Kalózoktól a határon túli magyarokig - EP-eredmények Európából

Bejutott az Európai Parlamentbe a svéd Kalózpárt, lesz a magyarokon kívül is 5 magyar képviselő. A 2009-es EP-választás az előzetes eredmények szerint a baloldal bukását hozta, viszont jelentősen erősödtek a zöldek.

Franciaország

EP-képviselők száma: 72

Részvétel: 40,48 százalék.

Milyen eredmény született?
Nicolas Sarkozy államfő pártja, a kormányzó jobbközép UMP nyert 28,5 százalékkal, amivel megfordították az öt évvel ezelőtti eredményt. A 2004-ben diadalmaskodó szocialisták (PS) alig több mint fele annyit szereztek, mint az UMP. Harmadik helyen a Daniel Cohn-Bendit által vezetett zöldek végeztek.

Kinek hány képviselője lesz?
A konzervatív UMP (Népi Mozgalomért Unió) 30, a szocialisták 14, zöldek 14, a Demokrata Mozgalom 6, a Baloldali Front Európa Változásáért (hatpárti választási koalíció) 4, a Nemzeti Front 3 és a két nacionalista párt által alkotott Libertas 1 képviselőt küldhet az EP-be.

Érdekesség:
A választáson indult a monarchista párt is, amelynek célja, hogy visszaállítsa a francia királyságot.

Görögország

EP-képviselők száma: 22

Részvétel: 52,18 százalék.

Milyen eredmény született?
Az ellenzéki szocialisták nyerték a választást, miután megszerezték a szavazatok 36,7 százalékát, de a kormányzó Új Demokrácia sem maradt el sokkal: 32,33 százalékot szerzett. Rajtuk kívül még négy másik politikai erő jutott mandátumhoz.

A görögök is elvonultak szavazni

Kinek hány képviselője lesz?
A Pánhellén Szocialista Mozgalom 9, az Új Demokrácia 7, a Görög Kommunista Párt 2, a Népi Ortodox Gyűlés 2, a Radikális Baloldal Koalíciója (négypárti szövetség) 1 és a Zöldek is 1 mandátumot szereztek.

Érdekesség:
Görögország ugyan mindig az átlag felett teljesített a részvételt tekintve az EP-választásokon, a mostani 52 százaléknál eddig abszolút a legrosszabb részvételi mutatójuk, mióta EP-képviselőkre voksolhatnak.

Hollandia

EP-képviselők száma: 25

Részvétel: 36,5 százalék.

Milyen eredmény született?
Nyolc párt jutott be az EP-be. 19,9 százalékkal a kormányzó kereszténydemokraták (CDA) nyertek, de a második a radikális, muszlimellenes Szabadság Párt (PvV) lett 17 százalékkal. A nagykoalíció másik húzópártja, a szociáldemokrata Munkáspárt (PvdA) viszont csak 12,1 százalékot ért el.

Kinek hány képviselője lesz?
A kereszténydemokrata CDA 5, a Szabadság Párt 4, a PvdA (Munkáspárt) 3, a Néppárt a Szabadságért és Demokráciáért (VVD) 3, liberális demokraták (Demokraten 66) 3, a zöldek (GroenLinks) 3, a Szocialista Párt 2, a Keresztény Unió - Református Politikai Párt pedig 2 európai parlamenti helyet biztosított magának.

Érdekesség:
Hollandiából indult ki a Newropeans nevű - magát összeurópainak valló - párt, amelynek célja felülemelkedni a holland belpolitikai érdekeken. A párt már tavaly kampányolt, méghozzá szokatlan helyeken: olasz, francia, portugál, spanyol, belga és bolgár strandokon, ahova sok holland is eljár üdülni.

Írország

EP-képviselők száma: 12

Részvétel: 55 százalék.

Milyen eredmény született?
Brian Cowen ír kormányfő pártja, a Fianna Fáil (FF) kikapott, a szavazatok 24,08 százalékával csak második lett. 29,13 százalékkal a jobbközép ellenzéki Fine Gael (FG) nyert. Másik két párt - egyikük az IRA terrorszervezet politikai szárnya, a Sinn Féin - és két független is szerzett EP-helyet.

Kinek hány képviselője lesz?
A Fine Gaelnek 4, a Fianna Fáilnak 3, a Munkáspártnak 2, a Sinn Féinnek pedig 1 képviselője lesz az EP-ben. Ezen kívül még 2 független is tudott mandátumot szerezni.

Érdekesség:
Írországból indul egy magát páneurópainak nevező párt, a Libertas.eu, amely meg akarja reformálni a bürokratikus EU-t. Alapítója és vezetője Declan Ganley ír milliomos. Több mint 5 százalékot értek el, de nem jutottak be.

Lengyelország

EP-képviselők száma: 50

Részvétel: 27,4 százalék.

Milyen eredmény született?
A kormányzó Polgári Platform (PO) fölényesen, 45,2 százalékos eredménnyel nyerte a választásokat. A második helyen az elnök, Lech Kaczynski Jog és Igazságosság (PiS) nevű pártja végzett.

Lengyel szavazók

Kinek hány képviselője lesz?
A PO 24, a Jog és Igazságosság 16, a Baloldali Demokratikus Szövetség - Munkásunió 6 és a Lengyel Parasztpárt 4 EP-képviselővel rendelkezik mostantól.

Érdekesség:
A 27,4 százalékos részvételi arány magasnak számít, legalábbis az előző, 2004-es választáshoz képest: akkor ugyanis csak a választók 20,87 százaléka ment el voksolni.

Lettország

EP-képviaelők száma: 8

Részvétel: 52,94 százalék.

Milyen eredmény született?
A legtöbb voksot a kormányon lévő jobbközép Polgári Unió kapta (24,32 százalék), második lett az ellenzéki Harmónia Központ (SC - 19,53 százalék). Rajtuk kívül további négy párt jutott mandátumhoz.

Kinek hány képviselője lesz?
A Polgári Unió 2, a Harmónia Központ 2, az Emberi Jogokért az Egységes Lettországban 1, a Lett Első Párt és a Lett Út szövetsége 1, a Hazáért és Szabadságért/Lett Nemzeti Függetlenségi Mozgalom 1 és az Új Korszak is 1 mandátumot szerzett.

Érdekesség:
Az Emberi Jogokért az Egységes Lettországban párt nyíltan a szovjet időkben betelepült, és a függetlenség után állampolgársághoz nem jutó orosz ajkú kisebbség érdekeiben lép fel.

Litvánia

EP-képviselők száma: 12

Részvétel: 20,88 százalék.

Milyen eredmény született?
A választást a kormányzó konzervatív TS-LKD (Haza Unió - Litván Kereszténydemokraták) nyerte 25,69 százalékkal. Második helyen a szociáldemokraták végeztek 19,06 százaléknyi vokssal. További négy párt tudott még mandátumot szerezni.

Kinek hány képviselője lesz?
A kereszténydemokrata TS-LKD 4, a Litván Szociáldemokrata Párt 3, a Rend és Igazság Párt 2, a Munkáspárt 1, a Litvániai Lengyel Választási Akció 1, és végül a Litván Köztársaság Liberális Mozgalma 1 képviselői helyhez jutott.

Érdekesség:
Litvániában hatalmas a visszaesés a részvételi adatok szemszögéből. Míg 2004-ben a lakosság 48,38 százaléka ment el voksolni, addig idén ez az arány csak 20,88 százalék.

Luxemburg

EP-képviselők száma: 6

Részvétel: 91 százalék (Ez a luxemburgi EP-választások második legmagasabb részvételi mutatója, bár tény, hogy a voksolás kötelező: 50-100 euró büntetést kap, aki nem megy el szavazni).

Milyen eredmény született?
A kormányzó keresztényszocialisták (CSV) nyertek a szavazatok 31,39 százalékával. Fej-fej mellett végeztek a szocialisták (LSAP; 19,01 százalék) és a demokraták (DP; 19,27 százalék), de bejutottak a zöldek is.

Kinek hány képviselője lesz?
A Keresztényszocialista Néppárt 3, a Demokrata Párt 1, a Luxemburgi Szocialista Munkáspárt 1 és a zöldek 1 EP-képviselői széket szereztek.

Érdekesség:
A keresztényszocialisták listavezetője Viviane Reding EU-biztos volt, aki a brit internetszolgáltatóktól megkapta az Internet Gonosza díjat erélyes fellépéséért.

Málta

EP-képviselők száma: 5

Részvétel: 78,81 százalék.

Milyen eredmény született?
Tarolt a két legnagyobb párt a máltai EP-választáson. Az ellenzéki Munkáspárt nyert a voksok 55 százalékával, második lett a kormányzó Nemzeti Párt 41 százalékkal.

Kinek hány képviselője lesz?
A Munkáspártnak 3, a Nemzeti Pártnak 2 képviselője lesz az EP-ben.

Érdekesség:
A két nagy párton kívül mindössze 4 százalékot szerzett az összes többi párt. Sőt a választáson indult hét olyan párt, amely az Európai Parlament honlapja szerint végül egyetlen voksot sem kapott.

Nagy-Britannia

EP-képviselők száma: 72

Részvétel: 34,8 százalék.

Milyen eredmény született?
A világháború utáni legnagyobb vereségét szenvedte a kormányzó Munkáspárt (Labour), miután csak 15,3 százalékot szerzett. Nemcsak a nagy rivális konzervatívok előzték meg (28,6 százalék), hanem a nacionalista Brit Függetlenségi Párt is (17,4 százalék). Említésre méltó még a liberálisok teljesítménye, akik 13,9 százaléknyi szavazatot szedtek össze.

Kinek hány képviselője lesz?
A Munkáspárt öt helyet bukva csak 11 képviselőt küldhet az EP-be, a győztes konzervatívok viszont 24-et, a Brit Függetlenségi Párt 13-at, a Liberális Demokraták 10-et, a Zöld Párt és a szélsőséges Brit Nemzeti Párt 2-2-t, a walesi helyi párt, a Plaid Cymru pedig 1-et.

Érdekesség:
A Plaid Cymru egy képviselőt küld az EP-be, és ez azért lényeges mert a párt célja a Nagy-Britanniától független, EU-tag Wales létrehozása.