Saját magát szívatta meg a török kormány

Több európai biztos és az Európai Parlament elnöke is élesen bírálta a török kormányt a Twitter betiltása miatt. Ráadásul a felhasználók is könnyen kijátszották a rendszert, és hevesen szidták kormányukat a közösségi oldalon. 

Stefan Füle bővítési és szomszédságpolitikai biztos szerint a Twitter betiltása komoly kételyeket vet fel azzal kapcsolatban, hogy Törökország mennyire elkötelezett az európai értékek mellett.

"A szólás szabadsága, amely alapjog minden demokratikus társadalomban, azt is magába foglalja, hogy az emberek az államhatalom beavatkozásától mentesen oszthassák meg egymással gondolataikat és véleményüket. Az emberek számára biztosítani kell a kommunikáció szabadságát és a kommunikáció módjának megválasztására vonatkozó szabadságot is" – nyilatkozott Füle.

Neelie Kroes digitális területért felelős biztos a Twitter-üzenetében alaptalan, értelmetlen és gyáva lépésnek nevezte, hogy Ankara blokkolta a hozzáférést a Twitterhez. "Ezt a nemzetközi közösség és a török közvélemény is cenzúrának fogja tekinteni. Mert az is" – jelentette ki a holland jobboldali liberális politikus.

Kroes szóvivője, Ryan Heath nem sokkal később a biztos egy további üzenetét is eljuttatta a sajtóhoz. Ebben arról biztosítja a török twitterezőket, hogy a bizottság az ő oldalukon áll. "Szomorú nap a mai. Ez ellentétes a demokráciával, az európai értékekkel. Elfogadhatatlan, Erdogan rossz irányba tart. Ez pont az ellentéte annak, amit Törökország ígért" – szögezte le Kroes.

A német Martin Schulz, az Európai Parlament szociáldemokrata elnöke szintén kiemelte, hogy a szólás szabadsága az egyik legalapvetőbb jog Európában, és ő is elítélte a történteket. "Úgy tűnik, Erdogan hadjáratot folytat minden médium és sajtótermék ellen, amelyet nem tud közvetlenül irányítani. Ez az autoriter mentalitás nyílt támadás a szólásszabadság ellen" – írta az EP elnöke. Schulz szerint Ankarának nem a nemzetközi közösség követelése miatt kell biztosítania a szólás és a sajtó szabadságát, hanem azért, mert ez minden fejlett demokrácia vívmánya, és Törökország polgárait is megilleti.

"Az internet, a közösségi média és a szabad sajtó elhallgattatása, a bírák politikai befolyás alá helyezése nem jó recept ahhoz, hogy Törökország felkészüljön a 21. század kihívásaira, és főleg nem ahhoz, hogy közelebb kerülhessen az Európai Unióhoz" – áll Martin Schulz közleményében.

A török államfő szintén elítélte a kormány lépését. "Elfogadhatatlan a közösségi hálók teljes letiltása, remélem, hogy ez a helyzet nem tart sokáig" – írta Abdullah Gül.

A felhasználók könnyen kijátszották

A török kormány ráadásul nemcsak Európa haragját vonta magára azzal, hogy be akarta tiltani a Twittert, de még a tervét sem sikerült végrehajtania. A felhasználók ugyanis megtalálták azokat az alternatív megoldásokat, amelyekkel továbbra is tudtak posztolni a Twitterre – írja a Business Insider. A török Twitter-felhasználók statisztikáit készítő Twitturk szerint az oldal letiltása utáni tíz órában több mint félmillió törökországi bejegyzés jelent meg a Twitteren, míg egy átlagos nap forgalma 1,8 millió bejegyzés körül van.

Az üzenetek között éjszaka számos olyan szöveg jelent meg, amelyekben a vezetést az internet szigorú ellenőrzése miatt az iránihoz vagy az észak-koreaihoz hasonlították.

Erdogan hivatala közleményt adott ki, amelyben közölte, hogy a Twitter nem tett eleget a bizonyos linkek eltávolítására vonatkozó kéréseknek, ezért tiltották le.