európai uniós tagállamból hívnak katonákat a parádéra. Korábban erre nem volt példa. Nagy áttörést jelentett - de az idősebb nemzedékek rossz történelmi emlékeit is felelevenítette -, amikor 1994-ben, az Eurohadtest keretében németek is felvonulhattak.
A nemzeti ünnepen már több mint kétszáz éve tartanak katonai felvonulást, de a helyszín többször változott. A 80-as évektől, Francois Mitterrand elnökségétől mindig Párizs legnevesebb sugárútja ad neki helyet. Egy ideje rendőrök is masíroznak, a sort pedig rendre az Idegenlégió zárja. Öt évvel ezelőtt itt követtek el Jacques Chirac államfő ellen merényletkísérletet.
A nemzeti ünnepet - Európa tiszteletére is - hangverseny zárja majd a Mars-mezőn. Brüsszelből nézve is feltűnő, hogy Sarkozy - aki még két hónapja sem államfő - EU-ügyekben eddig kis túlzással többet lépett, mint Jacques Chirac öt év alatt. Elfogadtatta uniós kollégáival az egyszerűsített szerződés gondolatát, tisztázta, hogy a szabad verseny ugyan az EU gyakorlatának része, de nem az unió célja, valamint közös jelöltet talált a Nemzetközi Valutaalap élére.
Az új elnök más vonatkozásban is szakít az eddigi gyakorlattal. A Chirac-érától eltérően nincs csoportos amnesztia a nemzeti ünnepen, és elmarad a sztárriporterek készítette államfői tévéinterjú is.